A Legfelsőbb Bíróság Bfv.69/2009/5. számú határozata sikkasztás bűntette (JELENTŐS ÉRTÉKRE, ÜZLETSZERŰEN elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 373. §, 416. §, 420. §, 427. §, 428. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.69/2009/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év június hó 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és II. rendű terhelt által, védőjük útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 7.B.268/2006/25. számú, illetőleg a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.358/2008/8. számú ítéletét megváltoztatja:

Az ítéletet a folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vétsége és a magánokirat-hamisítás vétsége miatt bűnösséget megállapító részében hatályon kívül helyezi.

Az I. rendű terhelttel szemben a folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vétsége (Btk. 289. § a) és b) pont), a II. rendű terhelttel szemben a magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt indult büntetőeljárást megszünteti.

Az I. rendű terhelt főbüntetését - a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés érintetlenül hagyása mellett - 7 (hét) hónapi börtönbüntetésre, a II. rendű terhelt börtönbüntetését 1 (egy) évre, a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti.

A halmazati büntetésre utalást mellőzi.

Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a terheltek 140.110 (száznegyvenezer-egyszáztíz) forintot kötelesek egyetemlegesen megfizetni az államnak, a fennmaradó 50.000 (ötvenezer) forint bűnügyi költség az államot terheli.

Egyebekben a megtámadott határozatokat - mindkét terhelt tekintetében - hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Városi Bíróság - dr. K. G. és dr. L.-né T. É. pótmagánvádlók vádindítványa alapján eljárva - a 2008. február 27. napján kihirdetett 7.B.268/2006/25. számú ítéletével bűnösnek mondta ki az I. rendű és a II. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében, továbbá az I. rendű terheltet folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vétségében; a II. rendű terheltet pedig magánokirat-hamisítás vétségében.

Ezért halmazati büntetésül az I. rendű terheltet 2 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, a II. rendű terheltet 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, és a terhelteket külön-külön, egyenként 500.000 Ft (meg nem fizetése esetén 10.000 forintonként egy napi szabadságvesztésre átváltoztatandó) pénzmellékbüntetésre ítélte. A pótmagánvádlók, mint magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította; a terhelteket egyetemlegesen 190.110 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.

Az II. rendű terhelt az I. rendű terhelt édesanyja.

Az 1997. július 21. napján megalakult, 1998. február 12. napján bejegyzett, Székesfehérvár székhelyű M. H. L. Kft. fő tevékenységi köre gyógyászati segédeszköz kiskereskedelem volt.

A Kft.-nek megalakulásától tagja volt az I. rendű és a II. rendű terhelt, valamint dr. K. G. pótmagánvádló, továbbá 2001. május 23. napjától dr. L.-né T. É. pótmagánvádló.

A Kft. ügyvezetője, megalakulásától 1999. október 21. napjáig a II. rendű terhelt, 1999. október 21-től 2001. május 23. napjáig az I. rendű terhelt, 2001. május 23-tól pedig dr. L.-né T. É. pótmagánvádló volt. A Kft. ügyeit ténylegesen a II. rendű terhelt intézte.

2000. és 2001. évben az I. rendű terhelt több alkalommal, összesen 11.364.400 forintot vett fel a Kft. bankszámlájáról.

A Kft. 2000. év végén rövid lejáratú kölcsön címén jelentős kifizetéseket teljesített; a Kft. kölcsönadott 3.800.000 forintot a II. rendű terheltnek, 2.200.000 forintot a M. V. Kft.-nek, 2.500.000 forintot pedig az M. L. Kft.-nek.

2001. tavaszán a II. rendű terhelt arra kérte a Kft. könyvelőjét, hogy a 2000. évi mérleget úgy készítse el, hogy abból kitűnjön a Kft. által 2000. év végén, rövid lejáratú kölcsön címén történt kifizetések teljesítése.

A II. rendű terhelt a kölcsönszerződéseket átadta a könyvelőnek azzal, hogy azokat a mérleg leadása előtt könyvelje le. A könyvelő kiállította a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat, de mivel a kölcsönszerződések nem voltak aláírva, azokat visszaadta a II. rendű terheltnek. A kölcsönszerződések nem kerültek vissza a Kft. könyvelési anyagába.

A II. rendű terhelt által írt - 2001. április 16-i keltezésű - feljegyzés szerint a fenti összegeket piackutatás, ügyfélszerzési lehetőség finanszírozása címén kell a könyvelésben elszámolni.

Mindezen ügyleteket a Kft. taggyűlése nem hagyta jóvá.

2001. március 25. napján a II. rendű terhelt 2.000.000 forintot visszafizetett a Kft.-nek.

A Kft. bankszámlájáról felvett pénzösszegből 6.500.000 forinttal az I. rendű és a II. rendű terhelt együtt, a sajátjaként rendelkezett.

1999-2001. évben a Kft. többszörösen megsértette a számviteli törvény előírásait, mert a Kft.-nek nem volt fellelhető számviteli politikája, hiányoztak a kötelező (leltározási, értékelési, pénzkezelési) szabályzatok, az eszközleltár nem rendelkezett a szükséges formai kellékekkel, a Kft. nem tartotta be a bizonylati fegyelmet.

Ezáltal a Kft. valós pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetének megismerése lehetetlen volt.

A pótmagánvádlók feljelentése alapján indult nyomozást az ügyészség megszüntette.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi értékelése szerint a terheltek egymás tevékenységéről tudva, szándékegységben sajátjukként rendelkeztek a Kft. pénzével; s ezt rendszeres haszonszerzésre törekedve, több hónapon át folytatták. Ezáltal - figyelemmel a Btk. 12. § (2) bekezdésére és 137. § 9. pontjára - társtettesként megvalósították a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettét.