A Kúria Bfv.292/2018/8. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 373. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. §, 649. §, 659. §, 660. §, 662. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Molnár Ferencné

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.292/2018/8.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Molnár Ferencné dr., előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2018. október 8.

Az ügy tárgya: csalás bűntette

Terhelt(ek): I. rendű

Első fok: Békéscsabai Járásbíróság, 19.B.130/2015/72., ítélet, tárgyalás,

2016. április 20.

Másodfok: Gyulai Törvényszék, 4.Bf.275/2016/9., ítélet, nyilvános ülés,

2017. október 24.

Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a csalás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 19.B.130/2015/72. számú és a Gyulai Törvényszék 4.Bf.275/2016/9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Békéscsabai Járásbíróság a 2016. április 20. napján kelt 19.B.130/2015/72. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont]; egyben a Szegedi Városi Bíróság 10.B.1961/2010/8. számú ítéletével számvitel rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdés] miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. Ezért az I. rendű terheltet halmazati büntetésül 3 év 6 hó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, s az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a Békéscsabai Városi Bíróság 1.B.163/2008/37. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év 4 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását, és az I. rendű terhelttel szemben 1.212.763 forint erejéig vagyonelkobzást is alkalmazott.

[2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. október 24. napján jogerős 4.Bf.275/2016/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy az I. rendű terhelt tekintetében a szabadságvesztés tartamát 4 évre súlyosította, és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás lényege a következő. Az 1. számú kft.-t 2008. április 18-án jegyezte be a cégbíróság zöldség-gyümölcs nagykereskedelem fő tevékenységi körrel. 2009. április 3-tól az I. rendű terhelt, majd 2010. február 18-tól - figyelemmel arra, hogy az I. rendű terhelt jogerősen vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltás hatálya alatt állt - barátnője, majd később az I. rendű terhelt ismerőse, végül a vetőmag forgalmazása kapcsán teljesen tapasztalatlan II. rendű terhelt töltötte be az ügyvezetői tisztséget. A társaságot ténylegesen 2009 áprilisától folyamatosan az I. rendű terhelt vezette. Az 1. számú kft. képviseletében eljárva az I. rendű terhelt vette fel a kapcsolatot a 2. számú kft. sértettel közölve, hogy az 1. számú kft. nagy mennyiségben vetőmagot kíván vásárolni. Az egyeztetések során az I. rendű terhelt tárgyalt a sértett üzletkötőivel. A vetőmag forgalmazási szerződés megkötésére 2011. március 9-én került sor. Már az egyeztetések során, de a szerződés aláírásakor is az a cél vezérelte az I. rendű terhelt vezetésével, de szándékegységben eljáró terhelteket, hogy a sértett által felkínált vetőmagot anélkül szerezzék meg, hogy a vetőmag ellenértékét a sértettnek megfizetnék. Ennek érdekében a II. rendű terhelt 2500 zsák kukorica és 500 zsák napraforgó vetőmagot rendelt meg a sértettől 2011. március 17. napján. A forgalmazási szerződés szerint az 1. számú kft. a sértett által meghatározott áron köteles továbbértékesíteni vevőinek az átadott árut, melynek fizetési határideje 2011. május 31. napja volt. A sértetti cég vezetője a szállítások lebonyolítását az I. rendű terhelttel egyeztette. A sértett az árut 2011. március 23. és április 13. között leszállította, mely árunak átvételét a II. rendű terhelt a fuvarokmányokon tanúsította. A II. rendű terhelt az áru átvételekor eltitkolta a sértett elől, hogy a társaságnak már nem ügyvezetője és nem is tulajdonosa, mivel az I. és II. rendű terhelt célja a vetőmag értékesítése volt a vételár kifizetése nélkül, a sértett pedig az időközben külföldi tulajdonoson követelését úgysem tudja behajtani. Az I. rendű terhelt a vetőmag túlnyomó többségét értékesítette részben a 3. számú kft.-nek, részben pedig ismeretlen személyeknek. Az I. rendű terhelt megküldte a sértett részére azokat a valótlan tartalmú felszólító leveleket és számlákat, melyek azt tanúsították, hogy kik a vetőmag vevői, illetve akiknek 2011. november 20-ig kell a vételár egy részét az 1. számú kft. folyószámlájára, más részét pedig a sértett folyószámlájára utalni. Valójában ezen cégek az 1. számú kft.-vel nem álltak üzleti kapcsolatban. E cégek felé az 1. számú kft. részéről kiállított fiktív számlák végösszege megegyezett a sértett által 2011. szeptember 7-i visszaszállítást követően követelt tartozás összegével. Mindezek alapján az I. és II. rendű terheltek a sértettnek 65.082.150 forint kárt okoztak, amely kárból demo kísérletre visszaszállítással és időközi visszaszállításokkal 8.863.494 forint, a 2011. szeptember 7-i visszaszállítással 10.225.279 forint, a sértett által megbízott behajtó cég közreműködésével 2.400.000 forint megfizetésével, összesen 21.488.774 forint térült meg.

II.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés a) és c) pontját megjelölve - a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése érdekében. Indokai szerint az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mert az ügy lényegét olyan szerződés értékelése képezte, amelynek tárgya forgalomképtelen áru forgalmazása volt. Álláspontja szerint a vetőmagot kizárólag a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően lehet forgalomba hozni, ezért a jogszabályi előírásoknak nem megfelelően, a kötelezően előírt okmányok nélkül átadott áru nem volt forgalomba hozható, így az forgalomképtelen dolognak minősül, s mint ilyen, nem bír forgalmi értékkel, így értékesítésével kár sem keletkezett. Hivatkozott arra, hogy az ügylet tárgyát képező áru forgalomképtelenségét a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet előírásainak megsértése, a sértett által átadni elmulasztott okmányok hiánya is alátámasztja. Álláspontja szerint a csalás bűncselekménye esetében a kár összegszerűségének meghatározása során a szerződésben rögzített értéknek kizárólag jogilag és fizikailag hibátlan áru vonatkozásában lehet jelentősége, a forgalomképtelen áru esetében viszont nem. Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság egyes tényállásrészeket mellőzött a megállapított tényállásból, elmulasztotta azonban kellően megindokolni, hogy a módosított tényállás alapján az I. rendű terhelt bűnösségét miért látja továbbra is megállapíthatónak; ennélfogva a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét egyáltalán nem teljesítette. Az eljárási szabályok megsértése körében kifogásolta továbbá, hogy a másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék tanácsa nem volt törvényesen megalakítva, mert nem az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bírói tanács járt el, ezáltal feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg.