32003R1192[1]

A Bizottság 1192/2003/EK rendelete (2003. július 3.) a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

A Bizottság 1192/2003/EK rendelete

(2003. július 3.)

a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 3. cikkének (2) bekezdésére és 4. cikkének (5) bekezdésére,

mivel:

(1) A 91/2003/EK rendelet 3. cikkével összhangban a rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat a Bizottság kiigazíthatja.

(2) További fogalommeghatározások szükségesek ahhoz, hogy a vasúti közlekedés statisztikájának harmonizációja érdekében az adatgyűjtés minden tagállamban közös fogalommeghatározások alapján történjék.

(3) A 91/2003/EK rendelet 4. cikkével összhangban a mellékletek tartalmát a Bizottság kiigazíthatja.

(4) A statisztikai lefedettség pontos meghatározásához a H1 táblázat előírásait módosítani kell.

(5) A 91/2003/EK rendeletet ezért a fentiek értelmében módosítani szükséges.

(6) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal [2] létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 91/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "adatszolgáltató ország": az a tagállam, amely adatokat továbbít az Eurostat részére;

2. "nemzeti hatóságok": azok a nemzeti statisztikai hivatalok és más szervezetek, amelyek az egyes tagállamokban a közösségi statisztikai adatok előállításáért felelősek;

3. "vasút": az a sínpályából álló közlekedési útvonal, melyet kizárólag vasúti járművek használhatnak.

4. "vasúti jármű": az a mozgó berendezés, amely kizárólag vasúti síneken, közlekedik, hajtását vagy saját erőforrása biztosítja (vontatójárművek), vagy másik jármű vontatja (személykocsik, vasúti pótkocsik, teherkocsik és vagonok);

5. "vasúti vállalkozás": minden olyan köz- vagy magántulajdonban lévő vállalkozás, amely vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatásokat biztosít. Azon vállalkozások, amelyek egyetlen üzleti tevékenysége az a szolgáltatás, hogy metróval, villamossal és/vagy helyiérdekű vasúttal szállítanak utasokat, nem tartoznak e fogalommeghatározás alá;

6. "vasúti áruszállítás": az áru vasúti járművekkel történő mozgatása a berakodás és a kirakodás helye között;

7. "vasúti személyszállítás": az utasok vasúti járművekkel történő mozgatása az indulási és érkezési hely között. Nem tartozik ide az utasok metróval, villamossal vagy helyiérdekű vasúttal történő szállítása;

8. "metró" (más néven: "földalatti vasút"): az a villamos meghajtású vasút, amely nagy forgalmi igényű utasszállítás lebonyolítására képes, és jellemzője a pálya kizárólagos használata, a több kocsiból álló szerelvény, a nagy sebesség és hirtelen gyorsulás, az összetett jelzőrendszer, valamint a szintbeli kereszteződések hiánya, ami a szerelvények nagy járatsűrűségét és a peronok nagy utasterhelését teszi lehetővé. A metrót jellemzi továbbá, hogy az állomások egymáshoz közel helyezkednek el, ami általában 700 és 1200 m közötti állomástávolságot jelent. A "nagy sebesség" a villamos és a helyiérdekű vasút viszonylatában értelmezendő, és megközelítőleg 30-40 km/h-t jelent rövidebb távokon, 40-70 km/h-t hosszabb távokon;

9. "villamos": az az utasszállító közúti jármű, amely több mint kilenc ülőhellyel rendelkezik (beleértve a vezetőülést is), és amely villamos vezetékekre csatlakozik vagy dízelmotoros meghajtású, valamint síneken közlekedik;

10. "helyiérdekű vasút": az az utasszállító vasúti eszköz, amely többnyire villamos meghajtású vasúti kocsikkal, egyedülálló kocsival vagy rövid szerelvénnyel, kötött kétvágányú pályán üzemel. Az állomások/megállóhelyek közötti távolság általában kisebb, mint 1200 m. A metróval ellentétben a helyiérdekű vasút könnyedebb felépítésű, kisebb forgalomra méretezett és általában kisebb sebességgel közlekedik. Némely esetben nehéz egyértelmű különbséget tenni a helyiérdekű vasút és a villamos között; a villamos általában nincs elválasztva a közúti forgalomtól, a helyiérdekű vasút azonban más rendszerektől elválasztva közlekedhet;

11. "belföldi szállítás": vasúti szállítás két olyan hely között (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek az adatszolgáltató országban találhatók. Ez esetlegesen magában foglalhat egy másik országon való áthaladást;

12. "nemzetközi szállítás": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely és egy másik országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely között történik;

13. "átmenő forgalom": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országon keresztül két olyan hely között történik (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek nem az adatszolgáltató országban találhatók. Az olyan szállítási műveletek, ahol az áru/utas berakodás/indulás vagy kirakodás/érkezés az adatszolgáltató ország határán történik a szállítás más eszközéről vagy eszközére, nem minősülnek átmenő forgalomnak;

14. "vasúti utas": az a személy, kivéve a vonat személyzetének tagjait, aki utazását vasúttal teszi meg. Baleseti statisztikák szempontjából a mozgó vonatra felszállni, vagy onnan leszállni próbáló személyeket is ide kell sorolni;

15. "utasok száma": a vasúti utasok által megtett utazások száma, ahol minden utazást az indulási helytől az érkezési helyig történő mozgás határoz meg, az egyik vasúti járműről a másikra történő átszállással, vagy átszállás nélkül. Az utasokat, amennyiben egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, ha lehetséges, csak egyszer kell figyelembe venni;

16. "utaskilométer": az a mértékegység, amely egy utas vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

17. "súly": az áruk tonnában (1000 kg) mért mennyisége. A súly számításánál a szállított áruk súlyán kívül figyelembe kell venni a csomagolás súlyát és a konténerek, csereszekrények, raklapok, valamint azon közúti járművek önsúlyát is, amelyeket kombinált szállítás során vasúton szállítanak. Ha az árut egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételével szállítják, ha lehetséges, az áruk súlyát csak egyszer kell figyelembe venni;

18. "tonnakilométer": az áruszállítás azon mértékegysége, amely egy tonna (1000 kg) áru vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

19. "vonat": az az egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több vasúti jármű, vagy az az önállóan közlekedő vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt közlekedik egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig. Az üres mozdonymenet, például az önmagában közlekedő mozdony, nem tekintendő vonatnak;

20. "vonatkilométer": az a mértékegység, amely egy vonat mozgását jelenti egy kilométer távolságon. A számításnál alkalmazott távolság a ténylegesen megtett távolságot jelenti, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, egyébként a kiindulási és rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

21. "teljes vonatrakomány": minden olyan szállítmány, amely egy vagy több vagonrakományból áll, amelyeket azonos időben, azonos feladó rendelkezésére azonos állomásról szállítanak, és a vonat összetételének megváltoztatása nélkül juttatnak el azonos megrendelő címére, azonos rendeltetési állomásra;

22. "teljes vagonrakomány": minden olyan áruszállítmány, amelyhez egy vagon kizárólagos felhasználása szükséges, függetlenül attól, hogy kihasználják-e a vagon teljes teherbefogadó képességét;

23. "TEU (Twenty-foot Equivalent Unit - Húsz lábbal egyenértékű egység)": az a szabványosított egység, amely a 20 láb (6,10 m) hosszúságú ISO konténer adatain alapszik, és amelyet a forgalmi áramlás vagy kapacitás statisztikai mérőszámaként alkalmaznak. Egy standard 40' ISO 1. sorozatú konténer 2 TEU-val egyenértékű. A 20 láb alatti csereszekrények 0,75 TEU-nak, a 20 és 40 láb közöttiek 1,5 TEU-nak, a 40 láb felettiek pedig 2,25 TEU-nak felelnek meg;

24. "súlyos baleset": minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Nem tartoznak ide a műhelyekben, raktárakban és járműtelephelyeken történő balesetek;

25. "súlyos személyi sérüléssel járó baleset": minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő. Nem tartoznak ide a műhelyekben, raktárakban és járműtelephelyeken történő balesetek;

26. "meghalt személy": minden olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen, vagy a balesetet követő 30 napon belül hunyt el, kivéve az öngyilkosságot;

27. "súlyosan sérült személy": minden olyan sérülést szenvedett személy, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig szorult kórházi kezelésre, kivéve az öngyilkossági kísérletet;

28. "veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos baleset": minden olyan baleset vagy esemény, amelyről a RID/ADR 1.8.5. szakaszával összhangban jelentést kell tenni;

29. "öngyilkosság": az a cselekmény, amely a személy önszántából előidézett sérülése következtében halállal végződik az illetékes nemzeti hatóságok regisztrációja és minősítése alapján;

30. "öngyilkossági kísérlet": az a cselekmény, amely a személy önszántából előidézett sérülése következtében súlyos sérüléssel, de nem halállal végződik az illetékes nemzeti hatóságok nyilvántartása és minősítése értelmében."

(2) A H. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. július 3-án.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 14., 2003.1.21., 1. o.

[2] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

H. MELLÉKLET

BALESETI STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységek | A balesetek száma (H1., H2. táblázat)A halálesetek száma (H3. táblázat)A súlyosan sérült személyek száma (H4. táblázat) |

Referenciaidőszak | Év |

Gyakoriság | Évente |

Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással | H1. táblázat: a súlyos balesetek száma és a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma (választható), a baleset típusa szerintH2. táblázat: a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos balesetek számaH3. táblázat: halálesetek száma, a baleset típusa és a személyek kategóriája szerintH4. táblázat: a súlyosan sérült személyek száma, a baleset típusa és a személyek kategóriája szerint |

Az adatok beküldésének határideje | A referenciaidőszak végét követő öt hónap |

Első referenciaidőszak | 2004 |

Megjegyzés | 1.A baleset típusának bontása a következő:ütközés (a szintbeli kereszteződésekben történt balesetek kivételével)kisiklása szintbeli kereszteződésekben történt balesetekmozgásban lévő vasúti gördülőállomány által okozott személyi sérülésvasúti gördülőállományban bekövetkezett tűzegyébösszesenA baleset típusa az elsődleges balesetre vonatkozik.2.A H2. táblázat bontása a következő:azon balesetek összes száma, amelyben legalább egy olyan vasúti kocsi vesz részt, amely a K. melléklet árulistájában meghatározott veszélyes árut szállítaz olyan balesetek száma, amelyben veszélyesáru-kibocsátás történik3.A személyek kategóriájának bontása a következő:utasokalkalmazottak (beleértve a vállalkozókat)egyébösszesen4.A H1-H4. táblázatban feltüntetett adatokat az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi vasútra vonatkozóan meg kell adni.5.E rendelet alkalmazásának első öt évében a tagállamok ezeket a statisztikai adatokat nemzeti fogalommeghatározás szerint szolgáltathatják, ha a harmonizált fogalommeghatározásnak megfelelő (a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint elfogadott) adatok nem állnak rendelkezésre. |

--------------------------------------------------