A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21385/2007/7. számú határozata öröklési szerződés megszüntetése tárgyában.
Kapcsolódó határozatok:
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22053/2004/33., Fővárosi Törvényszék Pf.636841/2006/3., *Kúria Pfv.21385/2007/7.* (BH 2009.3.78)
***********
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés megszüntetése iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 15.P.II.22.053/2004. számon megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 43.Pf.636.841/2006/3. számú ítéletével befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes részéről 39. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. március 4. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a felperes elsődleges - az öröklési szerződésnek a szerződéses örökös halálával történő megszűnése megállapítására irányuló - keresetét elutasító ítéleti rendelkezés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja.
Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Az elsőfokú bíróság útján megkeresni rendeli a b-i Körzeti Földhivatalt, hogy a B. 13.295/12/A/8. hrsz-ú ingatlanra feljegyzett felülvizsgálati eljárás tényét törölje.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, melyből 10.000 (tízezer) forint az ÁFA, továbbá az államnak külön felhívásra 122.140 (egyszázhuszonkettőezer-egyszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
I n d o k o l á s
A felperes a jelen per alatt: 2001. március 14-én elhunyt K. I-né É. M. (felperesi jogelőd) 2000. december 15-én kelt végrendeletében nevezett általános örököse, az alperes a 2000. június 15-én elhunyt M-né P. J. törvényes örököse.
A felperesi jogelőd és az alperesi jogelőd 1989. augusztus 3-án öröklési szerződést kötöttek, melyben a felperesi jogelőd a B., B. úti lakás örökösévé az alperesi jogelődöt nevezte, aki ennek ellenében havi 5.000 forint életjáradék fizetését és napi egyszeri meleg étel biztosítását vállalta. Az öröklési szerződést az államigazgatási hatóság jóváhagyta, a földhivatal a szerződéses örökös javára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be.
A perbeli ingatlan korábban tanácsi bérlakás volt. A felperesi jogelőd a házastársa halálát követően egyedül élt, legközelebbi hozzátartozója az alperesi jogelőd volt (másod unokatestvére) és a lakást részére kívánta juttatni, ezért oda már 1989-be lakóként bejelentette, bár az alperesi jogelőd nem költözött be. 1989. márciusában vásárolta meg a felperesi jogelőd a lakást részletfizetéssel.
Az örökhagyó a szerződésben rögzített szolgáltatásokra nem tartott igényt, 1993. júliusában a lakásból elköltözött, az alperesi jogelőddel bensőséges jó viszonyban maradt, aki őt rendszeresen felkereste, bevásárolt részére, gyógykezelései után látogatta.
1993. novemberében az alperesi jogelőd és az alperes beköltöztek a lakásba, ettől kezdődően a vételár részleteit ők fizették és a felperesi jogelődnek havi 20.000 forintot teljesítettek.
1999. nyara óta a felperesi jogelődöt daganatos betegséggel kezelték, megműtötték. Az alperesi jogelőd is megbetegedett. A felperesi jogelőd ellátását, ápolását, gondozását a felperes, a felperes orvos foglalkozású férje és az örökhagyó barátnője biztosították.
Az alperes az édesanyja halála után a felperesi jogelődöt látogatta, szükség szerint bevásárolt részére, alkalmanként orvoshoz szállította, az édesanyja által fizetett 20.000 forintot teljesítette, majd azt havi 40.000 forintra felemelte, és a hátralékos vételárat kiegyenlítette.
A felperesi jogelőd a saját ápolásáról és gondozásáról a továbbiakban akként kíván gondoskodni, hogy a perbeli lakást értékesíti, és felajánlotta az alperesnek, hogy a vételárból lakáshelyzete megoldásához pénzösszeget juttat.
Az alperes ezt nem fogadta el, kötelezetti oldalon a szerződéses jogviszonyt édesanyja jogutódaként folytatni kívánta.
A felperesi jogelőd 2000. december 28-án kelt levélben közölte az alperessel, hogy a szerződést vele nem kívánja megújítani, felhívta, hogy a lakást ürítse ki, majd keresetében arra hivatkozva, hogy a szerződéses örökös halála folytán meghiúsult az az elképzelése, amely a szerződés megkötésére vezette, hogy idős korában, betegségében az alperesi jogelőd a támasza lesz, - az alperes pedig fiatalember, tőle ez nem várható el és nem is fogadná el - kérte az öröklési szerződés megszüntetését arra alapítottan, hogy a szerződéssel elérni kívánt cél annak módosításával nem érhető el. Kérte továbbá az alperest a lakás kiürítésére és 2000. június 15-től havi 100.000 forint, 2001. január 1-től havi 120.000 forint használati díj fizetésére is kötelezni.
A felperesi jogutód perbelépett, keresetét módosítva elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az öröklési szerződés a szerződéses örökös halálával: 2000. június 15-én megszűnt, másodlagosan az öröklési szerződés megszüntetését, a lakás kiürítését, a szakvéleménnyel egyező használati díj és a lejárt használati díj után törvényes kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A használati díjjal kapcsolatban 2.766.099 forint beszámítási kifogást terjesztett elő (a járadék, a közös költség, a vételár-hátralék és értéknövelő beruházásaira figyelemmel).
Az elsőfokú bíróság megismételt eljárás eredményeként hozott ítéletében a K. I-né felperesi jogelőd és M-né P. J. alperesi jogelőd által 1989. augusztus 3-án kötött öröklési szerződést 2001. március 14. napjával megszüntette. Megkereste a körzeti földhivatalt, hogy a perbeli ingatlanra az öröklési szerződési jog biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az öröklési szerződés megszüntetésének jogcímén töröljék. Kötelezte az alperest, hogy a perbeli lakást 15 nap alatt kiürítve bocsássa a felperes birtokába és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2000. június 15-től, az ítéletben megállapított időszakra és az abban meghatározott összegű használati díjat. Kötelezte az alperest, hogy 2000. június 15-től 2006. június 30-ig lejárt 12.644.428 forint hátralékot és annak 2000. január 1-től járó törvényes kamatát 15 napon belül fizesse meg a felperesnek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és az alperest 61.000 forint le nem rótt illeték 264.216 forint, valamint 200.000 forint ÁFA perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a bíróság az elsődleges kereset teljesítésére nem látott lehetőséget. Ezt azzal indokolta, hogy a Ptk. 658. § (1) bekezdés szerint az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási szerződésre vonatkoznak. A Ptk. 586. § (4) bekezdés szerint a szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabálya szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
A bíróság tényként azt állapította meg, hogy a szerződéses örökös az életjáradékot nem fizette, nem biztosította a napi egyszeri meleg élelmet sem. A vételárból 112.416 forint részletet és 150.000 forint vételárhátralékot egyenlített ki. Az ingatlan forgalmi értéke 23.000.381 forint volt, ezért megállapítható az, hogy a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezte, az alperes tehát kötelezettként helytállni tartozik. A jogviszonyban úgy tekintendő, mint törvényi rendelkezés szerinti helyettes örökös.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!