A Kaposvári Törvényszék K.21198/2011/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 1. §, 2. §] Bíró: Kováts Judit
A Somogy Megyei Bíróság
6.K.21.198/2011/2.szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Somogy Megyei Bíróság a Szabó Csaba Ügyvédi Iroda (...) - ügyintéző: dr.Szabó Csaba ügyvéd - által képviselt felperes neve és címe felperesnek - a dr.Lakatos Zoltán kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt.6.) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10.000 (tízezer) Ft perköltséget.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 20.000 (húszezer) Ft le nem rótt illetéket külön felhívásra, az állam javára.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s:
K.J. ...-i lakos 2010. november 29-én kelt levelében kérte annak kivizsgálását, mely szerint felperestől megfelelő választ és intézkedést nem kapott bejelentésre azzal kapcsolatban, hogy lakásában a felperes által felszerelt költségmegosztók mérése alapján indokolatlanul magas összegű számlát kapott.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelősége 2010. december 3. napján kelt DDF-03504/0002/2010. számú végzésével a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal az indokolással, hogy az eljárásra nincs hatásköre, az bíróság hatáskörébe tartozó polgári jogi igény.
K.J. fellebbezése folytán a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011. január 20. napján kelt HAJ-00066-2/2011. számú végzésével az elsőfokú végzést megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el , megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a hatáskörének hiányát tévesen állapította meg, K.J. fogyasztónak minősül, az ezzel ellenkező elsőfokú hatósági megállapítás téves, továbbá tényállás tisztázási kötelezettségének az elsőfokú hatóság nem tett eleget.
Ezt követően a Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. március 16. napján kelt SOF-00225/0009/2011. számú végzésével a "2011. február 3. napján kérelemre indult eljárást a fűtési költségmegosztó meghibásodásának vizsgálata tárgyában" megszüntette hatáskör hiányában, mivel "az ügyfél a felperessel fennálló jogviszonyában nem minősül fogyasztónak. ...A felperes nem áll szerződésben a kérelmező ügyféllel, ezért jelen ügyben K.J. nem fogyasztó."
Ugyanakkor a Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2011. március 16. napján kelt 1114.K.59 ügyszámú, SOF-00225/0010/2011 ügyirat számú határozatával kötelezte a felperest arra, hogy a társasághoz érkező írásbeli panaszok tekintetében a 30 napos válaszadási határidőt ne lépje túl, valamint arra, hogy a panasz elutasítása esetén a fogyasztót írásban tájékoztassa arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Az elsőfokú határozat indokolása szerint K.J. ...-i lakos panaszbejelentése alapján indult közigazgatási eljárás. K.J. a kérelmében azt adta elő, hogy lakásában a felperes által üzemeltetett fogyasztásmérő órák kerültek felszerelésre a radiátorokra. Egy számlavitát követően, a felpereshez fordult, hogy az órát vizsgálják ki, mert nem ért egyet a leolvasott eredménnyel. A felperes a 2010. szeptember 13-án átvett fogyasztói írásbeli panaszt - miután a fűtési költségelosztó ellenőrzését munkatársuk a helyszínen október 19-én elvégezte - 2010. október 28-án válaszolta meg. A válaszlevélben a panaszost nem tájékoztatták arról, hogy amennyiben nem ért egyet a válasszal mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.
Erre tekintettel az elsőfokú hatóság K.J. írásbeli panasz bejelentésének intézésével kapcsolatban jogsértést állapított meg, mivel a felperes a 30 napos válaszadási határidő lejártát követő 16. napon adott a panaszra írásbeli választ, és nem tájékoztatta arról a fogyasztót, hogy panaszával annak jellege szerint mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ezzel a magatartásával a felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 17/A. § (4) bekezdését, továbbá az (5) bekezdésében foglaltakat sértette meg és a határozat az Fgytv. 47. § (1) és (4) bekezdésén alapul.
A felperes az elsőfokú határozatot megfellebbezte, fellebbezésében előadta, hogy a határozatban hivatkozott személy nem minősül fogyasztónak. A felperes a szolgáltatást nem az egyes lakók számára, hanem a társasháznak, mint a lakók összességének nyújtja. Az elszámolási szerződést is a társasház kötötte a társasággal, és nem az egyes lakók. Maga a szolgáltatás egyébként sem lenne értelmezhető egy lakó esetében, hiszen a költségmegosztás önmagában több személyt feltételez. Tekintettel arra, hogy a kérelmező nem minősül fogyasztónak, továbbá az egyes tulajdonostárs az egyértelmű bírósági és békéltető testületi gyakorlat szerint sem rendelkezik eljárási legitimációval megfelelő felhatalmazás hiányában, a hivatkozott jogszabály a társasággal szemben jogszerűen nem alkalmazható. A tájékoztatási kötelezettség a fogyasztóra vonatkozik. Tehát a társaság mulasztásának megállapítása és hatósági kötelezése fogalmilag kizárt ebben az esetben. Hivatkozott arra, hogy az eljárás megszűnt, az első fokon eljáró hatóság SOF-00225/0009/2011. számú végzésével az eljárást megszüntette, ezt követően a hatóság jogszerűen nem hozhat más határozatot az ügyre vonatkozóan.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!