A Kúria Kfv.35189/2019/5. számú precedensképes határozata köznevelési normatív költségvetési támogatás 2015. évre tárgyában. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 34/A. §] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

Költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga abban a tekintetben, hogy meghatározhatná vagy számon kérhetné a támogatás nyújtásának feltételeit. Nem valósul meg ezért jogelvonás, jogkorlátozás vagy hátrányos megkülönböztetés pusztán a feltételeknek való meg nem felelés okán. A támogatás feltételeinek meghatározása sem kérdőjelezhető meg ezen az alapon.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.35.189/2019/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Balogh Ádám István ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Hauselné dr. Májer Enikő kamarai jogtanácsos

A per tárgya: köznevelési normatív költségvetési támogatás 2015. évre

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.28.009/2018/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.28.009/2018/3. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2014. július 28-án szakképzési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal. Ezen szakképzési megállapodás értelmében a felperes a 2014. szeptember 1-től kezdődően öt tanéven át vesz részt a szakképzési állami feladatok ellátásában. Az alperes Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága mint a nem állami köznevelési intézményfenntartó támogatása ellenőrzése ügyében finanszírozási különbözet megállapítására jogosult szerv a felperes mint köznevelési intézményfenntartó által a 2015. szeptember 1-től 2015. december 31-ig terjedő időszakban az általa fenntartott G. D. Szakgimnázium és Szakközépiskolánál ellátott feladatokra igénybe vett támogatás igénybevétele jogszerűségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést végzett.

[2] Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés megállapításai alapján a finanszírozási különbözet megállapítására irányuló eljárást indított és ez alapján a 2017. június 28-án kelt, HAJÁHI/325-12/2017. számú határozatában a felperest - végeredményben - 3.996.812 forint finanszírozási különbözet és 124.372 forint igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte.

[3] Az elsőfokú határozat indokolása a finanszírozási különbözet összegét - egyéb okok között - az alábbiak szerint állapította meg. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az intézményben több tanuló tanulói jogviszonya 2015. június 12-ét követően kezdődött a felnőttoktatásban úgy, hogy az intézmény nappali rendszerű oktatásra tanulót nem vett fel. Mivel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályos 34/A. §-ának (2) bekezdése szerint a nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított létszámát, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hiányában a 2015. június 12-ét követően felvett tanulók nem vehetők figyelembe a létszámban a támogatás szempontjából.

[4] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy mivel az Szt. említett előírásai szerint a felnőttoktatásban résztvevők létszámát 3 év átlagában kell vizsgálni, ezért nem a jogszabályi rendelkezés hatályba lépése az irányadó dátum, hanem a hatályba lépést követő negyedik év. Álláspontja szerint a törvény 3 év átlagáról rendelkezik, hogy időt hagyjon az iskoláknak a törvényi szabályozásnak való megfelelésre. Mivel a felperes oktatási intézményénél nincs és nem is volt nappali képzése, ezért nem értelmezhető ezen jogszabályi előírás. Hiszen amennyiben a felperes úgy dönt, hogy a jogszabály életbe lépését követően nappali rendszerben kíván osztályokat indítani, úgy a működési engedély iránti kérelmét legkorábban csak 2016 májusában tudta volna benyújtani. A felperes hivatkozott továbbá az alperes Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának HAJ-AHI/243-3/2016. számú határozatában foglaltakra, melyben az elsőfokú hatóság a 2016. évi támogatás megállapítása körében még jogszerűnek ítéli meg a 2016. január 1. és 2016. augusztus 31. közötti időszakban igényelt normatívát.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes mint másodfokú szerv a 2017. szeptember 28-án kelt, KINCSTK/18734-5/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyúttal az igénybevételi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettséget 2017. június 29-től a visszafizetés napjáig terjedő időszakra is megállapította. Az alperes a határozatában előadta: álláspontja szerint a 2015/16-os tanévre a 2015. június 12-ét követően beiskolázottakra vonatkozóan érvényesülnie kell az Szt. 34/A. §-ának (2) bekezdésében előírt 50-50%-os létszámaránynak. Az alperes szerint az elsőfokú határozatban hivatkozott ezen jogszabályi rendelkezés az olyan szakképző iskolákra is vonatkozik, ahol kizárólag felnőttoktatás zajlik és az intézményben nincsen nappali rendszerű képzés. Az ezen jogszabály hatályba lépése (2015. június 12.) előtt felvételt nyert tanulók nem számítanak bele a 2015/16. tanévi arány számításánál figyelembe veendő tanulók létszámába, mivel akkor még nem volt ismert e törvényi rendelkezés. A hatályba lépést követően felvetteknél viszont az alperes szerint ezen arányokat már be kell tartani, a további tanévek és felvételek esetén pedig már gondoskodni kell arról, hogy ez az arány a három tanítási év átlagában teljesüljön.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[6] A másodfokú alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, mivel álláspontja szerint a támadott alperesi határozat jogszabálysértő. Keresetében kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását.