32003R0091[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE

(2002. december 16.)

a vasúti közlekedés statisztikájáról

1. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja közös szabályok létrehozása a közösségi vasúti közlekedés statisztikai adatainak előállítására.

2. cikk

Hatály

E rendelet a Közösség valamennyi vasúttársaságára vonatkozik. Minden tagállamnak statisztikai jelentéseket kell benyújtania az országuk területén folytatott vasúti közlekedésre vonatkozóan. Ha a vasúti vállalkozás egynél több tagállamban működik, az érintett nemzeti hatóságoknak elő kell írniuk a vállalkozás számára, hogy az adatokat külön-külön adja meg azokra az országokra vonatkozóan, ahol tevékenykedik, annak érdekében, hogy nemzeti statisztikákat lehessen összeállítani.

A tagállamok e rendelet hatálya alól kizárhatják:

a) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari és hasonló létesítményekben működnek, beleértve a kikötőket;

b) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak; ilyenek például a műemlék gőzüzemű vasutak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "adatszolgáltató ország": az a tagállam, amely adatokat továbbít az Eurostat részére;

2. "nemzeti hatóságok": azok a nemzeti statisztikai hivatalok és más szervezetek, amelyek az egyes tagállamokban a közösségi statisztikai adatok előállításáért felelősek;

3. "vasút": az a sínpályából álló közlekedési útvonal, melyet kizárólag vasúti járművek használhatnak.

4. "vasúti jármű": az a mozgó berendezés, amely kizárólag vasúti síneken, közlekedik, hajtását vagy saját erőforrása biztosítja (vontatójárművek), vagy másik jármű vontatja (személykocsik, vasúti pótkocsik, teherkocsik és vagonok);

5. "vasúti vállalkozás": minden olyan köz- vagy magántulajdonban lévő vállalkozás, amely vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatásokat biztosít. Azon vállalkozások, amelyek egyetlen üzleti tevékenysége az a szolgáltatás, hogy metróval, villamossal és/vagy helyiérdekű vasúttal szállítanak utasokat, nem tartoznak e fogalommeghatározás alá;

6. "vasúti áruszállítás": az áru vasúti járművekkel történő mozgatása a berakodás és a kirakodás helye között;

7. "vasúti személyszállítás": az utasok vasúti járművekkel történő mozgatása az indulási és érkezési hely között. Nem tartozik ide az utasok metróval, villamossal vagy helyiérdekű vasúttal történő szállítása;

8. "metró" (más néven: "földalatti vasút"): az a villamos meghajtású vasút, amely nagy forgalmi igényű utasszállítás lebonyolítására képes, és jellemzője a pálya kizárólagos használata, a több kocsiból álló szerelvény, a nagy sebesség és hirtelen gyorsulás, az összetett jelzőrendszer, valamint a szintbeli kereszteződések hiánya, ami a szerelvények nagy járatsűrűségét és a peronok nagy utasterhelését teszi lehetővé. A metrót jellemzi továbbá, hogy az állomások egymáshoz közel helyezkednek el, ami általában 700 és 1 200 m közötti állomástávolságot jelent. A "nagy sebesség" a villamos és a helyiérdekű vasút viszonylatában értelmezendő, és megközelítőleg 30-40 km/h-t jelent rövidebb távokon, 40-70 km/h-t hosszabb távokon;

9. "villamos": az az utasszállító közúti jármű, amely több mint kilenc ülőhellyel rendelkezik (beleértve a vezetőülést is), és amely villamos vezetékekre csatlakozik vagy dízelmotoros meghajtású, valamint síneken közlekedik;

10. "helyiérdekű vasút": az az utasszállító vasúti eszköz, amely többnyire villamos meghajtású vasúti kocsikkal, egyedülálló kocsival vagy rövid szerelvénnyel, kötött kétvágányú pályán üzemel. Az állomások/megállóhelyek közötti távolság általában kisebb, mint 1 200 m. A metróval ellentétben a helyiérdekű vasút könnyedebb felépítésű, kisebb forgalomra méretezett és általában kisebb sebességgel közlekedik. Némely esetben nehéz egyértelmű különbséget tenni a helyiérdekű vasút és a villamos között; a villamos általában nincs elválasztva a közúti forgalomtól, a helyiérdekű vasút azonban más rendszerektől elválasztva közlekedhet;

