A Budapest Környéki Törvényszék P.28145/2004/49. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 301. §, 339. §, 355. §, 360. §] Bíró: Pintér Mária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság dr. Szamák József (....) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Juhász Béla (....) ügyvéd által képviselt I. r. alperes (I.rendű alperes címe) II. r. alperes, és ... (II.rendű alperes címe) ... ellen kártérítés iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.500.000.- Ft-ot, (kettőmillió-ötszáz) és annak 2003. április 15. napjától 2004. december 31. napjáig számított évi 11 %-os mértékű, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig számított, az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát. Az ezen túlmenő felperesi kereseti kérelmet a bíróság elutasítja.

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 150.000.- Ft (százötvenezer) összegű le nem rótt eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesi jogi képviselőnek bruttó 80.000.- Ft (nyolcvanezer) ügyvédi munkadíjat, mely az Áfa összeget tartalmazza.

Az ezen túlmenő költségeiket a peres felek önállóan viselik.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban 5 egyező példányban kell benyújtani a Pest Megyei Bíróságon a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

A bíróság a tényállást a peres felek előadásai, a ... Városi Bíróság előtt .../2003. számon apaság vélelmének megdöntése tárgyában folyamatban volt peres iratanyag, továbbá a csatolt ... Városi Bíróság előtt a házasság felbontása tárgyában felperes és I. rendű alperes között folyamatban volt .../2002. számú ügy csatolt iratanyaga, a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény, valamint tanú 1 és tanú 2 tanúk vallomásai alapján az alábbiak szerint állapította meg:

Felperes és I. rendű alperes 1991-ben kötöttek házasságot. Házasságukból származott az 1994. október 16. napján született ... utónevű gyermek.

A házassági életközösség fennállta alatt 1998. február 28. napján ... ... nevű gyermek született. ... ... gyermek tekintetében a ... Városi Bíróság .../2003/18. számú 2004. március 30. napján kelt és jogerős ítéletében apaság vélelmének megdöntése iránti perben megállapította, hogy kiskorú ... ...nak nem felperes felperes neve az apja. A perben foganatosított orvos szakértői vizsgálat felperes vérszerinti apaságát kizárta.

Az apaság vélelmének megdöntése iránti eljárást I. rendű alperes kezdeményezte a ... Városi Gyámhivatal előtt 2003. május 14. napján azzal, hogy egyidejűen becsatolta az általa kezdeményezett DNS vizsgálat eredményét, amely szerint a gyermek édesapja nem felperes neve. Jelezte a Gyámhivatal felé azt is, hogy az apaság vélelmének megdöntése tárgyában az eljárás kezdeményezése azért szükséges, mert felperes neve, a vélelmezett apa a vizsgálat eredményét nem fogadja el. A DNS vizsgálat egyértelműen bizonyította II. rendű alperes vérszerinti apaságát is.

Felperes az I. rendű alperes házasságon kívüli kapcsolatáról 2000-ben szerzett tudomást, akkor azonban I. rendű alperes kijelentette, hogy a házassági életközösség megszakítását nem kívánja, a gyermek származásának kérdésességére nem utalt. Alperesek szexuális kapcsolata a házassági életközösség teljes időtartamában alkalomszerűen, 1996-1997 évtől kezdődően pedig rendszeresen fennállt. A gyermek fogantatása időszakában I. rendű alperes mind a vérszerinti apával, II. rendű alperessel, mind pedig felperessel létesített szexuális kapcsolatot.

2002. júniusában a házassági életközösség a felperes és I. rendű alperes között megszakadt, ekkor az I. rendű alperes a gyerekekkel együtt elköltözött a közös otthonukból. 2002. októberében felperes a II. rendű alperes feleségétől értesült arról, hogy feltételezhető, hogy ... nevű gyermeknek nem ő a vér szerinti apja, hanem lehetségesen II. rendű alperes. Ennek ellenére a felperes az apaság vizsgálatát nem kezdeményezte, kétely a gyermek származása tekintetében benne nem merült fel. A gyermek ellátásáról apaként gondoskodott, szülői felügyeleti jogát mindvégig gyakorolta, mindkét gyermekkel rendszeres kapcsolatot tartott fenn, a gyermekekhez fűződő érzelmi kötődése mindvégig szoros volt.

2003. februárjában felperes az akkor átmenetileg gondozásában lévő ... gyermeket nem kívánta visszaadni az I. rendű alperesnek, ebből vita származott közöttük, majd alperesek együttesen léptek fel a felperessel szemben, és a gyermeket felperes gondozásából kivették. Ekkor ... a felperes testvérével közölte, hogy ő ... vérszerinti apja.

2003. februárjától alperesek ...t a felperes neveléséből teljesen kivonták, majd 2003. nyarán, a gyermek óvodai ünnepségén a gyermektől teljesen eltiltották azzal, hogy felperes a gyermeknek nem hozzátartozója.

Majd II. rendű alperes a magánszakértői DNS vizsgálat eredményét 2003. nyarán felperesnek bemutatta, felperes azonban az eredményt nem fogadta el. I. rendű alperes ebből a magánszakértői véleményből szerzett bizonyságot a gyermek vérszerinti származása felől, de egyébként alperesek a gyermek 2 éves korától a gyermek antropológiai-és személyiségi jegyei alapján gyanakodtak arra, hogy a gyermek vérszerinti apja nem felperes, és beszédtéma volt közöttük, hogy a gyermek származásának kiderítése időszerű lenne. A magánszakértői vélemény ismeretében I. rendű alperes közölte a gyermekkel is tényleges származását. Mára a felperes és a gyermek kapcsolata teljesen megszakadt, a gyermek felperestől teljesen elidegenedett, egyébként II. rendű alperest apjaként tiszteli és elfogadta.

Felperes családja a gyermek származásáról 2003. februárjában értesült, majd a felek szűkebb lakókörnyezetében, ... és a felperes munkahelyén is ismertté vált az a tény, hogy az ... nevű gyermek apja nem felperes, hanem II. rendű alperes, bár a környezete előtt felperes és családja is igyekszik titkolni a történteket.

Felperes ezt a sérelmet, a házastársi hűtlenség tényét, a gyermek vér szerinti származásába vetett hitének megbomlását, a gyermek tőle való teljes érzelmi és fizikai elszakítását nem tudta feldolgozni. Személyisége beszűkült, zárkózottá vált, kiegyensúlyozottsága oly mértékben bomlott meg, amely már a munkája ellátását is veszélyezteti. Fizikai fájdalomtünetek és memóriazavar jelentkezett nála. Potencia zavara van. Hátfájdalom, időnként vállfájdalom és hányinger gyötri.