A Miskolci Törvényszék K.22002/2009/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 109. §] Bíró: Bernáthné dr. Kádár Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék K.22002/2009/18.*, Kúria Kfv.35318/2010/6. (BH 2011.4.116)

***********

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

14.K.22.002/2009/18.sz.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dr. Dombi Sándor /3535.Miskolc, Berkenye u.5.sz.alatti székhelyű / ügyvéd által képviselt felperes neve /felperes címe / felperesnek, Baghyné dr. Szeleczki Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt alperes /alperes címe / ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 75.900.-/Hetvenötezer-kilencszáz / forint eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, fizessen meg alperesnek tizenöt napon belül 50.000.-/Ötvenezer / forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság becsatolt közigazgatási iratokból, perben kihallgatott tanuk vallomásaiból valamint a per egyéb adataiból az alábbi tényállást állapította meg:

Az APEH 2003-2006.évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le felperesnél.

Az adóhatóság a vizsgálat során beszerzett dokumentumokból, iratokból megállapította, hogy felperes a vizsgálattal érintett időszakban megélhetési kiadásokra 4.691.418.-forintot, biztosításra 208.812.-forintot, tagi kölcsön fizetésre 78.578.400.-forintot, kölcsönnyújtásra 17.000.000.-forintot, törzstőke befizetésre 3.000.000.-forintot, bankszámlára teljesített befizetésre 4.241.345.-forintot, üzletrész vásárlásra 100.000.-forintot, nyaralásra 2.300.000.-forintot, gépjárművásárlásra 1.000.000.-forintot, nyomtató vásárlására 79.999.-forintot fordított.

Az igazgatóság feltárta, hogy a felperesnek a vizsgált időszakban a ... Rt-től és a ... Kft-től munkaviszonyból valamint a ... Kft-től megbízási jogviszonyból 1.553.561.-forint, gyermektartás címén 1.164.000.-forint, tagi kölcsön visszafizetés címén 85.118.400.-forint, kölcsönből 31.885.000.-forint, gépjármű értékesítésből 1.000.000.-forint, bankszámláról felvett összegként 2.440.110.-forint és üzletrész értékesítésből 1.600.000.-forint bevétele volt.

Felperesi bevételek, kiadások kronologikus sorrendbe állításával az adóhatóság megállapította, hogy felperesnek 2003. és 2004.évi jövedelme és egyéb forrásai az általa finanszírozott kiadások forrását csak részben biztosította, teljes egészében nem nyújtott rá fedezetet, így a 2003-2004.évi személyi jövedelemadó alapot képező, összevonás alá tartozó jövedelmének megállapítására a hatóság becslési eljárást alkalmazott. A vizsgálat eredményeként 2003.évben 1.418.771.-forint, 2004.évben 1.033.470.-forint forráshiány került megállapításra.

A vizsgálat során a hatóság nem fogadta el a felperes által nyitó tételként megjelölt 5.000.000.-forint készpénzt arra hivatkozással, hogy felperesnek a vizsgált időszakot megelőzően a létfenntartásra és egyéb kiadásaira sem nyújtott fedezetet a jövedelme, így a megjelölt összegű megtakarítással sem rendelkezhetett.

Úgyszintén nem fogadta el az adóhatóság a felperesnek ... Kft. által nyújtott 12.000.000.-forintos kölcsönt egyrészt arra hivatkozással, hogy az írásban létrejött szerződések géppel készültek, azokon azonban csak a felek aláírása szerepel, tanuk, ügyvéd nem hitelesítette a szerződést, így az a teljes bizonyítóerejű magánokirat követelményeinek nem felel meg. Nem rögzíti az adóhatóság szerint a kölcsönszerződés a kölcsön visszafizetésének pontos feltételeit, garanciáit, a visszafizetés biztosítékait. Ezen túlmenően a kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan feltártak alperes álláspontja szerint kétségessé teszik a kölcsönöknek a szerződések szerinti megvalósulását. Rögzítette, hogy a kölcsönnyújtás időpontjában felperesnek erre az összegre nem volt szüksége. Az elévült időszakban nyújtott kölcsön a társaság bevallásaiban nem szerepelt, kifizetést igazoló pénztárbizonylat, a társaság könyvviteli nyilvántartása, ami a kölcsönnyújtás tényét alátámasztaná, nem került bemutatásra. Önmagában az a körülmény, hogy a kölcsönadó társaság képviselője a kölcsönadás tényét elismerte, a pénzátadás tényleges megtörténtét nem igazolja hitelt érdemlően. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy a ... Kft. ügyvezetőjének és felperesnek a kölcsönnyújtás és visszafizetés részleteivel kapcsolatos előadása között ellentmondás mutatkozott. Mindezekre tekintettel a hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2001.évi kölcsönnyújtás ténye aggályos, hitelt érdemlően nem bizonyított. Ezen túlmenően utalt arra, hogy amennyiben a kölcsönnyújtásra valóban sor került volna a szerződés szerinti időpontban, az ebből származó jövedelemnek a vizsgált időszak kezdetén, 2003.január 1-jén való rendelkezésre állása továbbra sem bizonyított.

Mindezekre tekintettel az elsőfokú hatóság 2009.február hó 11.napján kelt határozatával felperest 1.150.986.-forint személyi jövedelemadó, 113.682.-forint százalékos egészségügyi hozzájárulás adókülönbözet, összesen 1.265.668.-forint adóhiány valamint 632.834.-forint adóbírság és 568.532.-forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben levezette, hogy 2003.január 1-jei forrás jövedelmeként 5.275.000.-forint rendelkezésére állt. Sérelmezte, hogy a ... Kft. által nyújtott kölcsönt a revízió nem fogadta el. Hivatkozott arra, hogy a 2001.december 31-én kelt szerződés valós és tényszerű. Kérte nyitó forrás jövedelemként az 5.000.000.-forint illetve a ... Kft. által nyújtott 12.000.000.-forint figyelembevételét, mivel ez 2003.január 1-jén a rendelkezésére állt. Erre tekintettel kérte az elsőfokú határozat módosítását.

Alperes 2009.május hó 28.napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság megalapozottan járt el akkor, amikor a felperes által hivatkozott...Kft-től kapott kölcsönt nem fogadta el, és ezáltal 2003.január 1-jén figyelembe vehető összeg tekintetében is helytálló következtetésre jutott. A 2001.évi kölcsönnyújtás ténye aggályos, hitelt érdemlően nem bizonyított.

Felperes törvényes határidőn belül kereseti kérelmet terjesztett elő kérve alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra kiterjedően. Álláspontja szerint a határozatok jogszabályba ütköznek, így többek között az Art. 108.§. és 109.§-ába, de sérti az Art.1.§. /7/bekezdésében és 97.§-ában foglaltakat, amikor a ... Kft. által nyújtott kölcsönt és a felperes által megjelölt nyitó jövedelmet az adóhatóság nem vette figyelembe és nem fogadta el. Hangsúlyozta, hogy a kölcsönszerződés aláírását, az aláírások valódiságát az aláíró felek nem vitatták, azt magukénak ismerték el, tehát annak valódisága nem lehet kérdéses. A Pp.197.§-a szerint a magánokirat valódiságát csak akkor kell külön bizonyítani, ha az ellenfél azt kétségbe vonja. Ha az okirat valódisága nem kétséges, úgy álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy az teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősül-e vagy csak egyszerű magánokiratnak. Előadta továbbá, hogy a ... Kft-nek volt 12 millió forint forrása 2001.december 31-én, ezt az alperes sem vitatja határozatában. Ezzel kapcsolatosan indítványozta erre az időpontra vonatkozóan a ... Kft. könyvelési anyagának beszerzését és ennek függvényében igazságügyi könyvszakértő kirendelését. Sérelmezte, hogy az adóhatóság a célvizsgálat során az érintett kölcsönszerződés és engedményezés könyvelését a ... Kft-nél nem vizsgálta.