34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 57. §-a (6) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(A VET 6. §-ához)

1. §

(1) A Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott előzetes erőműlétesítési, erőműlétesítési és működési engedélykérelemhez, valamint a meglévő, erőmű, továbbá a szállító és a szolgáltató működési engedélykérelméhez e rendelet 2-7. számú mellékletében felsorolt okiratokat, iratokat, adatokat és igazolásokat kell csatolni.

(2) A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesítési követelményeit a teljes vertikumra kiterjedően alkalmazza, beleértve ebbe a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és a források integrált tervezését is.

(3)[1] Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat-köteles erőművek esetén az előzetes környezeti tanulmányt és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a tanulmány alapján meghozott határozatát;

b) egyéb esetekben az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a megvalósíthatósági tanulmány környezeti hatásvizsgálati fejezetére vonatkozó állásfoglalását.

A létesítési engedélykérelemhez az a) pont szerinti esetekben a környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni.

(4) Az engedélyes 8 napon belül köteles a Hivatalt tájékoztatni a folyamatos és biztonságos villamosenergia-szolgáltatást veszélyeztető változás bekövetkezéséről.

2. §

(1) Az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kétévenként előterjeszti - a VET 4. §-ának a) pontjában foglaltaknak megfelelően - az erőmű létesítési tervet a Kormány, illetőleg az Országgyűlés részére.

(2) A Hivatal az előzetes engedélyezési eljárása során olyan erőmű létesítésére adhat előzetes engedélyt, amely része az elfogadott erőmű létesítési tervnek. Olyan erőmű létesítésére, amely nem része az elfogadott erőmű létesítési tervnek, egyedi elfogadást kezdeményezhet. Az elfogadásig, valamint a VET 4. §-ának b) pontjában előírt miniszteri jóváhagyásig a Hivatal a kérelmet nem bírálhatja el, az előzetes engedélyt nem adhatja ki.

(3) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

[A VET 23. §-ának (3) bekezdéséhez]

3. §

A Hivatal által kiszabható bírság felső határa 50 millió forint. A bírság ismételten kiszabható. A befizetett bírság az árképzésnél, mint költségtényező nem vehető figyelembe.

(A VET 26-34. §-ához)

4. §

(1) A villamosmű idegen ingatlanon történő elhelyezésére szolgáló jogok (használati jog, vezetékjog) megszerzése előtt kérhető előmunkálati jogot, a miniszter által rendeletben a vezetékjog engedélyezésére kijelölt hatóság engedélyezi. Az előmunkálati jog 5 évi időtartamra engedélyezhető.

(2) Az engedélyezett előmunkálatok idejéről és helyéről - a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal - tájékoztatni kell az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjét, valamint az érintett ingatlanok tulajdonosait (kezelőit) és használóit.

(3) Az előmunkálati jog alapján a villamosmű beruházója és tervezője terepszemlét tarthat, a tervbe vett nyomvonalat bejárhatja.

(4) A nyomvonal kitűzését gátló fák, bokrok, gallyak eltávolítására a VET 26. §-ának (2) bekezdésében és a 29. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. §

(1) Előmunkálati jog, vezetékjog vagy használati jog engedélyezése esetén a VET 26. §-ának (2) bekezdése szerinti kártalanítás összegében a károsult és az engedélyes állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az őt megillető jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyidejűleg szakértői véleményben megállapított kártalanítást fizet, vagy annak megfizetésére megfelelő biztosítékot ad.

(2) A károsult a kártalanítás esedékessé vált, de nem teljesített összegét, továbbá a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó további igényét az engedélyes ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

6. §

(1) A vezeték nyomvonalának, illetőleg a vezeték biztonsági övezetének a vezetékjogi eljárás keretében való megállapítása érdekében, nyomvonal kijelölési műszaki tervet kell készíteni.

(2) A vezetékjog engedélyezési eljárásban, helyszíni szemle keretében fel kell tárni az érintett területen lévő értékeket, valamint az azokhoz fűződő érdekeket, és mindezek ismeretében kell meghatározni a nyomvonalat, továbbá a nyomvonal vezetésének feltételeit.

(3) A helyszíni szemle megszervezéséről és megtartásáról a villamosmű létesítője vagy megbízottja (pl. tervezője) gondoskodik. Az érdekelteket 15 nappal a szemle megtartása előtt, a nyomvonal kijelölési műszaki terv vonatkozó részének egyidejű megküldésével kell meghívni.

(4) A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési, a városképi követelmények figyelembevételével, a vezetékjog engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt.

(5) A vezetékjog engedélyezési eljárásban érdekeltek, közreműködő szakhatóságok hozzájárulásukat és a hozzájárulás esetleges feltételeit a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal is megadhatják.

7. §

(1) A vezetékjog alapján elhelyezhető egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, valamint a vezetékről leágazó csatlakozó vezeték létesítésének jogát, a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.

(2) A vezetékjog alapján az engedélyes a tartóoszlopokon jeleket, táblákat, vezetékeket, közvilágítást és távközlési rendszert is elhelyezhet.

8. §

(1) Az engedélyes - a vezetékjog alapján - a vezeték nyomvonalában, illetve biztonsági övezetében lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha azt a vezeték és tartozékainak elhelyezése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása és az üzemzavarok megelőzése szükségessé teszik. E munkákat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését - a (2) bekezdésben említett felkérés eredménytelensége esetén - az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák megkezdése előtt legalább 15 nappal az engedélyes köteles felkérni az ingatlan tulajdonosát (használóját) az akadályt képező fák, bokrok eltávolítására, illetve gallyazására. A kitermelt faanyaggal az ingatlan tulajdonosa (használója) szabadon rendelkezik.

(3) Erdőnek és fásított területnek vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén a faanyag kitermeléséről és hasznosításáról az erdő, illetve a fásított terület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni, ennek elmulasztása esetén - vezetékjog alapján - a munkálatokat az engedélyes jogosult elvégeztetni.

9. §

(1) A VET 28. §-ának (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(2) Meglévő vezeték által érintett ingatlan tulajdonosa (használója) az engedélyestől kérheti a vezeték és tartozékai eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha vállalja az ezzel kapcsolatos költségek viselését, és ha az áthelyezés műszaki feltételei adottak, illetőleg az áthelyezés az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelent. A költségek biztosítása esetén a vezeték üzemben tartója a kért munkák elvégzéséről gondoskodni köteles.

10. §

(1) Az illetékes építési hatóság a használati jogot csak akkor állapíthatja meg, ha gyakorlása az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza.

(2) Az engedélyes a használati jog gyakorlására a használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem igazolt benyújtását követően jogosult.

(A VET 38. §-ához)

11. §

(1) A közcélú villamosművek és a VET hatálya alá tartozó saját használatú erőművek üzemeltetői, az együttműködő villamosenergia-rendszerben történő üzemeltetés érdekében, a Hivatal által jóváhagyott üzemi szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kötelesek a rendszerhez csatlakozás és leválás feltételeit meghatározni, a rendszerbeli üzemvitelre, az elszámolásokra és az együttműködésre.

(2) Az üzemi szabályzatot az ellátásbiztonság, a termelői versenysemlegesség és a legkisebb költség elve alkalmazásával kell kidolgozni. Közvetlen szolgáltatásra jogosult termelő és a szállító az üzletszabályzatát jóváhagyásra köteles megküldeni a Hivatalnak. A villamosenergia-rendszerben együttműködő engedélyesek szerződéseiket 15 napon belül kötelesek a Hivatalnak megküldeni.

(A VET 53. §-ához)

12. §

A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat tartalmazza.

(A VET 57. §-ához)

13. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; egyidejűleg

a) a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtásáról intézkedő 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelet és a 47/1980. (XI. 20.) MT rendelet, továbbá

b) az egyes villamoshálózat-fejlesztésekről szóló 7/1984. (I. 17.) MT rendelet,

c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörének megállapításáról az ipar és belkereskedelem ágazatban című 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontja, és

d) az Energiastratégiai Tárcaközi Bizottság létrehozásáról intézkedő 1048/1990. (XI. 13.) Korm. határozat, valamint

e) a villamosmű átalakító és kapcsoló berendezésének elhelyezését szolgáló használati jog szabályozásáról szóló 4/1963. (X. 12.) NIM rendelet,

f) a villamos vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (5) bekezdése, 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 10. §-ának (1)-(5) bekezdései, 11. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (4) bekezdése, valamint a 18. §-ának (2), (3) és (5) bekezdései, továbbá

g) a Villamos Energia Közüzemi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet, valamint a módosításáról intézkedő 11/1975. (XII. 31.) NIM rendelet, a 8/1979. (VI. 26.) NIM rendelet, az 1/1983. (I. 1.) IpM rendelet - a 2. § (3) bekezdés kivételével - és a 7/1986. (VII. 8.) IpM rendelet, továbbá a 15/1992. (VI. 19.) IKM rendelet

hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter arra, hogy a VET 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján rendeletben meghatározza azokat az erőműveket, amely erőművekben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Villamos energia közüzemi szabályzat

Általános rendelkezések

1. §

A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSz) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 53. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza.

2. §

(1) A VKSz alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-ában és a (2) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) Fogyasztási hely [a VET 3. §-ának o) pontja] meghatározásához:

a) Egy fogyasztási helynek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában álló, azokat a nem összefüggő (egymással nem határos) területeket is

aa) amelyek ugyanazon közút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy

ab) amelyekre a fogyasztó a szolgáltató hozzájárulásával [VET 46. § (2) bekezdés] visz át villamos energiát, továbbá

ac) az épület (lakóház, irodaház, társasüdülő, szociális, karitatív, egyházi, diplomáciai és egyéb rendeltetésű épület) közös használatú helyiségeit (területrészeit).

b) Egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül, külön fogyasztási helynek kell tekinteni minden egyes természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában (kezelésében), használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet egy önálló, mért fogyasztóhálózat lát el villamos energiával.

c) Közös tulajdonban álló ingatlanon, külön fogyasztási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló, mért fogyasztói vezetékhálózat lát el villamos energiával.

d) A közvilágítás-szolgáltatás, valamint a forgalomirányítás tekintetében egy fogyasztási hely a település teljes közigazgatási területe, illetve - a felek megállapodása esetében - annak, a megállapodásban körülhatárolt része.

(3) A fogyasztói vezetékhálózat a fogyasztói berendezés ellátására szolgáló villamos vezeték, átalakító és kapcsolóberendezés, amely a csatlakozó berendezés, illetve a csatlakozási pont után van. A fogyasztói vezetékhálózat méretlen és mért fogyasztói hálózatra oszlik. A méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérő hely és a fogyasztásmérő berendezések a méretlen fogyasztói hálózat részei. Egy fogyasztói vezetékhálózaton belül több mért fogyasztói hálózat is lehet.

(4) Fogyasztásmérő berendezés [VET 3. § l) pontja]: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együttesen.

(5) Az elszámolással kapcsolatos fogalmak:

a) Elszámolási időszak a fogyasztásmérő berendezés két egymás utáni leolvasása közötti időszak. Az egymás utáni elszámolási időszakok egymástól eltérhetnek (pl. a leolvasás lehetetlensége vagy a fogyasztóval kötött megállapodás alapján). Az elszámolási időszakok részletes meghatározását és feltételeit, az elszámolási rendszert, valamint a napszakokra vonatkozó időtartamokat (éjszakai, nappali, csúcsidőszak) az árrendeletben kell meghatározni.

b) Részszámla a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó fogyasztó részére az elszámolási időszakon belül benyújtott számla, aminek alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és a szolgáltató (megbízottja) között létrejött megállapodás.

c) Fizető az, aki (amely) a villamos energia közüzemi szerződésben vagy e nélkül, külön kötött fizetési megállapodásban vállalja meghatározott fogyasztási helyen (helyeken) felhasznált, valamint a szerződött, illetve vételezett teljesítmény szerinti villamos energia árának (díjának) és a járulékos költségeknek (pl. áfa, késedelmi kamat, eljárási költség) megfizetését. A fizető és a fogyasztó - a felek megállapodásának megfelelően - tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi fogyasztási hely kikapcsolható [VET 52. § (4) bekezdés] a villamosenergia-szolgáltatásból.

(6) A különféle villamos teljesítményeket minden szolgáltatóra azonos módon és azoknak a teljesítési helyre, a mérésre és az elszámolásra vonatkozó feltételeit az árrendeletben kell meghatározni.

(7) Szerződött teljesítményekkel kapcsolatos fogalmak

Szerződött teljesítményen az áramszolgáltató és a fogyasztó között közüzemi szerződésben rögzített kW, illetve kVA teljesítményértéket (-értékeket) kell érteni.

a) Rendelkezésre álló teljesítmény

Fogyasztó részére az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény az a teljesítményérték, amely az érvényes szerződésben szerepel, illetve amelyért a fogyasztó a külön jogszabály szerinti díjat megfizette, és amelynek mértékéig az áramszolgáltató köteles a fogyasztó igényeinek megfelelően közüzemi szerződést kötni.

b) Lekötött teljesítmény

Lekötött teljesítmény a fogyasztóval kötött közüzemi szerződésben csatlakozási pontonként, teljesítményfajtánként, illetőleg napszakonként rögzített teljesítményérték, amely a szerződés érvénytartama alatt teljesítménydíj fizetése ellenében igénybe vehető.

c) Névleges csatlakozási teljesítmény

Névleges csatlakozási teljesítmény (lakossági és általános árszabás alkalmazása esetén) a szerződésben csatlakozási pontonként rögzített, a külön jogszabályokban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a túláramvédelmi berendezés névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.

d) Kisegítő teljesítmény

Kisegítő teljesítmény a saját használatú erőművel rendelkező fogyasztó által erőművének karbantartása, illetőleg generátorának, turbinájának üzemzavara idejére lekötött és igénybe vehető teljesítmény.

e) Növekvő teljesítmény

Növekvő teljesítmény a fokozatosan felfejlődő teljesítménydíjas fogyasztó által nappali időszakra igényelhető, az előző szerződéses időszak legnagyobb nappali lekötött teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig fokozatos (lépcsőzetes) növekedéssel leköthető teljesítmény; az egyes teljesítménylépcsők közötti növekedés legkisebb mértékét a villamosenergia-árszabás határozza meg.

f) Éjszakai többletteljesítmény

Éjszakai többletteljesítmény a teljesítménydíjas fogyasztó által a nappali időszakra lekötött teljesítmény felett, legalább egy hónapra, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladóan is igénybe vehető többlet, az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával igénybe vehető teljesítmény.

g) Hétvégi többletteljesítmény

Hétvégi többletteljesítmény a péntek éjszakai napszak kezdete és a hétfő nappali napszak kezdete közötti időszakra - a csúcsidőszakára lekötött teljesítményt meghaladó - rendszeres többletvételezésre igényelhető, vagy az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával esetenként, a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan igénybe vehető teljesítmény.

h) Tartalékteljesítmény

Tartalékteljesítmény a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely egyes csatlakozási pontjain a teljesítménydíjas fogyasztó által üzemszerű igénybevételre lekötött felett a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan igénybe vehető teljesítmény.

A fogyasztó a tartalékteljesítményt - a közüzemi szerződésben meghatározott eljárás mellett - csak akkor veheti igénybe, ha a fogyasztási helyen lévő saját használatú villamosmű, illetőleg fogyasztói vezetékhálózat üzemzavara, illetőleg tervszerű megelőző karbantartása következtében a vételezés egy vagy több csatlakozási ponton átmenetileg részben vagy teljesen lehetetlenné válik. A fogyasztó köteles a tartalékteljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor az áramszolgáltatónak bejelenteni. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt.

i) Operatív teljesítmény

Operatív teljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó a kapott engedély vagy előírás szerint, illetőleg az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül a közüzemi szerződésben eredetileg lekötött teljesítménytől eltérően, a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet.

j) Eseti többletteljesítmény

Eseti többletteljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó azon a csatlakozási ponton, amelyre legalább egy napszakban 1000 kW vagy annál nagyobb teljesítményre szerződött, az áramszolgáltatóval kötött eseti megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül kizárólag csúcsidőszakban vagy valamennyi napszakban a közüzemi szerződésben eredetileg lekötött, és a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet.

Fogyasztói igénybejelentés és szolgáltatói tájékoztatás

3. §

(1) A fogyasztói igénybejelentés módját, tartalmi igényeit és formáját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles meghatározni.

(2) A szolgáltató az igénybejelentésre (VET 44. §) lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében 30 napon belül köteles a birtokában lévő adatok alapján a tájékoztatást - az üzletszabályzatban meghatározottak szerint - megadni.

