A Székesfehérvári Törvényszék Pf.52/2020/10. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 1. §, 26. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. §, 6:96. §] Bírók: Ébner Vilmos, Füssy Béla, Tóth Andrea

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék Pf.52/2020/10.*, Székesfehérvári Járásbíróság P.22960/2017/41., Kúria Pfv.20990/2020/4. (BH 2021.4.103)

***********

Székesfehérvári Törvényszék

mint másodfokú bíróság

Az ügy száma:

1.Pf... szám

Felperes:

felperes neve

Felperes képviselője:

Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda

Alperes:

alperes neve

Alperes jogi képviselője:

dr. Nagy Attila MBA Ügyvédi Iroda

A per tárgya:

szerződés részleges érvénytelenségének és felmondás érvénytelenségének a megállapítása

Elsőfokú bíróság neve, határozat száma:

Székesfehérvári Járásbíróság 4.P...

Fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma:

alperes által 42. sorszám alatt - tárgyaláson kívül -

Ítélet

Az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 100.000,- (egyszázezer) Ft első- és másodfokú perköltséget,

az államnak az adóhatóság felhívására 24.000,- (huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

Ezen ítélettel szemben további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a peres felek között 2016. május 25. napján létrejött "bérleti szerződés lakás bérbeadásáról" elnevezésű közjegyzői okirat 14. pontjának azon része, hogy a szerződés indokolás nélkül felmondható, valamint 17. pontjának azon rendelkezése, mely szerint a bérleti jogviszony megszűnésének napjától a bérlő elhelyezési igényt nem érvényesíthet, érvénytelen, semmis. Megállapította továbbá, hogy az alperes 2019. június 28. napján kelt felmondólevele hatálytalan, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 85.970,- Ft perköltséget.

[2] Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, ebben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását kérte.

[3] Fellebbezését azzal indokolta, hogy a támadott szerződés megkötésére a ... bíróság előtt folyamatban volt 1.P... illetve 2.Pf... számú peres eljárások folyamatba léte alatt, hosszas egyeztetést követően került sor, amikor mind a felperest, mind pedig az alperest jogi képviselő képviselte, a bérleti szerződés tartalmat pedig két, több évtizedes ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvéd egyeztetésének az eredményeképpen határozták meg. A felperes és jogi képviselője is tisztában volt azzal, hogy a felperes által korábban lakott a korábbi per tárgyát képező M....3.szám alatti ingatlanban a felperes tovább nem lakhat, továbbá azzal is, hogy a felperes részére a fenti ingatlan helyett felajánlott M... 18.szám alatti ingatlan az egyetlen szóba jöhető, alperes tulajdonában álló ingatlan, amelyet az alperes felajánlhatott. A kérdéses időszakban, 2016 májusában az alperes tulajdonában 1 db szociális alapon bérbeadható, és 2 darab piaci alapon bérbeadható lakás volt, amelyek közöl csak a perbeli ingatlan volt felajánlható, a M...6. szám alatti lakás ugyanis lakhatatlan állapotban volt. A felek több egyeztetés után fenti körülményekkel tisztában voltak, ezért a felek abban állapodtak meg, hogy a felperes elhelyezési igényt nem érvényesíthet, azaz cserelakásra nem tarthat igényt, mert már a perbeli ingatlant is cserelakásként kapta, másrészt pedig fizikailag sem állt az alperes részére olyan cserelakás, amit a bérleti jogviszony megszűnésekor fel tudott volna a felperesnek ajánlani. Jelen jogvita keletkezése és a per alatt sem rendelkezett ilyen ingatlannal.

[4] A felperes tisztában volt azzal, hogy bérleti jogviszonya nem tarthat örökké, mert határozatlan időre jött létre, amelyet maga a felperes szorgalmazott, és tisztában volt azzal is, hogy a lakhatásáról a jogviszony megszűnését követően magának kell gondoskodnia. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, márpedig a felperes aláírta és elfogadta azt a szerződéses feltételt, hogy a szerződés megszűnését követően cserelakásra nem tarthat igényt, majd pedig utóbb pert indított, és arra hivatkozott, hogy a bérleti szerződés ezen rendelkezése érvénytelen.