A Fővárosi Törvényszék P.21919/2014/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21919/2014/11.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20131/2015/6., Kúria Pfv.20168/2016/5. (BH 2017.4.117)

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/11.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljáró felperes neve ( felperes címe szám) felperesnek

a Lantos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.)alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy I.rendű alperes neve belügyminiszter a napilap címe című újságnak 2014. április 2-án adott interjújában valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgáltatta és a vizsgálat során nem találtak olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamilyen visszaélés gyanúja.

Ezzel megsértette a szolgálati nyugdíjas felperes személyiségi jogait a becsületre és a jó hírnévre vonatkozóan.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 500.000 (ötszázezer) forint sérelemdíjat és 14.000 (tizennégyezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A le nem rótt 60.000 (hatvanezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperes keresetét 2014. április 23-i érkeztetéssel terjesztette elő I.r. alperes neve belügyminiszter úrral szemben, a becsület és a jó hírnév megsértése miatt. Keresetpontosításában előadta, hogy I.r. alperes neve nem magánszemélyként, hanem egy jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv első számú vezetőjeként nyilatkozott a napilap címében, így nem magánvéleményét mondta el, hanem a II.rendű alperes neve álláspontját tárta a nyilvánosság elé.

A felperes keresetében annak ítéleti megállapítását kérte, hogy I.r. alperes neve belügyminiszter a napilap címének adott interjújában valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgálgatta és a vizsgálat során nem találtak olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamilyen visszaélés gyanúja. A belügyminiszter valótlan tartalmú állításával megsértette becsületét és jó hírnevét, 1.000.000 forint sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kérte a II.rendű alperes neve kötelezését.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és költség megállapítására irányult. Álláspontja szerint a sérelmezett kijelentés alapján a felperes személye konkrétan nem azonosítható be, ezért a becsületét és jó hírnevét sem sértheti. A felperesnek nincs kereshetőségi joga, a felperes konkrét személye a nyilatkozatból nem olvasható ki. A nyilatkozatnak szövegkörnyezetéből kiragadott egyetlen mondata önmagában valóban tűnhet tényállításnak, méghozzá a felperes szolgálati nyugdíjba kerülésének tényleges felülvizsgálata hiányában valótlan, de semmiképpen sem sértő tényállításnak, azonban az interjú teljes szövegét figyelembe véve, az inkább a korábban hatályos szolgálati nyugdíjrendszerről alkotott negatív véleménynyilvánításnak tekinthető, amelynek nincs a felperes személyére vonatkozó, az ő jó hírnevét sértő tartalma. A belügyminiszter a szolgálati nyugdíjazásokkal kapcsolatban a visszaélésnek csupán a gyanújáról és nem konkrét jogsértésekről beszélt.

A felperes szolgálati viszonya 2004. 12.05-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (2) bekezdés a.) pontja alapján, nyugállományba helyezéssel szűnt meg. 1974. 01.01-től-2004. 12.15-ig elismert szolgálati ideje 30 teljes év. A szolgálati nyugdíj összege a 30 teljes év után, a figyelembe vehető illetmény átlag 72 %-a. A II.rendű alperes neve Humánpolitikai Főcsoport Főnökség Nyugdíj Megállapító Osztálya 2005. február 4-én .../1/2005. számon hozott határozatot a szolgálati nyugdíj megállapításáról. A nyugdíj folyósításának kezdő időpontja 2005. 02.16.