32003R0091[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE

(2002. december 16.)

a vasúti közlekedés statisztikájáról

1. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja közös szabályok létrehozása a közösségi vasúti közlekedés statisztikai adatainak előállítására.

2. cikk

Hatály

E rendelet a Közösség valamennyi vasúttársaságára vonatkozik. Minden tagállamnak statisztikai jelentéseket kell benyújtania az országuk területén folytatott vasúti közlekedésre vonatkozóan. Ha a vasúti vállalkozás egynél több tagállamban működik, az érintett nemzeti hatóságoknak elő kell írniuk a vállalkozás számára, hogy az adatokat külön-külön adja meg azokra az országokra vonatkozóan, ahol tevékenykedik, annak érdekében, hogy nemzeti statisztikákat lehessen összeállítani.

A tagállamok e rendelet hatálya alól kizárhatják:

a) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari és hasonló létesítményekben működnek, beleértve a kikötőket;

b) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak; ilyenek például a műemlék gőzüzemű vasutak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "adatszolgáltató ország": az a tagállam, amely adatokat továbbít az Eurostat részére;

2. "nemzeti hatóságok": azok a nemzeti statisztikai hivatalok és más szervezetek, amelyek az egyes tagállamokban a közösségi statisztikai adatok előállításáért felelősek;

3. "vasút": az a sínpályából álló közlekedési útvonal, melyet kizárólag vasúti járművek használhatnak.

4. "vasúti jármű": az a mozgó berendezés, amely kizárólag vasúti síneken, közlekedik, hajtását vagy saját erőforrása biztosítja (vontatójárművek), vagy másik jármű vontatja (személykocsik, vasúti pótkocsik, teherkocsik és vagonok);

5. "vasúti vállalkozás": minden olyan köz- vagy magántulajdonban lévő vállalkozás, amely vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatásokat biztosít. Azon vállalkozások, amelyek egyetlen üzleti tevékenysége az a szolgáltatás, hogy metróval, villamossal és/vagy helyiérdekű vasúttal szállítanak utasokat, nem tartoznak e fogalommeghatározás alá;

6. "vasúti áruszállítás": az áru vasúti járművekkel történő mozgatása a berakodás és a kirakodás helye között;

7. "vasúti személyszállítás": az utasok vasúti járművekkel történő mozgatása az indulási és érkezési hely között. Nem tartozik ide az utasok metróval, villamossal vagy helyiérdekű vasúttal történő szállítása;

8. "metró" (más néven: "földalatti vasút"): az a villamos meghajtású vasút, amely nagy forgalmi igényű utasszállítás lebonyolítására képes, és jellemzője a pálya kizárólagos használata, a több kocsiból álló szerelvény, a nagy sebesség és hirtelen gyorsulás, az összetett jelzőrendszer, valamint a szintbeli kereszteződések hiánya, ami a szerelvények nagy járatsűrűségét és a peronok nagy utasterhelését teszi lehetővé. A metrót jellemzi továbbá, hogy az állomások egymáshoz közel helyezkednek el, ami általában 700 és 1 200 m közötti állomástávolságot jelent. A "nagy sebesség" a villamos és a helyiérdekű vasút viszonylatában értelmezendő, és megközelítőleg 30-40 km/h-t jelent rövidebb távokon, 40-70 km/h-t hosszabb távokon;

9. "villamos": az az utasszállító közúti jármű, amely több mint kilenc ülőhellyel rendelkezik (beleértve a vezetőülést is), és amely villamos vezetékekre csatlakozik vagy dízelmotoros meghajtású, valamint síneken közlekedik;

10. "helyiérdekű vasút": az az utasszállító vasúti eszköz, amely többnyire villamos meghajtású vasúti kocsikkal, egyedülálló kocsival vagy rövid szerelvénnyel, kötött kétvágányú pályán üzemel. Az állomások/megállóhelyek közötti távolság általában kisebb, mint 1 200 m. A metróval ellentétben a helyiérdekű vasút könnyedebb felépítésű, kisebb forgalomra méretezett és általában kisebb sebességgel közlekedik. Némely esetben nehéz egyértelmű különbséget tenni a helyiérdekű vasút és a villamos között; a villamos általában nincs elválasztva a közúti forgalomtól, a helyiérdekű vasút azonban más rendszerektől elválasztva közlekedhet;

11. "belföldi szállítás": vasúti szállítás két olyan hely között (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek az adatszolgáltató országban találhatók. Ez esetlegesen magában foglalhat egy másik országon való áthaladást;

