BH 2001.8.352 Az alkoholos hallucinózis folytán az akut elmezavar kóros elmeállapotában az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének a törvényi tényállását megvalósító terhelt kényszergyógykezelése mellőzésének van helye, ha a fellebbezési eljárás során megállapítható, hogy a terhelt jelenleg már gyógyultnak tekinthető, és az alkoholfüggősége megszűnt [Btk. 24. § (1) bek., 74. § (1) és (3) bek., 170. § (5) bek. 1. ford.].

A megyei bíróság az 1999. június 16. napján kelt ítéletével az ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló vádlottat, az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt ellene emelt vád alól felmentette, egyben elrendelte a kényszergyógykezelését.

Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést a cselekmény téves jogi minősítése miatt, és a kényszergyógykezelés elrendelésének mellőzése végett.

A legfőbb ügyész a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Az ítéleti tényállást az elmeorvos szakértői vélemény tekintetében aggályosnak találta. A részleges megalapozatlanság miatt bizonyítás felvételét, az ügyben elmeorvosszakértői véleményt elkészítő orvos szakértők meghallgatását, továbbá az IMEI osztályvezető főorvosának a megkeresését indítványozta arra vonatkozóan, hogy a vádlott alkoholbetegségének gyógyítására van-e lehetőség, illetőleg szükség esetén milyen gyógykezelésben részesül.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 240. §-a értelmében bizonyítás felvételét rendelte el.

A védő annak az álláspontjának adott hangot, hogy a védence magatartása a Btk. 170. §-a (6) bekezdésének I. fordulata szerint minősülő bűncselekménynek - gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének - minősül. Álláspontja szerint az orvos szakértői vélemény szerint is gondatlan elkövetésre vonható következtetés.

Az ügyész utalt arra, hogy az elkövetési magatartás véghezvitelének módját orvosi dokumentumok is megerősítik, amelyek a sértett terhelő nyilatkozatát rögzítették. Az orvos szakértői véleményben megállapított szúrás helyét, és az elkövetés eszközét tekintve a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A kényszergyógykezelés elrendelésének a mellőzését, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A védelmi perorvoslat az alább kifejtettek szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során megtámadott elsőfokú ítéletet a történeti tények tekintetében megalapozottnak találta.