A Gyulai Törvényszék P.20294/2010/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 345. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bíró: Hajnal Beatrix

Békés Megyei Bíróság, Gyula

9.P.20.294/2010/4. szám.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság Dr. Herjeczki János ügyvéd által képviselt felperesnek, felelős kiadó által képviselt ... Bt alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az X című havilapnak az ítélet jogerőre emelkedését követő lapszámában az alábbi helyreigazítást közölje:

A lap 2010. júliusi számában AA újságírónővel készült interjúban hamis színben tüntette fel azt a tényt, hogy az újságírónőnek történő rendes felmondást követően a munkáltató azonnal elvette a számítógépes hozzáférését és emiatt elvesztek anyagai, levelezései, és másnaptól nem mehetett be a szerkesztőségbe, mellyel szemben a Y Kft. munkáltató a felmondás teljes idejére felmentette a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól és munkahelyi számítógépe teljes anyagát CD-n részére átadta.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága Békés Megyei Igazgatósága felhívására az ott közölt időben és módon 4.500,- (négyezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket, míg a felperest 22.500,- (huszonkettőezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezi.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 1.250,- (egyezer-kettőszázötven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban 4 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Békés Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

Az ítélet ellen irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a./ a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére, az állam által előlegezett költségre vonatkozik,

b./ a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

c./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

d./ a felek ezt kérték.

A felek a./ c./ pont esetén is kérhetik tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s .

A bíróság a keresetlevél és mellékletei, a felperesi képviselő és alperesi képviselő előadásai, a becsatolt okirati bizonyítékok és az eljárás egyéb adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapítja meg.

Az alperesi Bt. a kiadója az X nevű Független Demokratikus városi havilapnak, mely 17 éve jelenik meg ...-en. Az újságnál a lapzárta a megjelenés hónapját megelőző hónap 20. napja.

Az alperes felelős kiadója interjút készített a felperesi X Hírlap volt újságírójával AA-val, mivel a X Hírlapból az újságírónő cikkei, írásai egy idő óta hiányoztak és az olvasók nem ismerték ennek okát. Az interjú az alperesi havilap 2010. júliusi számában jelent meg.

Az interjú során az újságírónő elmondta, hogy munkaviszonyát 2010. március 5. napjától rendes felmondással megszüntették létszámleépítés és átszervezésre hivatkozással és egyedül őt küldték el az újságtól. A felmondást méltatlan és megalázó lépéssorozat előzte meg 2009. év őszén először vezető beosztásából váltották le, majd vezető szerkesztő munkaköréből is felállították és október végén elé tettek két papírt, mely szerint a munkáltató újságíróként tudja őt alkalmazni, vagy pedig felmond, és azt közölték, hogy addig nem mehet ki a irodából, amíg egyiket alá nem írja. Az újságírónő ekkor egy munkaszerződés módosítást alkudott ki, mely szerint 2010. januárjától szerkesztő újságíróként dolgozik.

2010. március 4. napján a felmondás átadásakor azonnal elvették a hozzáférését a számítógéphez, odavesztek megkezdett anyagai, teljes levelezései, ezért nem tudott válaszolni e-mailekre, meghívókra, közölték vele másnap nem mehet be a szerkesztőségbe, azóta sem búcsúztattták el, döntést a kollégákkal nem ismertették, újságban nem közölték, a nyilvánosságot erről nem tájékoztattát.

Az újságírónő kérdésre elmondta, hogy azért őt küldte el a munkáltatója, mert a szerkesztőségben nem kell, sőt útban van a műveltség, a szakértelem, a tudás, a tisztesség és a szakmailag megalapozott bírálat és az átszervezés csak ürügy volt ehhez, illetve hogy az utóbbi években egyedül maradt a kritikai észrevételekkel, bírálatokkal és csak ő figyelmeztetett szabálytalanságokra, visszásságokra, feladatokra, amiket a megyei lap minősége, színvonala, valamint a szerkesztőségi rend működése érdekében közösen meg kellett volna oldani.

A munkáltatónál olyan viszonyok uralkodnak, amelyben a dolgozók egzisztenciális fenyegetettségükben nem mernek véleményt nyilvánítani, többségük még kérdezni is fél és a szerkesztőségben a döntésekből kizárják a tudást, emberséget, megbecsülést és szakmai végzettség és emberi kvalitások nélkül bárkit hatalommal jutalmaznak. A munkáltató az interjúalany teljesítményét, életkorát figyelte és a felmondás megalapozatlanul azért történt, hogy megelőzék védett korának elérését.

A felperes 2010. augusztus 24. napján kelt és az alperes által augusztus 26. napján átvett levelében helyreigazító közlemény közzétételét kérte.

Ezen levélre az alperes képviselője írásban válaszolt és tájékoztatta a felperes képviselőjét arról, hogy a lap havonta egy alkalommal jelenik meg és lapzárta a megelőző hónap 20. napja és a cikkben az interjúalany saját véleményét közölte, melynek körében helyreigazításnak nincs helye, de a munkáltató állásfoglalásának is hajlandó helyt adni a lap, és kérte a felperest arra, hogy jelölje ki, aki az interjúban szereplő kérdésekre válaszolni fog, mely interjút a következő lapszámban tudnak közölni.

A felperes képviselője 2010. évi szeptember hó 6. napján írásban tájékoztatta az alperest arról, hogy tudomásul veszik, hogy lapzárta után érkezett helyreigazítás iránti kérelmük, de azt fenntartják és kérik annak megjelenését a következő lapszámban azzal, hgoy a munkáltatóval történő interjúkészítés nem helyettesítheti a helyreigazítást.

Az alperes képviselője 2010. szeptember 15. napján ismételten tájékoztatta a felperest arról, hogy az interjúban az újságírónő a saját véleményét közölte, azt az újságíró csak lejegyezte, melyet nem is vonhat kétségbe és azt nem helyesbítheti.

Az interjút adó újságírónő munkaügyi vitát kezdeményezett az elbocsátásával kapcsolatban, mely a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2.M.143/2010. szám alatt, majd a Békés Megyei Bíróságnál 3.Mf.25.655/2010. szám alatt volt folyamatban. A jogerős ítélet megállapítása szerint a felperesi felmondás jogszerű volt.