A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21310/2011/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 355. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.310/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Róth Miklós ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Győrki Mónika ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. május 3. napján meghozott, 22.P.22.618/2010/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6., az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint nem vagyoni kártérítést és ezen összeg után 2006. szeptember 24. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000 (harmincezer) forint fellebbezési illetéket. A fennmaradó 54.000 (ötvennégyezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

A peres felek a másodfokú költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnévhez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől és arra kötelezését, hogy a televízió nyilvánossága előtt kérjen tőle bocsánatot a jogsértésért. Mindezeken túlmenően kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 800.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2006. szeptember 24. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatainak megfizetésére.

Előadta, hogy az alperes azzal sértette meg jóhírnevét, hogy a "..." című műsorának 2006. szeptember 24. napi adásában a nyilatkozó ... a valóságot hamis színben feltüntetve híresztelte a korábban általa szervezett tüntetésről, hogy azt a rendőrség szabályosan oszlatta fel, és hogy a rendőrség a demonstráció alkalmával nem csinált semmit. Ezzel szemben a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete már korábban megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogellenesen oszlatta fel a ... által ...-ára bejelentett forgalomlassító és figyelmeztető demonstráció részeként, a ... melletti parkolóba meghirdetett gyülekezést. Ezekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság is megállapította a BRFK jogsértését, melyet azzal valósított meg, hogy a felperest a tüntetés szervezőjeként őrizetbe vette és előállította, mely a személyes szabadsága és emberi méltósága sérelmével járt. A rendőrhatóságnak 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítést is meg kellett fizetnie a felperesnek. Felperes mindezen való tények közlésére is kérte kötelezni az alperest.

Hivatkozott a felperes az emberi méltóságának megsértésével kapcsolatosan arra, hogy az alperes a jogai kijátszásával sértette a személyiségi jogát, mivel ugyanezen közléssel kapcsolatosan indított sajtó-helyreigazítási eljárás eredményeként a helyreigazítás közlésére csak 3 és fél év múlva került sor.

Azt követően, hogy bírósági határozatok állapították meg, hogy az általa szervezett demonstráció nem minősül jogellenesnek, az alperesi műsorban nyilatkozó sem beszélhetett volna erről ellenkező előjellel.

A nem vagyoni kártérítési igényével összefüggésben arra hivatkozott, hogy az alperes magatartása miatt a sajtó-helyreigazítással elérhető azonnali reparáció meghiúsult. A helyreigazítás elhúzódó későbbi megjelenése miatt jelentős erkölcsi kára keletkezett. Azt követően, hogy 2003 során az általa szervezett demonstráció jogsértő jellegéről elterjedt téves közfelfogást képes volt eloszlatni, a 2006-os újabb jogellenes nyilatkozat személyéről ismét egy negatív képet elevenített fel.

Az alperes kérte a kereset elutasítását.

Előadta, hogy a felperes által sérelmezett és általa közzétett élő televíziós nyilatkozat a felperes nevét nem említette, és megítélésének befolyásolására sem volt alkalmas, a személyére semmifajta sértő elemet nem tartalmazott. A riportalany a rendőrség eljárását minősítette, de a felperes személyére közvetve sem utalt. Tekintettel arra, hogy élő műsorban hangzottak el a sérelmezett közlések, az alperesnek az elhangzottak kontrollálására vagy megakadályozására lehetősége sem volt. Mindezekre figyelemmel a felperesre vonatkozóan nem hangzott el egyetlen olyan tényállítás sem, ami jóhírnevének sérelmét jelenthette volna.

Mivel a riport elkészítésekor a jogszabályoknak megfelelően járt el, jogellenesség és felróhatóság nem állapítható meg a terhére, így nem vagyoni kártérítés fizetésére sem kötelezhető. A riport sugárzása során az adott helyzetben elvárható módon járt el. Hiányzik továbbá a riport és a felperes által állított kár közötti okozati összefüggés is. Ezekre tekintettel teljes egészében vitatta a felperes nem vagyoni kárigényét.

Álláspontja szerint, nem tekinthető továbbá jogellenesnek az a magatartás sem, hogy a felperes által indított sajtó-helyreigazítási eljárás során a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. A felülvizsgálati döntést követően haladéktalanul közölte a helyreigazítást, függetlenül attól, hogy a nyári időpont miatt a műsor nem volt adásban. A felperes számára azonban ez a közlési mód nem volt elfogadható, és végrehajtást kezdeményezett vele szemben. Mivel álláspontja szerint a helyreigazítás a jogerős ítéletnek megfelelően már megtörtént, csak végrehajtás megszüntetése iránti kérelemmel élhetett. Az eljáró bíróságok a végrehajtás megszüntetésével kapcsolatos álláspontját nem osztották, és a sajtó-helyreigazítási közleményt ismételten közzé kellett tennie.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor ...-én a "..." című műsorban közzétette ...nak a valóságot hamis színben feltüntető azon nyilatkozatát, mely szerint belügyminisztersége idején a rendőrség szabályosan oszlatott fel egy engedély nélküli demonstrációt, és a rendőrség nem csinált semmit.

A valóság ezzel szemben az, hogy a Fővárosi Bíróság 2003. október 7. napján jogerős ítéletében megállapította, hogy a BRFK jogellenesen oszlatta fel a ... által ...-ára bejelentett tüntetés részeként, a ... melletti parkolóban meghirdetett - a megtartás tilalma alá nem eső - gyülekezést. A Legfelsőbb Bíróság e tüntetéssel összefüggésben megállapította: a BRFK azzal, hogy a felperest, mint a tüntetés szervezőjét őrizetbe vette és előállította, megsértette személyi szabadságát és emberi méltóságát, és ezért 1.000.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 napon belül a "..." című műsor ...-i adásával azonos napszakban, és azonos módon az ítélet rendelkező részét tegye közzé egyúttal a felperestől, felpres nevetól a jogsértés miatt kérjen elnézést.