6/2002. Számviteli kérdés
37/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
2001. január 1-jétől a számviteli törvény határozza meg a behajthatatlan követelés fogalmát. Kérdésem az, hogy mit ért a számviteli törvény az "eredményesen nem érvényesíthető" követelés alatt. Elegendő-e például az egy követelés behajthatatlanná minősítéséhez, ha a fizetési felszólítást a "címzett ismeretlensége" miatt a posta nem tudja kézbesíteni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja határozza meg a behajthatatlan követelés fogalmát. Az említett 10. pont a)-g) alpontjai azokat a jogi (gazdasági) feltételeket tartalmazzák, amelyek teljesülése esetén egy adott követelés - számviteli értelemben - behajthatatlannak minősül.
A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának e) alpontja szerint számviteli szempontból behajthatatlan követelésnek minősül az a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igény, amely a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mivel
I. a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, illetve növeli a veszteséget), vagy
II. az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.
Az I. esetben a jogszerűen fennálló követelés eredményes érvényesítése gazdasági szempontok alapján nem lehetséges, mivel a követelés végrehajtása (behajtása) nagyobb vagy megközelítőleg akkora ráfordítással járna a vállalkozó számára, mint amekkora pénzbevétele abból származna. (Ez esetben előfordulhat, hogy összességében akkor is veszteséggel jár a követelés végrehajtása, ha a követelés teljes összegét behajtják.) A jelzett esetben a vállalkozónak azt kell számításokkal alátámasztania, hogy - a bizonytalansági tényezőket is figyelembe véve - a követelések végrehajtásának előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségek, ráfordítások elérik (megközelítik) a végrehajtásból származó, várható bevételeket. Ebből az következik, hogy a követelésből várhatóan befolyó pénzbevételnek jelentősen meg kell haladnia a követelés behajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat ahhoz, hogy az érintett követelések behajtása (gazdaságilag) eredményes lehessen.
A II. esetben a jogszerűen fennálló követelés eredményes érvényesítése fizikai (gyakorlati) okokból nem lehetséges, mivel az adós a követelés végrehajtásának (behajtásának) keretében lefolytatott felkutatás ellenére sem lelhető fel. Ebben az esetben azt kell bizonyítania a vállalkozónak, hogy az adóst a tőle elvárható gondossággal megkísérelte elérni [ideértve a rendelkezésre álló jogi eszközöket is (cégbírósági, bírósági eljárás)], azonban ezen kísérletek nem jártak sikerrel. (A hivatkozott törvényi előírás egyértelműen rendelkezik arról is, hogy a követelés behajthatatlanná minősítéséhez nem elegendő az, ha a fizetési felszólítások kézbesítése eredménytelen, mert az adós az általa megadott címen nem található meg, ezért célszerű ezt a tényt - ha lehet - a területileg illetékes önkormányzattal is igazoltatni.)
Megjegyezzük, hogy önmagában a cégnyilvántartásból való törlést, a cégnyilvántartásban történő szereplés hiányát sem lehet elégségesnek tekinteni a követelés behajthatatlanná minősítéséhez (elegendő ehhez az előtársasági időszak vagy a hivatalból történő cégjegyzékből való törlés esetére utalni, amikor a cégjegyzékben nem szereplő társaság már, illetve még tovább működik), ezen túl az előzőekben említett "fel nem lelhetőség" igazolása is szükséges.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a II. esettel kapcsolatban ismertetett felkutatás várható költségeit az I. esetben leírt számításoknál is figyelembe kell venni.