12. "nemzetközi szállítás": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely és egy másik országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely között történik;

13. "átmenő forgalom": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országon keresztül két olyan hely között történik (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek nem az adatszolgáltató országban találhatók. Az olyan szállítási műveletek, ahol az áru/utas berakodás/indulás vagy kirakodás/érkezés az adatszolgáltató ország határán történik a szállítás más eszközéről vagy eszközére, nem minősülnek átmenő forgalomnak;

14. "vasúti utas": az a személy, kivéve a vonat személyzetének tagjait, aki utazását vasúttal teszi meg. Baleseti statisztikák szempontjából a mozgó vonatra felszállni, vagy onnan leszállni próbáló személyeket is ide kell sorolni;

15. "utasok száma": a vasúti utasok által megtett utazások száma, ahol minden utazást az indulási helytől az érkezési helyig történő mozgás határoz meg, az egyik vasúti járműről a másikra történő átszállással, vagy átszállás nélkül. Az utasokat, amennyiben egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, ha lehetséges, csak egyszer kell figyelembe venni;

16. "utaskilométer": az a mértékegység, amely egy utas vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

17. "súly": az áruk tonnában (1 000 kg) mért mennyisége. A súly számításánál a szállított áruk súlyán kívül figyelembe kell venni a csomagolás súlyát és a konténerek, csereszekrények, raklapok, valamint azon közúti járművek önsúlyát is, amelyeket kombinált szállítás során vasúton szállítanak. Ha az árut egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételével szállítják, ha lehetséges, az áruk súlyát csak egyszer kell figyelembe venni;

18. "tonnakilométer": az áruszállítás azon mértékegysége, amely egy tonna (1 000 kg) áru vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

19. "vonat": az az egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több vasúti jármű, vagy az az önállóan közlekedő vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt közlekedik egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig. Az üres mozdonymenet, például az önmagában közlekedő mozdony, nem tekintendő vonatnak;

20. "vonatkilométer": az a mértékegység, amely egy vonat mozgását jelenti egy kilométer távolságon. A számításnál alkalmazott távolság a ténylegesen megtett távolságot jelenti, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, egyébként a kiindulási és rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

21. "teljes vonatrakomány": minden olyan szállítmány, amely egy vagy több vagonrakományból áll, amelyeket azonos időben, azonos feladó rendelkezésére azonos állomásról szállítanak, és a vonat összetételének megváltoztatása nélkül juttatnak el azonos megrendelő címére, azonos rendeltetési állomásra;

22. "teljes vagonrakomány": minden olyan áruszállítmány, amelyhez egy vagon kizárólagos felhasználása szükséges, függetlenül attól, hogy kihasználják-e a vagon teljes teherbefogadó képességét;

23. "TEU (Twenty-foot Equivalent Unit - Húsz lábbal egyenértékű egység)": az a szabványosított egység, amely a 20 láb (6,10 m) hosszúságú ISO konténer adatain alapszik, és amelyet a forgalmi áramlás vagy kapacitás statisztikai mérőszámaként alkalmaznak. Egy standard 40' ISO 1. sorozatú konténer 2 TEU-val egyenértékű. A 20 láb alatti csereszekrények 0,75 TEU-nak, a 20 és 40 láb közöttiek 1,5 TEU-nak, a 40 láb felettiek pedig 2,25 TEU-nak felelnek meg.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítására vonatkozóan, az (1) bekezdés 8-10. és 21-23. pontjában foglalt technikai fogalommeghatározások kiigazítása, valamint olyan további technikai fogalommeghatározások kidolgozása érdekében, amelyekre azon új fejlemények figyelembevételéhez van szükség, amelyek a statisztikák harmonizációjának biztosítása érdekében bizonyos szintű technikai részletesség meghatározását igénylik.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1) Az összegyűjtendő statisztikai adatok meghatározása e rendelet mellékleteiben található. Ezek a következő adattípusokra vonatkoznak:

a) az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (A. melléklet);

c) a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (C. melléklet);

e) az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (E. melléklet);

f) az áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok (F. melléklet);

g) statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (G. melléklet).

(2) Az A. és a C. melléklet alapján a tagállamok azon vállalkozásokról szolgáltatnak adatokat:

a) amelyek teljes áruszállításának volumene legalább 200 000 000 tonna-kilométer vagy legalább 500 000 tonna;

b) amelyek teljes személyszállításának volumene legalább 100 000 000 utaskilométer.

Az A. és a C. melléklet szerinti adatszolgáltatás az a) és a b) pontban említett küszöbértékek alatti vállalkozások esetében opcionális.

(3) A tagállamok az L. melléklet alapján, az abban meghatározottak szerint szolgáltatják a (2) bekezdésben említett küszöbérték alatti vállalkozások összesített adatait, amennyiben ezekről nem szolgáltatnak adatot az A. és a C. melléklet alapján.

(4) E rendelet alkalmazásában az árukat a J. melléklettel összhangban kell besorolni. Ezenfelül a veszélyes árukat a K. melléklettel összhangban kell besorolni.

(5) A mellékletek tartalmát a Bizottság kiigazíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamoknak ki jell jelölniük egy közjogi vagy magánjogi szervezetet az e rendeletben előírt adatgyűjtésben való közreműködésre.

(2) A szükséges adatokat a következő források bármely kombinációjának felhasználásával lehet beszerezni:

a) kötelező adatfelvételek;

b) közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat, és amennyiben rendelkezésre áll, elsősorban a vasúti fuvarlevelet;

c) statisztikai becslési eljárások;

d) a vasúti szakmai szervezetek által szolgáltatott adatok;

e) eseti tanulmányok.

(3) A nemzeti hatóságok intézkedéseket hoznak a felhasznált adatforrások koordinálására, valamint az Eurostat részére megküldött statisztikai adatok minőségének biztosítására.

6. cikk

Statisztikai adatok küldése az Eurostat részére

(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett statisztikai adatokat meg kell küldeniük az Eurostat részére.

(2) A 4. cikkben említett statisztikai adatok megküldésére vonatkozó szabályokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

7. cikk

Terjesztés

Az A., C., E., F., G. és L. mellékletben meghatározott adatokon alapuló statisztikai adatokat a Bizottság (Eurostat) terjeszti.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A statisztika minősége

(1) Az Eurostat módszertani ajánlásokat dolgoz ki és tesz közzé annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a vasúti közlekedés területén a statisztika minőségének fenntartásában. Ezen ajánlásoknak figyelembe kell venniük a nemzeti hatóságok, a vasúti vállalkozások, valamint a vasúti szakmai szervezetek bevált gyakorlatát.

(1a) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(2) A statisztikai adatok minőségét az Eurostatnak kell értékelnie. E célból az Eurostat felkérésére a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a statisztikai adatok előállításához alkalmazott módszerekről.

(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a standard minőségjelentések részletes szabályait, felépítését, gyakoriságát és összehasonlíthatósági elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A végrehajtásról szóló jelentések

2020. december 31-ig, majd azt követően négyévente a Bizottság az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a jövőbeli fejleményekről.

A Bizottság a jelentésben áttekinti a tagállamok által a továbbított adatok minőségével, az alkalmazott adatgyűjtési módszerekkel, valamint a lehetséges javításokkal és a felhasználói igényekkel kapcsolatban szolgáltatott vonatkozó adatokat.

E jelentés különösen:

a) értékeli az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b) értékeli a továbbított adatok minőségét, az alkalmazott adatgyűjtési módszereket és az előállított statisztikák minőségét.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 2 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A. MELLÉKLET

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - RÉSZLETES JELENTÉS

C. MELLÉKLET

E. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ NEGYEDÉVES STATISZTIKAI ADATOK

F. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ REGIONÁLIS STATISZTIKAI ADATOK

G. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATOK A VASÚTHÁLÓZAT FORGALMI ÁRAMLÁSÁRÓL

J. MELLÉKLET

NST 2007

K. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK BESOROLÁSA

1. Robbanóanyagok

2. Gázok, sűrítve, cseppfolyósítva vagy nyomás alatt oldott állapotban

3. Gyúlékony folyadékok

4.1. Gyúlékony szilárd anyagok

4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1. Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. Szerves peroxidok

6.1. Toxikus anyagok

6.2. Fertőző anyagok

7. Radioaktív anyagok

8. Maró anyagok

9. Különféle veszélyes anyagok

Megjegyzés:

Ezek a kategóriák azok, amelyek a veszélyes anyagok nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó - általánosan RID néven ismert - szabályzatokban vannak meghatározva, s amelyeket a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelv és későbbi módosításai értelmében fogadtak el ( 4 ).

L. MELLÉKLET

L.1. táblázat

L.2. táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 2 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) HL L 235., 1996.9.17., 25. o. A legutóbb a 2001/6/EK bizottsági irányelvvel (HL L 30., 2001.2.1., 42. o.) módosított irányelv.