A Kaposvári Törvényszék P.20883/2016/14. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §] Bíró: Korvicska Attila

A Kaposvári Törvényszék

20.P.20.883/2016/14. szám

A bíróság dr. Varga Attila ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Tóth Balázs ügyvéd (...) által képviselt alperes neve és címe szám alatti lakos alperes ellen jóhírnév megsértése és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát, amikor a .... ....ai számában "Kátyúban: A portájánál aszfaltozott a ...." című "Azzal vádolja egy férfi, hogy a kapubejáró a kátyúzáshoz használt anyagokból készült" alcímű cikket író újságírónak azt állította, hogy "sikerült felvételt készítenie arról, amint a helyi ..... a saját portája előtt a kapubejáratot csináltatta meg a kátyúzáshoz az utcákra pakolt alapanyagokból"

Kötelezi az alperest, hogy a ....-ban a fent megjelölt cikkel azonos méretben és azonos helyen közzéteendő nyilatkozatban kérjen elnézést, és az alábbi szövegű közleménnyel adjon tájékoztatást arról, hogy a ...... napján megjelent cikkben a ....-re nézve valótlan tényállításokat tett: "Valótlant állítottam akkor, amikor a ..... .....-i számában azt állítottam, hogy sikerült felvételt készítenem arról, amint a helyi .... a saját portája előtt a kapubejáratot csináltatta meg a kátyúzáshoz az utcákra pakolt alapanyagokból."

Kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 150.000,- (százötvenezer) Ft sérelemdíjat.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az állam javára az adóhatóság külön felhívására 30.000,- (harmincezer) Ft, míg az alperest, hogy ugyanezen idő alatt és ugyanezen a módon 30.000,- (harmincezer) Ft feljegyzett illetéket, egyebekben a felmerült és előlegezett költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni a Pécsi Ítélőtáblához, melyet a Kaposvári Törvényszéknél lehet írásban, 4 példányban előterjeszteni.

A feleknek ugyanezen idő alatt előterjesztett kérelme alapján a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Amennyiben a fellebbezés a feljegyzett illeték összegével, viselésével kapcsolatos, illetve az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a tárgyalás megtartását lehet kérni.

I n d o k o l á s

A felperes és az alperes szomszédok. Az alperes .... ..... tisztségét tölti be és töltötte be .... év őszén is.

A felperes a ....-on .... őszén végzett útfelújítási, kátyúzási munkák során a ..... újságíróját kereste meg, mivel úgy vélte, hogy az aszfaltozás során az arra biztosított anyagokból végezték el az alperes kapubejárójának felújítását, aszfaltozását. Az újságcikk a .... .....-ai, ....-i számában jelent meg "Kátyúban: A portájánál aszfaltozott a ...." címmel, "Azzal vádolja egy férfi, hogy a kapubejáró a kátyúzáshoz használt anyagokból készült" alcímmel.

A cikk szerint: "Azt állítja egy ....-i férfi, hogy sikerült felvételt készítenie arról, amint a helyi .... a saját portája előtt a kapubejárót csináltatta meg a kátyúzáshoz az utcákra pakolt alapanyagokból. A .... szerint mindez alaptalan vádaskodás.

- Mindent pontosan felírtam, ....-én .. óra és ... óra .... perc között történt mindez - mutatja a bejelentő férfi egy vonalas iskolai füzetbe írt feljegyzéseit.

- Előtte a .... házához érkeztek a kivitelező cég munkásai, asztalt zúzalékot tettek le az utca végén, ahogy másutt is a faluban a munka előtt. Aztán mentek tovább a kátyúkat betömni, de csak minden negyediket, ötödiket javították ki. A mobilommal felvettem a ..... egyik rokonát, aki lapátolt a kőzúzalékból, aztán bevitte az udvarukba. Erre tanúim vannak. Megcsináltatta a járdáig a saját bejáratát a háza előtt. A felvételen az látszik, hogy messzire egy férfi hajladozik az út mellett, de nem kivehető, hogy mit csinál pontosan...".

A cikk megjelenését követően az alperes, mint magánvádló indítványára büntetőeljárás indult, amelyben a .... Törvényszék .... számú ítéletével jogerőre emelkedett .... Járásbíróság .... számú ítéletével a fenti tényállást rögzítve az alperes bűnösségét rágalmazás vétségében megállapította.

A megállapított tényállás szerint ugyanaz a vállalkozó, de külön megrendelésre és számlázásra végezte el az alperes kapubejárójának a felújítását. A büntetőbíróság megállapította jogerősen, hogy az alperes szándékosan a felperes becsületének csorbítására alkalmas tényt állított, illetőleg ilyen tényre közvetlen utaló kifejezést használt, amikor azt állította, hogy a felperes közpénzt felhasználva és ráadásul saját érdekeit a közérdek elé helyezve végeztetett munkálatokat a saját portája körül. Ezzel a cselekménnyel az alperes elkövette a Btk. 226. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét, hiszen tisztában volt azzal, hogy nyilatkozata újságban jelenik meg, széles közönség számára válik hozzáférhetővé, kifejezetten ez volt a vádlott célja is. A felperes keresetében ezen tényállításra hivatkozva kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét. Tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze, hogy a ....-ban feladandó, a megjelent cikkel azonos méretben és azonos helyen közzéteendő hirdetésben kérjen elnézést és adjon tájékoztatást a korábbi nyilatkozata valótlan tartalmáról. Kérte ezen túlmenően az alperes kötelezését a felperes részére egymillió forint sérelemdíj megfizetésére.

A felperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy ugyan jogerős a magatartás a büntetőjogi következményei felől döntő büntetőítélet, azonban azzal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

Érdemi védekezése szerint a felperesnek, mint közszereplőnek magasabb tűrési küszöbbel kell rendelkeznie az őt ért kritikákkal szemben. Ezt a jogszabály és az erre irányuló bírói gyakorlat is egyértelműen kifejezi. Hivatkozott e körben a Ptk. 2:45 §-ra, a BH. 2004.104 szám alatt közzétett jogesetre, az Emberi Jogok Európai Bírósága 9815/82. számú ítéletében írt jogértelmezésre is.

A felperes keresete megalapozott.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 152.§ (1) bekezdése szerint, a tárgyalás felfüggesztésének akkor van helye, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik. A bíróság ebben az esetben a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A törvény tehát a felfüggesztés lehetőségét az előkérdéssel kapcsolatos eljárás jogerős befejezéséig teszi lehetővé. Figyelemmel arra, hogy a másodfokon eljárt büntető bíróság jogerős döntést hozott, rendes perorvoslattal nem támadható a döntés, a felülvizsgálati kérelem elbírálása pedig nem olyan előzetes kérdés, amely alapot adna a polgári peres eljárást felfüggesztésére. Erre tekintettel a bíróság az eljárást nem függesztette fel.