A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21274/2007/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 247. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 83. §, 84. §] Bírók: Kollár Márta, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20434/2006/16., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21536/2006/3., *Kúria Pfv.21274/2007/3.* (BH 2008.7.181)

***********

Pfv.IV.21.274/2007/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szentestóth Györgyi ügyvéd által képviselt budapesti lakos felperesnek a dr. Tóth Regina ügyvéd által képviselt budapesti lakos I.r., budapesti lakos II.r. és budapesti lakos III.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 26.P/P.III.20.434/2006. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.536/2006/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését - a perköltség viselésére is kiterjedően - részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az I. és II.r. alperesek 2006. február 17-ig, a III.r. alperes pedig folyamatosan azzal is megsértették a felperes képmáshoz és személyes adatok kezeléséhez fűződő jogát, hogy a .. alatti ingatlan közös használatra szolgáló részein működtetett kamerákkal a felperes képmását hozzájárulása nélkül rögzítették.

A bíróság az alpereseket a további jogsértéstől eltiltja és kötelezi a III.r. alperest, hogy 15 napon belül a felperes által 26. P/P.20.434/2006/7/2-3.szám alatt csatolt vázrajzon ábrázolt 3-as, 4-es és 5-ös számmal jelölt kamerák működtetését szüntesse meg vagy a kamerák elhelyezését oly módon változtassa meg, hogy azok a közösen használt területek figyelésére alkalmatlanná váljanak.

Mellőzi a felperes első fokú perköltségben marasztalását.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 6.000 (Hatezer) forintot a felperes, 30.000 (Harmincezer) forintot pedig az alperesek egyetemlegesen kötelesek az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A .. szám alatti ingatlanon álló családi ház és a telek a felperes, valamint az I. és II.r. alperes közös tulajdona volt, melyet a peres felek megosztva használtak. A garázs bejárati része, illetve az ingatlan bejárata a felek közös használatában állt, így azokon a területeken a felperes is közlekedett. Az alperesek a jogelődjük által felszerelt két vagyonvédelmi kamerát további három vagyonvédelmi kamerával bővítették, amelyeket részben az általuk kizárólagosan használt területen helyeztek el, részben pedig a garázs közös használatú részében, illetve a közös bejáratnál. E kamerák nem csak az alperesek által kizárólagosan használt területeket, hanem a közös használatú területeket is megfigyelték. A digitális kamerák mozgásra kapcsolnak be, és a mozgás idején felvett képet rögzítik addig, amíg a rögzítő eszköz telítettségét követően a felvett kép automatikusan törlésre kerül. Az alperesek 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, továbbá április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én a kamerák által rögzített, a felperest ábrázoló képeket megőrizték, illetve azokat a folyamatban lévő birtokháborítási eljárás irataihoz csatolták. A felperes a képmása felvételéhez és rögzítéséhez nem járult hozzá. Az I. és II.r. alperesek az ingatlanból elköltöztek, 2006. február 17-től kezdődően a kamerákat a II.r. alperes tulajdonrészén haszonélvezeti joggal rendelkező III.r. alperes működteti.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a kamerák folyamatos működtetésével és a képmása folyamatos rögzítésével, képmásához és a személyes adatok kezeléséhez fűződő jogait sértik. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a meglévő felvételek megsemmisítésére és rendelje el a jogsértés megszüntetéseként, hogy az alperesek a kamerákat helyezzék át. Ezen túlmenően annak a megállapítását is kérte, hogy az alperesek a kamerák működtetésével birtokháborítást követnek el.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek a felperesről 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, valamint április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én hozzájárulása nélkül képfelvételt készítve megsértették a felperes képmáshoz és személyes adatok kezeléséhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és a felperest az alperesek javára 14.000 forint perköltségben marasztalta. Az elsőfokú bíróság az alperesek terhére a jogsértést a Ptk. 80. § (1) bekezdés, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) rendelkezései alapján, a Ptk. 83. § (1) bekezdés szerint állapította meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a képmással való visszaélés, illetve a képmásnak, mint személyes adatnak a kezeléséhez való jog sérelme a múltban már megtörtént cselekményt feltételez, vagyis azt, amikor a felperes képmását rögzítő felvétel ténylegesen elkészült. Önmagában az a körülmény, hogy az alperesek kamerát működtetnek, annak bizonyítása nélkül, hogy azzal folyamatosan rögzítik a felperes képmását, a jogsértés megállapítására nem ad lehetőséget. Miután a felperes az alperesek nyilatkozatával ellentétben nem bizonyította, hogy a sérelmes felvételeket az alperesek változatlanul birtokolják, elutasította az elkészült felvételek megsemmisítésére irányuló keresetet és azt is, hogy a bíróság az alpereseket a kamerák megszüntetésére, illetve áthelyezésére kötelezze. Rámutatott arra, hogy a jogsértés megszüntetésének módja az lehetett volna, hogy a felperes a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pont alapján kérje az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. Ilyen keresetet azonban a felperes nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és a jogsértés keresete szerinti megállapítását, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az elkészült felvételek megsemmisítésére, az alpereseket a további jogsértéstől tiltsa el és kötelezze az alpereseket a jogsértő állapot megszüntetésére.