11. "belföldi szállítás": vasúti szállítás két olyan hely között (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek az adatszolgáltató országban találhatók. Ez esetlegesen magában foglalhat egy másik országon való áthaladást;

12. "nemzetközi szállítás": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely és egy másik országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely között történik;

13. "átmenő forgalom": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országon keresztül két olyan hely között történik (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek nem az adatszolgáltató országban találhatók. Az olyan szállítási műveletek, ahol az áru/utas berakodás/indulás vagy kirakodás/érkezés az adatszolgáltató ország határán történik a szállítás más eszközéről vagy eszközére, nem minősülnek átmenő forgalomnak;

14. "vasúti utas": az a személy, kivéve a vonat személyzetének tagjait, aki utazását vasúttal teszi meg. Baleseti statisztikák szempontjából a mozgó vonatra felszállni, vagy onnan leszállni próbáló személyeket is ide kell sorolni;

15. "utasok száma": a vasúti utasok által megtett utazások száma, ahol minden utazást az indulási helytől az érkezési helyig történő mozgás határoz meg, az egyik vasúti járműről a másikra történő átszállással, vagy átszállás nélkül. Az utasokat, amennyiben egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, ha lehetséges, csak egyszer kell figyelembe venni;

16. "utaskilométer": az a mértékegység, amely egy utas vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

17. "súly": az áruk tonnában (1 000 kg) mért mennyisége. A súly számításánál a szállított áruk súlyán kívül figyelembe kell venni a csomagolás súlyát és a konténerek, csereszekrények, raklapok, valamint azon közúti járművek önsúlyát is, amelyeket kombinált szállítás során vasúton szállítanak. Ha az árut egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételével szállítják, ha lehetséges, az áruk súlyát csak egyszer kell figyelembe venni;

18. "tonnakilométer": az áruszállítás azon mértékegysége, amely egy tonna (1 000 kg) áru vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

19. "vonat": az az egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több vasúti jármű, vagy az az önállóan közlekedő vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt közlekedik egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig. Az üres mozdonymenet, például az önmagában közlekedő mozdony, nem tekintendő vonatnak;

20. "vonatkilométer": az a mértékegység, amely egy vonat mozgását jelenti egy kilométer távolságon. A számításnál alkalmazott távolság a ténylegesen megtett távolságot jelenti, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, egyébként a kiindulási és rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

21. "teljes vonatrakomány": minden olyan szállítmány, amely egy vagy több vagonrakományból áll, amelyeket azonos időben, azonos feladó rendelkezésére azonos állomásról szállítanak, és a vonat összetételének megváltoztatása nélkül juttatnak el azonos megrendelő címére, azonos rendeltetési állomásra;

22. "teljes vagonrakomány": minden olyan áruszállítmány, amelyhez egy vagon kizárólagos felhasználása szükséges, függetlenül attól, hogy kihasználják-e a vagon teljes teherbefogadó képességét;

23. "TEU (Twenty-foot Equivalent Unit - Húsz lábbal egyenértékű egység)": az a szabványosított egység, amely a 20 láb (6,10 m) hosszúságú ISO konténer adatain alapszik, és amelyet a forgalmi áramlás vagy kapacitás statisztikai mérőszámaként alkalmaznak. Egy standard 40' ISO 1. sorozatú konténer 2 TEU-val egyenértékű. A 20 láb alatti csereszekrények 0,75 TEU-nak, a 20 és 40 láb közöttiek 1,5 TEU-nak, a 40 láb felettiek pedig 2,25 TEU-nak felelnek meg.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítására vonatkozóan, az (1) bekezdés 8-10. és 21-23. pontjában foglalt technikai fogalommeghatározások kiigazítása, valamint olyan további technikai fogalommeghatározások kidolgozása érdekében, amelyekre azon új fejlemények figyelembevételéhez van szükség, amelyek a statisztikák harmonizációjának biztosítása érdekében bizonyos szintű technikai részletesség meghatározását igénylik.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1) Az összegyűjtendő statisztikai adatok meghatározása e rendelet mellékleteiben található. Ezek a következő adattípusokra vonatkoznak:

a) az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (A. melléklet);

c) a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (C. melléklet);

e) az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (E. melléklet);

f) az áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok (F. melléklet);

g) statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (G. melléklet).

(2) Az A. és a C. melléklet alapján a tagállamok azon vállalkozásokról szolgáltatnak adatokat:

a) amelyek teljes áruszállításának volumene legalább 200 000 000 tonna-kilométer vagy legalább 500 000 tonna;

b) amelyek teljes személyszállításának volumene legalább 100 000 000 utaskilométer.

Az A. és a C. melléklet szerinti adatszolgáltatás az a) és a b) pontban említett küszöbértékek alatti vállalkozások esetében opcionális.

(3) A tagállamok az L. melléklet alapján, az abban meghatározottak szerint szolgáltatják a (2) bekezdésben említett küszöbérték alatti vállalkozások összesített adatait, amennyiben ezekről nem szolgáltatnak adatot az A. és a C. melléklet alapján.

(4) E rendelet alkalmazásában az árukat a J. melléklettel összhangban kell besorolni. Ezenfelül a veszélyes árukat a K. melléklettel összhangban kell besorolni.

(5) A mellékletek tartalmát a Bizottság kiigazíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamoknak ki jell jelölniük egy közjogi vagy magánjogi szervezetet az e rendeletben előírt adatgyűjtésben való közreműködésre.

(2) A szükséges adatokat a következő források bármely kombinációjának felhasználásával lehet beszerezni:

a) kötelező adatfelvételek;

b) közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat, és amennyiben rendelkezésre áll, elsősorban a vasúti fuvarlevelet;

c) statisztikai becslési eljárások;

d) a vasúti szakmai szervezetek által szolgáltatott adatok;

e) eseti tanulmányok.

(3) A nemzeti hatóságok intézkedéseket hoznak a felhasznált adatforrások koordinálására, valamint az Eurostat részére megküldött statisztikai adatok minőségének biztosítására.

6. cikk

Statisztikai adatok küldése az Eurostat részére

(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett statisztikai adatokat meg kell küldeniük az Eurostat részére.

(2) A 4. cikkben említett statisztikai adatok megküldésére vonatkozó szabályokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

7. cikk

Terjesztés

Az A., C., E., F., G. és L. mellékletben meghatározott adatokon alapuló statisztikai adatokat a Bizottság (Eurostat) terjeszti.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A statisztika minősége

(1) Az Eurostat módszertani ajánlásokat dolgoz ki és tesz közzé annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a vasúti közlekedés területén a statisztika minőségének fenntartásában. Ezen ajánlásoknak figyelembe kell venniük a nemzeti hatóságok, a vasúti vállalkozások, valamint a vasúti szakmai szervezetek bevált gyakorlatát.

(1a) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(2) A statisztikai adatok minőségét az Eurostatnak kell értékelnie. E célból az Eurostat felkérésére a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a statisztikai adatok előállításához alkalmazott módszerekről.

(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a standard minőségjelentések részletes szabályait, felépítését, gyakoriságát és összehasonlíthatósági elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A végrehajtásról szóló jelentések

2020. december 31-ig, majd azt követően négyévente a Bizottság az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a jövőbeli fejleményekről.

A Bizottság a jelentésben áttekinti a tagállamok által a továbbított adatok minőségével, az alkalmazott adatgyűjtési módszerekkel, valamint a lehetséges javításokkal és a felhasználói igényekkel kapcsolatban szolgáltatott vonatkozó adatokat.

E jelentés különösen:

a) értékeli az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b) értékeli a továbbított adatok minőségét, az alkalmazott adatgyűjtési módszereket és az előállított statisztikák minőségét.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 2 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A. MELLÉKLET

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - RÉSZLETES JELENTÉS

A változók listája és mértékegységekA szállított áruk:
— tonnában
— tonna-kilométerben
A tehervonatok mozgása:
— vonatkilométerben
Intermodális szállítási egységek:
— száma
— TEU (20 láb egyenértékű egység) (konténerekre és csereszekrényekre)
ReferenciaidőszakÉv
GyakoriságÉvente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontássalA1. táblázat: szállított áruk, a szállítás típusa szerint
A2. táblázat: szállított áruk, az áruk típusa szerint (J. melléklet)
A3. táblázat: szállított áruk (nemzetközi és átmenő forgalomra) a berakodás országa és a kirakodás országa szerint
A4. táblázat: szállított áruk, a veszélyes áruk kategóriája szerint (K. melléklet)
A5. táblázat: szállított áruk, a szállítmány típusa szerint (nem kötelező)
A6. táblázat: intermodális szállítási egységekben szállított áruk, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint
A7. táblázat: a szállított, berakodott intermodális szállítási egységek száma, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint
A8. táblázat: a szállított, üres intermodális szállítási egységek száma, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint
A9. táblázat: a tehervonatok mozgása
Az adatok beküldésének határidejeA bázisidőszak végét követő öt hónap
Az A1., A2. és A3. táblázat első referenciaidőszaka2003
Az A4., A5., A6., A7., A8. és A9. táblázat első referenciaidőszaka2004
Megjegyzések1. A szállítás típusának bontása a következő:
— belföldi
— nemzetközi bejövő
— nemzetközi kimenő
— átmenő
2. A szállítmány típusa a következők szerint bontható:
— teljes vonatrakományok
— teljes vagonrakományok
— egyéb
3. A szállítási egység típusának bontása a következő:
— konténerek és csereszekrények
— félpótkocsik (kísérő nélkül)
— közúti járművek (kísérővel)
4. Az A3. táblázatra vonatkozóan az Eurostat és a tagállamok szabályokat alkothatnak a többi tagállam vállalkozásaitól származó adatok egységesítésének elősegítésére, az ilyen adatok koherenciájának biztosítása érdekében.
5. Az A4. táblázatra vonatkozóan a tagállamoknak fel kell tüntetniük, hogy az adatok melyik közlekedési kategória adatait nem tartalmazzák (ha van ilyen).
6. Az A2-A8. táblázatra vonatkozóan, ahol az átmenő forgalomról nem áll rendelkezésre teljes körű információ, a tagállamoknak valamennyi rendelkezésre álló adatot a jelentésbe kell foglalniuk.

C. MELLÉKLET

A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK – RÉSZLETES JELENTÉS
A változók listája és mértékegységekA szállított utasok:
— az utasok száma szerint
— utaskilométerben
Személyvonatok mozgása:
— vonatkilométerben
Referencia-időszakEgy év
GyakoriságÉvente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontássalC3. táblázat: szállított utasok, a szállítás típusa szerint
C4. táblázat: szállított nemzetközi utasok, az indulási ország és az érkezési ország szerint
C5. táblázat: a személyvonatok mozgása
Az adatok beküldésének határidejeA referencia-időszak végét követő nyolc hónap.
Első referencia-időszak2016.
Megjegyzések1. A szállítás típusának bontása a következő:
— belföldi
— nemzetközi
2. A C3. és a C4. táblázatra vonatkozóan a tagállamok az adatszolgáltató országon kívüli jegyeladásról szóló információkat tartalmazó adatokat kötelesek benyújtani. Ezt az információt vagy közvetlenül a többi ország nemzeti hatóságaitól, vagy a jegyeladás nemzetközi elszámolási megállapodásai révén lehet megszerezni.

E. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ NEGYEDÉVES STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységekA szállított áruk:
— tonnában
— tonna-kilométerben
A szállított utasok:
— az utasok száma
— utaskilométer
ReferenciaidőszakNegyedév
GyakoriságNegyedévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontássalE1. táblázat: a szállított áruk
E2. táblázat: a szállított utasok
Az adatok beküldésének határidejeA referenciaidőszak végét követő három hónap
Első referenciaidőszak2004 első negyedéve
Megjegyzések1. Az E1. és az E2. táblázat adatai ideiglenes adatok alapján is szolgáltathatók, beleértve a becsült adatokat is. Az E2. táblázatra vonatkozóan a tagállamok az adatszolgáltató ország jegyeladása vagy más rendelkezésre álló forrás alapján nyújthatnak be adatokat.
2. Ezeket a statisztikai adatokat az A. és a C. mellékletben meghatározott vállalkozásokra vonatkozóan kell szolgáltatni.

F. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ REGIONÁLIS STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységekA szállított áruk:
— tonnában
A szállított utasok:
— az utasok száma
ReferenciaidőszakEgy év
GyakoriságÖtévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontássalF1. táblázat: belföldi áruszállítás a berakodás régiója és a kirakodás régiója szerint (NUTS 2)
F2. táblázat: nemzetközi áruszállítás a berakodás és a kirakodás régiója szerint (NUTS 2)
F3. táblázat: belföldi személyszállítás az indulási régió és az érkezési régió szerint (NUTS 2)
F4. táblázat: nemzetközi személyszállítás az indulási régió és az érkezési régió szerint (NUTS 2)
Az adatok beküldésének határidejeA referenciaidőszak végét követő 12 hónap
Első referenciaidőszak2005
Megjegyzések1. Ha a berakodás vagy a kirakodás helye (F1., F2. táblázat), illetve az indulás vagy az érkezés helye (F3., F4. táblázat) az Európai Gazdasági Térségen kívül esik, akkor a tagállamoknak csak az országra vonatkozó adatokat kell szolgáltatniuk.
2. Az Eurostatnak a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania az UIC- állomáskódok és a megfelelő NUTS-kódok listáját, hogy segítséget nyújtson részükre e táblázatok elkészítésében.
3. Az F3. és az F4. táblázatra vonatkozóan a tagállamok a jegyeladás vagy más rendelkezésre álló forrás alapján szolgáltathatnak adatokat.
4. Ezeket a statisztikai adatokat az A. és a C. mellékletben meghatározott vállalkozásokra vonatkozóan kell szolgáltatni.

G. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATOK A VASÚTHÁLÓZAT FORGALMI ÁRAMLÁSÁRÓL

A változók listája és mértékegységekÁruszállítás:
— a vonatok száma
Személyszállítás:
— a vonatok száma
Egyéb (szolgálati vonatok stb.) (nem kötelező):
— a vonatok száma
ReferenciaidőszakEgy év
GyakoriságÖtévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontássalG1. táblázat: áruszállítás, hálózatszegmensenként
G2. táblázat: személyszállítás, hálózatszegmensenként
G3. táblázat: egyéb (szolgálati vonatok stb.), hálózatszegmensenként (nem kötelező)
Az adatok beküldésének határidejeA referenciaidőszak végét követő 18 hónap
Első referenciaidőszak2005
Megjegyzések1. A tagállamok hálózatszegmenseket határoznak meg, amelyek legalább a TEN-vasutakat magukban foglalják országuk területén. Az Eurostattal a következő információkat kell közölni:
— földrajzi koordináták és más adatok, amelyek az egyes hálózatszegmensek és a szegmensek közötti kapcsolódások azonosításához és feltérképezéséhez szükségesek;
— tájékoztatás az egyes hálózatszegmenseket használó vonatok jellemzőiről (a kapacitást is beleértve).
2. Minden egyes hálózatszegmenst, amely a transzeurópai hálózat (TEN) vasútvonalának része, kiegészítő jellemzője révén kell azonosítani az adatnyilvántartásban annak érdekében, hogy mennyiségileg meg lehessen határozni a transzeurópai vasúthálózaton (TEN) bonyolódó forgalmat.

J. MELLÉKLET

NST 2007

ÁgazatÁrumegnevezés
01Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék; hal és egyéb halászati termék
02Szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz
03Fémtartalmú ércek és egyéb bányászati és kőfejtési termék; tőzeg; urán- és tóriumérc
04Élelmiszer, ital és dohánytermék
05Textília és textiláru; bőr és bőrtermék
06Fa, fa- és parafatermék (kivéve bútor); szalma- és egyéb fonottáru; papíripari rostanyag, papír és papírtermék; nyomdai és egyéb sokszorosított médiatermék
07Koksz és finomított kőolajtermék
08Vegyszer, vegyipari termék és vegyi szál; gumi és műanyag termék; nukleáris fűtőanyag
09Egyéb nemfém ásványi termék
10Fémalapanyag; fémfedolgozási termék, kivéve gép és berendezés
11Máshová nem sorolt gép és berendezés; irodagép és számítógép; máshová nem sorolt villamos gép és készülék; rádió, televízió és hírközlési berendezés és készülék; egészségügyi, precíziós és optikai műszer; karóra és egyéb óra
12Szállítóeszköz
13Bútor; egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termék
14Másodlagos nyersanyag; kommunális hulladék és egyéb hulladék
15Postai küldemény, csomag
16Áruszállításban használt berendezés és anyag
17Háztartási és irodai költöztetés során áthelyezett áru; utasoktól elkülönítetten szállított poggyász; javítás céljából szállított gépjármű; máshová nem sorolt egyéb nem piaci áru
18Csoportosított áru: együtt szállított, vegyes típusú áru
19Azonosíthatatlan áru: olyan áru, amely valamely okból nem azonosítható és ezért nem sorolható a 01–16. csoportokba.
20Egyéb, máshova nem sorolt áru

K. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK BESOROLÁSA

1. Robbanóanyagok

2. Gázok, sűrítve, cseppfolyósítva vagy nyomás alatt oldott állapotban

3. Gyúlékony folyadékok

4.1. Gyúlékony szilárd anyagok

4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1. Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. Szerves peroxidok

6.1. Toxikus anyagok

6.2. Fertőző anyagok

7. Radioaktív anyagok

8. Maró anyagok

9. Különféle veszélyes anyagok

Megjegyzés:

Ezek a kategóriák azok, amelyek a veszélyes anyagok nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó - általánosan RID néven ismert - szabályzatokban vannak meghatározva, s amelyeket a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelv és későbbi módosításai értelmében fogadtak el ( 4 ).

L. MELLÉKLET

L.1. táblázat

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK SZINTJE
A változók listája és mértékegységekA szállított áru:
— összsúlya tonnában
— összesen tonna-kilométerben
Áruszállító vonatok mozgása:
— összesen vonatkilométerben
Referencia-időszakEgy év
GyakoriságÉvente
Az adatok beküldésének határidejeA referencia-időszak végét követő öt hónap
Első referencia-időszak2017.
MegjegyzésekCsak olyan vállalkozások esetében, amelyek teljes áruszállításának volumene kevesebb, mint 200 millió tonna-kilométer és kevesebb, mint 500 000 tonna, és amelyek adatait nem jelentik az A. melléklet alapján (részletes jelentés).

L.2. táblázat

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK SZINTJE
A változók listája és mértékegységekA szállított utasok:
— az összes utas száma szerint
— összesen utaskilométerben
Személyszállító vonatok mozgása:
— összesen vonatkilométerben
Referencia-időszakEgy év
GyakoriságÉvente
Az adatok beküldésének határidejeA referencia-időszak végét követő nyolc hónap
Első referencia-időszak2017.
MegjegyzésekCsak olyan vállalkozások esetében, amelyek teljes személyszállításának volumene kevesebb, mint 100 millió utaskilométer, és amelyek adatait nem jelentik a C. melléklet alapján (részletes jelentés).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 2 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) HL L 235., 1996.9.17., 25. o. A legutóbb a 2001/6/EK bizottsági irányelvvel (HL L 30., 2001.2.1., 42. o.) módosított irányelv.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32003R0091 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32003R0091&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02003R0091-20161213 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02003R0091-20161213&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére