A Gazdasági Versenyhivatal 175/2001/51 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: Tiszántúli Áramszolgáltató Rt.

Vj-175/2001/51

Vj-175/2001/51

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., (Debrecen) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban meghozta a következő

határozatot

I.

A Versenytanács megállapítja, hogy a TITÁSZ visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével, amikor

- a közvilágítás korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges adatok kiadását egyéb, a korszerűsítés kivitelezéséhez, megvalósításához kötődő kérdéstől tette függővé;

- a közvilágítás korszerűsítés kivitelezéshez csak akkor járult hozzá, ha a Közvil Rt. megvásárolja tőle a leszerelésre kerülő lámpatesteket;

- egyes önkormányzatokkal olyan hosszú távú teljes körű közvilágítás szolgáltatási szerződéseket kötött, amelyekkel megakadályozza, de legalábbis korlátozza az önkormányzatokat abban, hogy feljogosított fogyasztóként mástól is vásárolhassanak közvilágítási célra villamos energiát.

II.

A Versenytanács megtiltja, hogy a TITÁSZ a fent nevezett magatartásokat a jövőben folytassa.

III.

A Versenytanács 65 000 000 Ft, azaz hatvanöt millió Ft bírságot szab ki, melyet a TITÁSZ a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

IV.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

Az eljárás indításának körülményei

1. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., (TITÁSZ) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg - a közvilágítás szolgáltatásának piacára belépni szándékozó versenytársaival szemben - a Tpvt. 21. § i) pontjába ütközően, amely szerint tilos "a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a piacra lépést (más módon) indokolatlanul akadályozni."

2. Ezen belül is elsősorban azt vizsgálta a GVH, hogy (1) a TITÁSZ akadályozza-e a Közvil Rt. vagy más versenytárs piacra lépését azzal, hogy az önkormányzatok és a TITÁSZ között megkötendő hosszú távú (15 éves) áramszállítási és karbantartási szerződés eléréséhez köti a Közvil Rt. és a TITÁSZ közötti együttműködést a közvilágítási szolgáltatás piacán és (2) a TITÁSZ belső utasítása vagy más gyakorlata tiltja-e vagy korlátozza-e a közvilágítási szolgáltatás tervezéséhez szükséges adatok kiadását, illetve másként hátráltatja-e az újonnan piacralépők közvilágítás korszerűsítési tevékenységét

A TITÁSZ tevékenysége

3. A TITÁSZ az E.ON csoport tagjaként Kelet-Magyarország területén - összesen 389 településen - szolgáltatja a villamos áramot. Legfontosabb tevékenysége közé tartozik a villamos energia beszerzése, szállítása, értékesítése és az ehhez szükséges elosztóhálózatok, transzformátorállomások és kapcsoló-berendezések biztonságos üzemeltetése, karbantartása és a keletkező üzemzavarok elhárítása.

4. A részvénytársaság működési területén - 8 település kivételével - maga végzi el a települések közvilágítását is. Teljes tevékenységén belül a közvilágítási szolgáltatáson keresztül elért árbevételének aránya 3,6 %.

A közvilágítási piacon érvényes szabályozás

5. A villamos energia ágazat, ezen belül is a közvilágítási tevékenység végzése részben szabályozott piac. A jelen esetben vizsgált közvilágítási tevékenység ugyanakkor nem nevezhető teljes mértékben szabályozottnak, illetve erre nem terjed ki az adott területen működő áramszolgáltató jogi monopóliuma.

6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése írja elő, hogy a közvilágításról a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell. A jelenleg még hatályos, a villamos energia ágazat alapvető szabályait tartalmazó 1994. évi XLVIII. tv. (Vet.) csak érintőlegesen foglalkozik a közvilágítással. A Vet. végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató a települési önkormányzattal vagy egyéb társasággal egyedi közüzemi szerződést köt. A (2) bekezdés nyomán e szerződés tartalmi és szerkezeti követelményeit az áramszolgáltató üzleti szabályzatában köteles meghatározni. A rendelet mellékletét képező Villamos Energia Közüzemi Szabályzat 18. § (3) bekezdése szerint a közvilágításra a közvilágításról szóló külön jogszabály rendelkezései az áramszolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásáig irányadók. A TITÁSZ rendelkezik jóváhagyott üzletszabályzattal, amely véleményük szerint összhangban áll a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

7. A közvilágítással kapcsolatos részletszabályokat a módosított 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet tartalmazza. E rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében közvilágítási berendezés létesítésére, illetőleg meglevő berendezés bővítésére, átalakítására, rekonstrukciójára, korszerűsítésére, áthelyezésére vonatkozó igényeket be kell jelenteni a területileg illetékes jegyzőnek be kell jelenteni. A (3) bekezdés szerint a közvilágítási berendezés létesítési költségeit a megvalósításban érdekelt jogi személy is vállalhatja. A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy az áramszolgáltató csak azt a közvilágítási berendezést köteles átvenni és üzemeltetni, amelyre a jegyzővel Közvilágítási Szolgáltatási Szerződést kötött. A rendelet 4. § szerint a közvilágításra vonatkozó kötelező előírások megtartását a jegyző ellenőrzi.

8. Az IpM rendelet mellékletét képezi a közvilágítási célra történő villamosenergia-szolgáltatásról, továbbá a közvilágítás létesítési, rekonstrukciós, fenntartási és üzemben tartási feltételeinek megállapításáról szóló Közvilágítási Szabályzat (továbbiakban KSz.). A KSz. 1. § a közvilágítás fogalmának körét definiálja: "A közvilágítás a közterületnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása. (...) közvilágításnak kell tekinteni a közutak (autópálya, autóút, főút, mellékút, járda, gyalogút és kerékpárút) megvilágítását, függetlenül attól, hogy a közút téren, parkban, alul- vagy felüljárón, alagútban, hídon, árkád alatt stb. van, ideértve az autóparkolók világítását, illetőleg a középületek előtti területek, a menetrend szerint közlekedő közforgalmú járművek (a továbbiakban: tömegközlekedési járatok) megállóhelyei miatt esetleg szükséges világítási igényt, valamint a kijelölt gyalogosátkelő helyek emelt szintű világítását is."

9. A közvilágítás létesítését - amely alatt a rendelet szerint értendő egyebek mellett a rekonstrukció, korszerűsítés is - a 7. § (1) bekezdés szerint csak az erre jogosult tervező által elkészített, a jegyző által jóváhagyott és elfogadott kivitelezési terv alapján lehet megkezdeni. Jelen eljárás kapcsán fontos szabály, hogy a jegyzői jóváhagyásnak feltétele a 6. § (2) bekezdés szerint az érintett közcélú villamosenergia-szolgáltató és a leendő üzemeltető előzetes hozzájárulása.