A Kúria Kfv.35189/2019/5. számú precedensképes határozata köznevelési normatív költségvetési támogatás 2015. évre tárgyában. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 34/A. §] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

Költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga abban a tekintetben, hogy meghatározhatná vagy számon kérhetné a támogatás nyújtásának feltételeit. Nem valósul meg ezért jogelvonás, jogkorlátozás vagy hátrányos megkülönböztetés pusztán a feltételeknek való meg nem felelés okán. A támogatás feltételeinek meghatározása sem kérdőjelezhető meg ezen az alapon.

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28009/2018/3., *Kúria Kfv.35189/2019/5.*, 3003/2020. (II. 4.) AB határozat

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.35.189/2019/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Balogh Ádám István ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Hauselné dr. Májer Enikő kamarai jogtanácsos

A per tárgya: köznevelési normatív költségvetési támogatás 2015. évre

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.28.009/2018/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.28.009/2018/3. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2014. július 28-án szakképzési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal. Ezen szakképzési megállapodás értelmében a felperes a 2014. szeptember 1-től kezdődően öt tanéven át vesz részt a szakképzési állami feladatok ellátásában. Az alperes Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága mint a nem állami köznevelési intézményfenntartó támogatása ellenőrzése ügyében finanszírozási különbözet megállapítására jogosult szerv a felperes mint köznevelési intézményfenntartó által a 2015. szeptember 1-től 2015. december 31-ig terjedő időszakban az általa fenntartott G. D. Szakgimnázium és Szakközépiskolánál ellátott feladatokra igénybe vett támogatás igénybevétele jogszerűségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést végzett.

[2] Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés megállapításai alapján a finanszírozási különbözet megállapítására irányuló eljárást indított és ez alapján a 2017. június 28-án kelt, HAJÁHI/325-12/2017. számú határozatában a felperest - végeredményben - 3.996.812 forint finanszírozási különbözet és 124.372 forint igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte.

[3] Az elsőfokú határozat indokolása a finanszírozási különbözet összegét - egyéb okok között - az alábbiak szerint állapította meg. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az intézményben több tanuló tanulói jogviszonya 2015. június 12-ét követően kezdődött a felnőttoktatásban úgy, hogy az intézmény nappali rendszerű oktatásra tanulót nem vett fel. Mivel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályos 34/A. §-ának (2) bekezdése szerint a nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított létszámát, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hiányában a 2015. június 12-ét követően felvett tanulók nem vehetők figyelembe a létszámban a támogatás szempontjából.

[4] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy mivel az Szt. említett előírásai szerint a felnőttoktatásban résztvevők létszámát 3 év átlagában kell vizsgálni, ezért nem a jogszabályi rendelkezés hatályba lépése az irányadó dátum, hanem a hatályba lépést követő negyedik év. Álláspontja szerint a törvény 3 év átlagáról rendelkezik, hogy időt hagyjon az iskoláknak a törvényi szabályozásnak való megfelelésre. Mivel a felperes oktatási intézményénél nincs és nem is volt nappali képzése, ezért nem értelmezhető ezen jogszabályi előírás. Hiszen amennyiben a felperes úgy dönt, hogy a jogszabály életbe lépését követően nappali rendszerben kíván osztályokat indítani, úgy a működési engedély iránti kérelmét legkorábban csak 2016 májusában tudta volna benyújtani. A felperes hivatkozott továbbá az alperes Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának HAJ-AHI/243-3/2016. számú határozatában foglaltakra, melyben az elsőfokú hatóság a 2016. évi támogatás megállapítása körében még jogszerűnek ítéli meg a 2016. január 1. és 2016. augusztus 31. közötti időszakban igényelt normatívát.