(3) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy az igényelt villamos energiát (teljesítményt, többletteljesítményt) hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, valamint a bekapcsolás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételeit;

b) a mérőberendezés ajánlott elhelyezési módját és annak műszaki adatait (méreteit);

c) a fogyasztói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét;

d) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket;

e) más fogyasztó villamos energia vételezését esetleg befolyásoló hálózati zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás) okozó fogyasztóberendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;

f) a szükséges engedélyek felsorolását;

g) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén az áramszolgáltatás megkezdhető; továbbá

h) a választható díjszabást; és

i) azt az időtartamot, ameddig a szolgáltató a tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van.

(4) A csatlakozóberendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről a fogyasztó köteles gondoskodni. Ha a tervezést és a kivitelezést nem a szolgáltató végzi, a szolgáltató köteles térítésmentesen a fogyasztó vagy a fogyasztó tervezője, kivitelezője rendelkezésére bocsátani

a) a csatlakozási pont,

aa) az onnan üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igénybe vehető egyidejű legnagyobb teljesítmény,

ab) a méretlen fogyasztói hálózat,

ac) a hálózatvédelmi és fogyasztásmérő berendezés műszaki követelményeit, továbbá

ad) azok elhelyezésére vonatkozó követelményeket; valamint

b) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

(5) Ha a csatlakozóberendezés létesítésére, bővítésére vonatkozó műszaki tervet nem a szolgáltató készítette, a tervet - a kivitelezés megkezdése előtt - a szolgáltatóhoz műszaki felülvizsgálatra be kell mutatni. A szolgáltató jogosult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a műszaki tervet 15 napon belül felülvizsgálni, azon az említett szempontból szükséges módosításokat - a fogyasztóval, illetve a tervezővel egyeztetve - elvégeztetni.

A közüzemi szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

4. §

(1) Abban az esetben, ha a fogyasztói igénnyel jelentkező a szolgáltató tájékoztatójában [3. § (2) bekezdés] a szerződéskötés feltételeként meghatározottakat teljesítette, a közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a szolgáltatónál.

(2) A szolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított - lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében - 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet) elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni.

(3) Ha a csatlakozóberendezést idegen ingatlanon kell elhelyezni, illetőleg átvezetni, továbbá ha valamely fogyasztóberendezés használatát, illetőleg a villamos energiának valamely célra való felhasználását jogszabály engedélyhez köti, az ehhez szükséges engedélyt a fogyasztó köteles megszerezni, és a szolgáltatónak átadni.

(4) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a szolgáltató 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(5) A közüzemi szerződés a fogyasztó által aláírt szerződésnek a szolgáltató részére 30 napon belül történt átadásával vagy kézbesítésével jön létre. A szerződés hatálya a szolgáltató által történt átvétel időpontjában áll be.

(6) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A szolgáltató 15 napon belül az álláspontok egyeztetését köteles kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetés, az egyező álláspontok kialakításával, annak időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

(7) Ha a fogyasztó, illetve a fogyasztói igénnyel jelentkező a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

A közüzemi szerződés megkötése

5. §

(1) Minden fogyasztási helyre - eltérő megállapodás és a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - külön-külön szerződést kell kötni. A fogyasztó és a szolgáltató megállapodásuknak megfelelő tartamú, egyedi közüzemi szerződést is köthetnek, melynek feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(2) Méretlen fogyasztói hálózatról közvetlenül vételező fogyasztókkal külön-külön szerződést kell kötni.

(3) Nem kell külön szerződést kötni azzal a felhasználóval, aki a fogyasztó mért fogyasztói hálózatán vételez, és akinek a fogyasztó adja tovább a villamos energiát.

(4)[2] Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül tulajdonostársakként, haszonélvezőkként, társbérlőkként vagy bérlőtársakként közösen vételező lakossági fogyasztókkal (a továbbiakban együtt: közös fogyasztók) egy szerződést kell kötni. A közös fogyasztókat - a villamosenergia-szolgáltatás és - vételezés tekintetében - egyenlő jogok illetik meg, és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.

(5) Ha a közös fogyasztók fogyasztói vezetékhálózatukat - a szolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), használójával történt megállapodás alapján - saját költségükön szétválasztották, a szolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal külön-külön új szerződést kötni.

A közüzemi szerződés tartalma

6. §

(1) A lakossági fogyasztóval kötött általános közüzemi szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató és a szerződést kötő irodája megnevezését, székhelyét, valamint a fogyasztó nevét, az azonosításához szükséges adatokat, címét, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;

b) a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

c) a csatlakozás módját;

d) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

e) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, a szerződött teljesítményt az üzletszabályzatban meghatározandó feltételekkel, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

f) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

g) a számlázási időszakokat;

h) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit;

i) a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;

j) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

k) a szolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit (VET 50-52. §), különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és a 12. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés és munkavégzés megakadályozásának esetében alkalmazható következményekre;

l) az egyéb feltételeket, például a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;

m) a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés módját a szolgáltatónál, és - amennyiben annak eredményét a fogyasztó sérelmesnek tartja - annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) fordulhat.

(2) Nem lakossági fogyasztókkal kötött szerződésnek az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét, telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, pénzintézetnél vezetett számlaszámát;

b) ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételező(k) teljesítményigényét;

c) a tartalék csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját;

d) a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét napszaki bontásban;

e) a villamosenergia-fogyasztás teljesítménytényező alsó és felső határértékét (cos fi) és annak mérését;

f) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

g) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási napok meghatározását;

h) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.).

Az (1) bekezdés c)-f) és a (2) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat csatlakozási pontonként külön-külön kell feltüntetni.

(3) A közüzemi szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Közvilágítás

7. §

(1) A szolgáltató köteles a területileg illetékes önkormányzatot vagy a közvilágítást ellátó egyéb társaságot - mint közvilágítási fogyasztót - a VET 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározandó azon fogyasztók körébe bevenni, amelyek egyedi közüzemi szerződés kötésére jogosultak.

(2) A szolgáltató a közvilágításra vonatkozó egyedi közüzemi szerződés tartalmi és szerkezeti követelményeit üzletszabályzatban, külön fejezetben köteles meghatározni.

A bekapcsolás

8. §

(1) Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató a szerződés hatályának beálltával, illetve a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alkalmával esetleg észlelt hibák kijavításától számított 8 napon belül köteles a fogyasztásmérőt, valamint a fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készüléket, a szükséges időprogram-kapcsolót felszerelni, záróbélyeggel ellátni és a fogyasztási helyet a szerződésben meghatározott időpontban a szolgáltatásba bekapcsolni.

(2) A fogyasztói vezetékhálózat szerelését végző személy, illetőleg szervezet a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a szolgáltatónak arról, hogy a fogyasztói vezetékhálózatot a külön jogszabály és a kötelező szabványok előírásainak megfelelően készítette el.

(3) A szolgáltató a közcélú villamosmű üzembiztonsága érdekében a csatlakozóberendezéseket a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a VET 46. §-a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a szabvány, a műszaki, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja.

A lakossági fogyasztó személyében beállt változás

9. §

(1) Ha a lakossági fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén az új fogyasztó igénybejelentéséig az elköltözött fogyasztó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért.

(2) Ha a lakossági fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan fogyasztási helynek lesz használója, ahol villamosenergia-szolgáltatás van, és azt igénybe vette, köteles ezt a szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni, és új szerződést kötni. A szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót - a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos - jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

Szolgáltatás

10. §

(1) A szolgáltató köteles a fogyasztó villamos energia igényét a szerződésnek megfelelően folyamatosan kielégíteni, a szerződésben megjelölt feszültséget és a szolgáltatás minőségét meghatározó egyéb - az üzletszabályzatban meghatározott - műszaki és megbízhatósági feltételeket a csatlakozási ponton (pontokon) az elvárhatóság követelményeinek megfelelő szinten tartani. Azokat a jellemzőket, amelyeket kötelező szabvány állapít meg, a szabványban előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

(2) A csatlakozóberendezést, illetőleg a csatlakozási pontot a szolgáltató a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a fogyasztók villamos energia ellátásának és az egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, saját költségén jogosult megváltoztatni.

Szüneteltetés

11. §

A VET 47. § (2) bekezdése alapján a VET 47. § (1) bekezdése szerinti előrelátható szüneteltetés időpontjára és várható időtartamára vonatkozó kötelező fogyasztói értesítés feltételeit és módját az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Vételezés

12. §

(1) A fogyasztó a villamos energiát a szerződésben meghatározottak szerint jogosult vételezni. A lakossági fogyasztó a villamos energia vételezését megkezdheti akkor is, ha a 9. § (2) bekezdésében foglalt bejelentést még nem tette meg, és a fogyasztásmérőt még nem írták át a nevére, de ezek a körülmények nem mentesítik az igénybejelentési és szerződéskötési kötelezettség alól.

(2) Ha a teljesítménydíjas fogyasztó a csatlakozási pontra szerződött teljesítmény igénybevételét a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, köteles a vételezés megkezdéséig is a szerződött teljesítmény után a villamosenergia-árszabásban a megfelelő feszültségszintre megállapított nappali díjjal azonos díjat fizetni, a szolgáltató pedig a díjfizetés ellenében változatlanul a fogyasztó rendelkezésére köteles állni.

(3) A tartalék csatlakozóberendezés igénybevételének feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(4) Ha a szolgáltató a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül szolgáltatja [14. § (3) bekezdés] a fogyasztó kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztóberendezéssel, annak teljesítményhatáráig vételezhet.

(5) A fogyasztó az általa vételezett villamos energiát a mért fogyasztói hálózatán keresztül továbbadhatja.

(6) A szolgáltató jogosult a terhelést, a saját használatú villamosművet, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetékhálózatot, valamint a fogyasztói berendezést a saját és a fogyasztók biztonságos energiaellátása érdekében ellenőrizni, illetőleg az áramszolgáltatás folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő-csere) előzetes értesítés után elvégezni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, illetőleg munkák elvégzését lakásokban és egyéb helyiségekben a lakossági fogyasztó személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. Az ellenőrzést 7 és 20 óra között az üzletszabályzatban meghatározott időszak alatt kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzés és munkák elvégzése, továbbá a szabálytalan villamosenergia-vételezésre utaló körülmény kivizsgálása érdekében a fogyasztó köteles a szolgáltató alkalmazottja számára a fogyasztási helyre történő bejutást lehetővé tenni. Ha olyan gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a fogyasztási helyre való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással felfüggesztheti. Ha a szabálytalan vételezésre utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalan vételezés nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át.

Mérés

13. §

(1) A szolgáltatott villamos energiát külön jogszabályban meghatározott hatóság által hitelesített, a szolgáltató tulajdonában álló fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni (VET 48. §).

(2) A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, a szolgáltató fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőváltókra azonban csak az esetben kötheti, ha ez a szolgáltató mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a szolgáltató a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia elszámolására - ha csak a felek ettől eltérőleg meg nem állapodtak - alapul nem szolgálhat.

(3) A szolgáltató köteles a fogyasztó kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt pozitív irányban túllépi, köteles a szolgáltató azt kicserélni.

(4) A szolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a fogyasztásmérő berendezést újra hitelesíttetni, és az újrahitelesítés idejére helyettesítő fogyasztásmérő berendezést felszerelni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.

(6) A fogyasztásmérő cseréje esetén a szolgáltató köteles

a) a csere időpontjáról a fogyasztót legalább 8 nappal előbb értesíteni,

b) a régi fogyasztásmérő utolsó és az új fogyasztásmérő induló állásának leolvasását a fogyasztó (megbízottja) jelenlétében elvégezni, vagy más módon, utólag is igazolhatóan (pl. tanúk) rögzíteni,

c) az adatokat az erre rendszeresített nyomtatványon feltüntetni, és annak egy példányát a fogyasztó (megbízottja) részére átadni, vagy eljuttatni.

Elszámolás

14. §

(1) Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét a szolgáltató vagy megbízottja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatok alapján állapítja meg.

(2) Az egyes napszakok egy-egy leolvasási időszakra vonatkozó és díjfizetés szempontjából eltérő díjtételeit az árszabásban kell megállapítani. Az üzletszabályzatban meghatározott teljesítményű egyedi fogyasztók fogyasztásmérő berendezéseinek leolvasási napjait a szerződésben kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a tényleges leolvasási nap a szerződésben meghatározott naptól legfeljebb 2 munkanappal térhet el, és

b) a szerződésben megállapított leolvasási nap az egyes hónapokban közeli (lehetőleg azonos) naptári nap legyen.

(3) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamos energia vételezésnek csak különös műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó) és a szolgáltató hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamos energia mennyiségét a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

(4) Az elszámoláskor a VET 55. §-ában foglalt rendelkezés alapján megállapított árat (díjat) kell alkalmazni, a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt előírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. A villamos energia árváltozása esetén a fogyasztási díjat

a) havi, kéthavi számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint,

b) két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig a szolgáltató kezdeményezésére történt fogyasztói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával

kell megállapítani és számlázni.

(5) A szolgáltató (megbízottja) a (4) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A szolgáltató és a fogyasztó ettől eltérő elszámolási időszakban és számlakibocsátási gyakoriságban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani a 2. § (6) bekezdésének b) pontja szerint.

(6) Ha a szolgáltató és a fogyasztó a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a fogyasztó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető, köteles a számlában feltüntetett díjat

a) a számla bemutatásakor, illetőleg csekkfizetés esetén 8 napon belül,

b) a pénzintézeti bemutatáskor

kifizetni.

(7) Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre is ezek a rendelkezések az irányadók. A szolgáltató üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés további, részletes szabályait.

Kifogás a számla ellen

15. §

(1) A fogyasztó a számla ellen a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.

(2) A szolgáltató vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a szolgáltató, illetve megbízottja ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a fogyasztó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni.

(4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a szolgáltatót, illetve megbízottját díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a fogyasztó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni.

(5) A 14. § (6) bekezdésében foglaltak esetében a 8 napon túli, illetve a (3) és (4) bekezdésben előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a szolgáltató vagy a fogyasztó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

Elszámolás hibás mérés esetén

16. §

(1) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak teljesítmény és kihasználási óraszám adatai szolgálhatnak.

(3) Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját.

Szerződésszegés

17. §

(1) A fogyasztó részéről történő szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén [VET 50. §-a (2) bekezdésének d), e),f) pontja és az 50. § (3) bekezdése] a vételezett villamos energia mennyiségét a következők szerint kell megállapítani:

a) a beépített fogyasztóberendezések névleges teljesítményét a következő kihasználási óraszámokkal kell megszorozni:

aa) általános háztartási fogyasztás esetén havi 125 óra,

ab) egyműszakos üzem (napi 6-11 órás fogyasztás) esetén havi 180 óra,

ac) kétműszakos üzem (napi 12-16 órás fogyasztás) esetén havi 360 óra,

ad) három- és négyműszakos vagy folyamatos üzem (napi 18 óra vagy azt meghaladó, illetőleg folyamatos fogyasztás) esetén havi 540 óra,

ae) hőtároló villamos vízmelegítő esetén havi 240 óra,

af) hőtároló helyiségfűtő berendezés esetén havi 240 óra, amely csak október 1-jétől április 30-ig terjedő időszakban alkalmazható;

b) ha a szabálytalan vételezés tényleges időtartama nem állapítható meg, arra egy éves időtartamot kell figyelembe venni.

(2) A szerződésszegés következményeként [VET 52. § (4) bekezdés] a kikapcsolás előtti felszólítás, valamint a szolgáltató általi felmondás, illetve az előre fizető mérő alkalmazásának rendjét az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

18. §

(1) A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat hatálybalépése nem érinti a szolgáltatók és fogyasztók, a lakossági és kommunális felhasználók, alfogyasztók között létrejött közüzemi (közszolgáltatási) szerződések érvényességét.

(2) A szolgáltató üzletszabályzatát köteles kidolgozni és azt 90 napon belül jóváhagyásra a Hivatalnak megküldeni. Az üzletszabályzatnak tartalmazni kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogi szabályozás vagy azon alapulóan a Hivatal az üzletszabályzatba történő szabályozás körébe utal. Az üzletszabályzat a Hivatal által történt jóváhagyással lép hatályba. Az üzletszabályzat hatálybalépését követően mind a fogyasztó, mind pedig a szolgáltató kezdeményezheti a határozatlan időre kötött közüzemi szerződéseknek az új szabályozásnak megfelelő módosítását. A fogyasztó kezdeményezése esetén a szolgáltató 30 napon belül köteles a módosításra vagy új szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát - a szerződéstervezet megküldésével - a fogyasztó részére eljuttatni.

(3) A közvilágításra, a szolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásáig a közvilágításról szóló külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(4) Fogyasztói panasz intézése:

a) A fogyasztó panaszával a szolgáltató helyi kirendeltségéhez, (üzlet)igazgatóságához, a szolgáltató központi szervezetéhez vagy a fogyasztói érdekképviseleti szervekhez fordulhat.

b) A fogyasztó panaszával - a szolgáltató központi szervezetével lefolytatott tárgyalás vagy levelezés eredménytelensége esetén - a Hivatalhoz fordulhat.

c) A fogyasztói panasz benyújtásának lehetőségéről, eljárásrendjéről és fogyasztói irodáiról a szolgáltató - az üzletszabályzatban foglaltak szerint - köteles tájékoztatást adni a fogyasztóknak.

2. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott előzetes erőműlétesítési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Engedélyt kérő adatai:

a) cégmegnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

3. Telephely alkalmasságára és engedélyezhetőségére vonatkozó nyilatkozat.

4. Megvalósíthatósági tanulmány:

a) összefoglalás,

b) meglévő környezet ismertetése,

c) erőmű létesítés indokolása,

d) a választott technológia indokolása,

e) technológiai berendezések leírása, építészeti megoldások,

f) az új létesítmény kapcsolódása a környezethez (közművek, kapcsolódó bánya is),

g) a környezeti hatásvizsgálat alapjául szolgáló adatok,

h) üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok (élettartam, kapacitás, menetrend tartás, szabályozhatóság stb.),

i) megvalósítási ütemterv,

j) beruházási és üzemeltetési költségek,

k) a berendezések beszerzésének koncepciója,

l) a beruházás és üzemeltetés szervezése (személyzet),

m) minőségbiztosítás,

n) engedélyezés helyzete,

o) megállapítások, következtetések.

5. Környezeti hatások, nyilatkozat környezetvédelmi megvalósíthatóságról.

6. Vásárlási szándéknyilatkozat (amennyiben az engedélyt kérő nem a szállító által meghirdetett versenyeztetési eljárás alapján kér engedélyt, akkor a szállítónak nyilatkoznia kell a kapacitás szükségességéről és arról, hogy nem ismer kisebb költségű megoldásra befektetőt):

a) eladói ajánlat elemei (műszaki, árképzési),

b) vásárlási szándék tartalma, terjedelme,

c) vevő vásárlási feltételei (műszaki követelmények, csatlakozási feltételek, ár kondíciók),

d) érvényességi idő,

e) felmondási feltételek,

f) amennyiben az engedélyt kérő nem a szállító által meghirdetett versenyeztetési eljárás alapján kér engedélyt, akkor a szállítónak nyilatkoznia kell a kapacitás szükségességéről és arról, hogy nem ismer kisebb költségű megoldásra befektetőt.

7. Tüzelőanyag biztosítására vonatkozó ellátói szándéknyilatkozat (ha nem saját termelésű a tüzelőanyag).

8. Üzleti megvalósíthatóság:

a) előzetes üzleti terv,

b) pénzügyi tanácsadó nyilatkozata az üzleti megvalósíthatóságról.

3. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű létesítési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség,

e) engedélyt kérő nyilatkozata az előzetes engedély adataihoz képest történt változásokról.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata (ha ez előzetes engedély óta változott),

e) cég képviselője, f) képviselő címe,

g) engedélyt kérő nyilatkozata az előzetes engedély adataihoz képest történt változásokról.

4. Előzetes engedély határozat száma, kelte, érvényességi ideje.

5. Megvalósíthatósági tanulmány adatai, ha azok eltérnek az előzetes engedélykérésben foglaltaktól. Mindenképpen közlendők:

a) beruházási, pótló beruházási, bontási költségek,

b) megvalósítás kezdés, befejezés (fő egységekre),

c) üzleti terv,

d) megvalósítás forrásai (saját forrás, hitel),

e) pénzügyi fedezet rendelkezésre állása,

f) környezeti hatástanulmány,

g) közmeghallgatás eredménye.

6. Vásárló(k)val kötött előszerződés:

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra.

7. Engedélyt kérő nyilatkozata a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

4. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata (ha a létesítési engedély óta változott),

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

4. Létesítési engedély határozat száma, kelte, érvényességi ideje.

5. Üzembe helyezési (használatbavételi) eljárás adatai, dokumentumai.

6. Az erőmű műszaki adatai:

a) erőmű rendeltetés (alap, csúcs, szekunder tart., hőszolgáltatás stb.),

b) erőmű technológia (kondenzációs, ellennyomású, elvételes stb.),

c) menetrend tartási, szabályozási készség,

d) főberendezések,

e) energetikai hatásfok,

f) energiahordozó (tüzelőanyag, víz stb. / éves felhasználás),

g) vízbeszerzés (pót-, illetve hűtővíz),

h) kibocsátások, hulladékeltávolítás (szilárd, gáz, radioaktív),

i) tüzelőanyag-felhasználás,

j) villamos energia átadási/mérési pont(ok).

7. Gazdasági adatok:

a) üzemi géppé nyilvánítás(ok),

b) tervezett élettartam (egységenként naptári idő is),

c) tervezett éves termelés üzemmódonként (menetrend, csúcs stb.),

d) tervezett kihasználási óraszám,

e) becsült pótló beruházási, bontási költségek,

f) éves üzleti terv (állóeszközérték, kötelezettségek),

g) árképzés módszere, elemei.

8. Környezetvédelmi kötelezettségek, a garanciális kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezeti forrás megjelölése.

9. Szakszemélyzet rendelkezésre állása (szükséges képzettségek igazolása).

10. Minőségbiztosítás terve.

11. Vásárló(k)val kötött rövid és hosszú távú szerződés(ek):

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra

12. A tüzelőanyag vásárlására kötött szerződés(ek).

13. Engedélyt kérő nyilatkozatai:

a) a szükséges egyéb engedélyek meglétéről,

b) a korlátozásból eredő kényszermenetrend vállalásáról,

c) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről,

d) az üzemi szabályzat és üzletszabályzat tudomásul vételéről.

5. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott működési engedély kérelemhez a VET hatálybalépésekor üzemelő erőműre a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) az engedély kérelem benyújtásakor végzett tevékenységek,

f) cég képviselője,

g) képviselő címe.

4. Üzembe helyezési (használatbavételi) eljárás adatai, dokumentumai, engedélyei.

5. Az erőmű műszaki adatai:

a) erőmű rendeltetés (alap, csúcs, szekunder tartalék, hőszolgáltatás stb.),

b) erőmű technológia (kondenzációs, ellennyomású, elvételes stb.),

c) menetrend tartási, szabályozási készség,

d) főberendezések,

e) energetikai összes hatásfok,

f) energiahordozó (tüzelőanyag, víz stb.) / éves felhasználás),

g) vízbeszerzés (pót-, illetve hűtővíz),

h) kibocsátások, hulladékeltávolítás (szilárd, gáz, radioaktív),

i) tüzelőanyag-felhasználás,

j) villamos energia átadási/mérési pont(ok).

6. Gazdasági adatok:

a) üzemi géppé nyilvánítás(ok),

b) tervezett maradó élettartam (egységenként naptári idő is),

c) tervezett éves termelés üzemmódonként (menetrend, csúcs stb.),

d) tervezett kihasználási óraszám,

e) becsült pótló beruházási, rekonstrukciós, bontási költségek,

f) éves üzleti terv,

g) árképzés módszere, elemei.

7. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

8. Szakszemélyzet rendelkezésre állása (szükséges képzettségek igazolása).

9. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

10. Vásárló(k)val kötött rövid és hosszú távú szerződés(ek):

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra.

11. A tüzelőanyag vásárlására kötött szerződés(ek).

12. Engedélyt kérő nyilatkozatai:

a) a szükséges egyéb engedélyek meglétéről,

b) a korlátozásból eredő kényszermenetrend vállalásáról,

c) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről, a garanciális kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,

d) az üzemi szabályzat és üzletszabályzat tudomásul vételéről.

6. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott szállítói működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

2. Az engedély tárgya (tevékenységek felsorolása).

3. A szállító:

a) monopóliumának jellemzése,

b) kivételek meghatározása.

4. A szállító műszaki adatai:

a) az alaphálózat üzeméhez szükséges objektumok [vezetékek (térképen), transzformátorok, egyenáramú betétek, teherelosztó(k), hírközlés stb.],

b) a 4. a) alattiból a más engedélyesek által üzemeltetett elemek,

c) az együttműködő villamos energia rendszer üzemirányításához rendelt központi szolgálatok megnevezése, tevékenysége, hatásköre (utóbbi jogforrással),

d) villamos energia átadási-átvételi/mérési pontok,

e) gazdasági adatok,

f) előző 3 évi auditált mérleg,

g) éves üzleti terv,

h) vételi árképzés módszere, elemei (kapacitásra, teljesítményre).

5. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

6. Szakszemélyzet szükséges képzettségének igazolása.

7. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

8. Rövid és hosszú távú szerződések:

a) termelőkkel vásárlásra,

b) szolgáltatókkal eladásra,

c) kapacitáspótló export-importra.

9. Középtávú energiaigény felmérés és kapacitás terv.

10. Legkisebb költség érvényesítésének módszere.

11. Üzemi szabályzat (benne üzemzavar elhárítási szabályzat).

12. Üzletszabályzat.

13. Korlátozási szabályzat.

14. Kényszertermelés szabályozása (tüzelőanyag kényszer).

15. Engedélyt kérő nyilatkozatai a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

7. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott szolgáltatói működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

2. Az engedély tárgya (tevékenységek felsorolása).

3. A szolgáltató:

a) monopóliumának jellemzése (szolgáltatási kötelezettség területe, közigazgatási határokkal, szükség szerint térképekkel a közigazgatási határtól való eltérésnél),

b) kivételek meghatározása.

4. A szolgáltató műszaki adatai:

a) szolgáltatói hálózat üzeméhez szükséges objektumok [vezetékek (térképen), transzformátorok, teherelosztó(k), hírközlés stb.],

b) a 4. a) alattiból a más engedélyesek által üzemeltetett elemek,

c) a szolgáltató által üzemeltetett termelő berendezések felsorolása, adatai (a rendszerszabályozásban részt vevő és részt nem vevő egységek),

d) a szolgáltató területén működő azon termelők, amelyek a fogyasztóknak közvetlenül adnak villamos energiát (felsorolás, teljesítmények),

e) az üzemirányításához rendelt szolgálatok megnevezése, tevékenysége,

f) villamos energia átadási-átvételi/mérési pontok.

5. Gazdasági adatok:

a) előző 3 évi auditált mérleg,

b) éves üzleti terv.

6. Vételi és eladási árképzés módszere, elemei (kapacitásra, teljesítményre).

7. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

8. Szakszemélyzet szükséges képzettségének igazolása.

9. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

10. Rövid és hosszú távú szerződések:

a) termelőkkel,

b) szállítóval,

c) kapacitáspótló export-importra (ha van ilyen).

11. Középtávú energiaigény felmérés és kapacitás terv.

12. Legkisebb költség érvényesítésének módszere.

13. Üzletszabályzat.

14. Korlátozási szabályzat.

15. Engedélyt kérő nyilatkozatai a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 21. § (5) bekezdés e) pontja. Hatályos 1995.12.19.

[2] Módosította az 1997. évi CLVII. törvény 45. §-a. Hatályos 1998.03.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére