BH+ 2008.7.313 A tartási szerződés megszüntetése esetén a tartási szerződést biztosító mellék kötelezettségeket is meg kell szüntetni és gondoskodni kell azoknak az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről [Ptk. 589. §].

Pertörténet:

Ceglédi Járásbíróság P.21125/2004/28., Budapest Környéki Törvényszék Pf.22747/2006/8., Kúria Pfv.21257/2007/2. (*BH+ 2008.7.313*)

***********

A felperes keresetében a 2002. október 17. és a 2003. szeptember 10. napján kelt tartási szerződések megszüntetését, és erre tekintettel a c.-i 830. hrsz.-ú, a cs.-i 1323. és 1327. hrsz.-ú továbbá a k.-i 070/31., 070/32., 070/34., 070/25., 070/27. és a 0263/3. hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogának a nevére történő visszajegyzését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte.

Az alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a kereset elutasítását és a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítását kérte arra való hivatkozással, hogy a felperes a tartási szolgáltatások elfogadásától indokolatlanul elzárkózott, illetőleg nem engedte be őt az ingatlanába, ezért az általa vállalt tartást önhibáján kívül nem tudta teljesíteni.

Másodlagosan - amennyiben az életjáradéki szerződéssé átalakításra nincs mód - a tartási szerződés megszüntetését, és ennek keretében az általa 2002. május hónapjától 2004. május hónapjáig terjedő időszakban a felperesnek nyújtott tartás - havi 30 000 forint alapulvételével - 24 hónapra összesen 720 000 forintban a javára történő elszámolását kérte, ezen túlmenően pedig viszontkeresettel élt a felperes arra való kötelezése iránt, hogy kártérítés jogcímén fizessen meg neki 286 375 forintot. A viszontkeresetének jogalapjaként azt adta elő, hogy a perbeli szerződések alapján a vagyonátruházási illetéket teljes egészében megfizette, a tartási szerződésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tett és a felperes volt az, aki lényegében indok nélkül elzárkózott a tartás további igénybe vételétől. Hivatkozott arra is, hogy a tartási szerződés megszüntetése esetén a felperes csak a saját tulajdoni illetőségét kérheti tőle vissza, nem tarthat viszont igényt arra a tulajdoni illetőségre, amelyet a felperes elhalt házastársától szerzett meg, továbbá, hogy a Csjt. 27 § szerint a közös vagyonból vásárolt ingatlanok 1/2 része vonatkozásában a felperes keresete teljesen megalapozatlan.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a felperes és az alperes között 2002. október 17., valamint a 2003. szeptember 10. napján létrejött tartási szerződéseket megszüntetette és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 344 330 forintot megfelelő kielégítés jogcímén, az alperest pedig arra, hogy fizessen meg a felperesnek 110 000 forint perköltséget, míg ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy leletezés terhe mellett fizessen meg 17 200 forint, külön felhívásra az államnak pedig 120 000 forint le nem rótt eljárási illetéket.

Elrendelte a c.-i Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Csoportjának az ítélet jogerőre emelkedését követően történő megkeresését a felperes tulajdonjogának - tartási szerződés megszüntetésének jogcímén - a c.-i 830 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan 9/24 arányban, a cs.-i 1323. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan 1/1 arányban és a cs.-i 1327. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan 1/2 arányban - a megfelelő kielégítés megfizetésének igazolását követően - történő visszajegyzése, valamint a tartási szerződés alapján bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak, tartási jognak, továbbá az alperes javára a c.-i 830. hrsz. alatti ingatlanra 9/24 arányban, a cs.-i 1323. hrsz.-ú ingatlanra 1/1 arányban és a cs.-i 1327. hrsz.-ú ingatlanra 1/2 arányban bejegyzett tulajdonjognak a törlése végett.

Elrendelte továbbá az Sz.-i Körzeti Földhivatal M.-i Kirendeltség Ingatlan-nyilvántartási Csoportjának az ítélet jogerőre emelkedését követően történő megkeresését a felperes tulajdonjogának - tartási szerződés megszüntetésének jogcímén - a k.-i 070/25., 070/27., 070/31., 070/32., 070/34. és a 0263/3. hrsz. alatt felvett ingatlanokra vonatkozóan 1/1 arányban a megfelelő kielégítés megfizetésének igazolását követően történő visszajegyzése és a tartási szerződés alapján bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak, tartási jognak, valamint az alperes javára bejegyzett tulajdonjognak a törlése végett.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét pedig helybenhagyta azzal, hogy a földhivatali megkereséseket pontosította annyiban, hogy a felperes javára visszajegyzendő tulajdoni illetőségekről a felperes haszonélvezeti jogát is törölje. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra 17 200 forint eljárási illetéket, valamint a felperesnek 8400 forint fellebbezési költséget.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes - aki az alperes édesapja - 1956 évben kötött házasságot az alperes néhai édesanyjával, melyből két gyermekük született.

A felperes és néhai házastársa 2002. október 17. napján olyan tartalmú tartási szerződést kötött az alperessel, melyben a szülők, mint eltartottak a részükre nyújtott és nyújtandó tartás, ápolás, orvosoltatás, élelmezés és a majdan bekövetkező haláluk esetén tisztességes eltemetés fejében az alperesre, mint eltartóra ruházták át a tulajdonukat képező c.-i 830. hrsz.-ú, a cs.-i 1323. és 1327. hrsz.-ú, a k.-i 070/31., 070/32., 070/34., 070/25., 070/27., 069., 073/18., 073/20., 073/6. és a 0263/3. hrsz.-ú ingatlanokat, valamint a halálukkor meglévő valamennyi ingóságukat, kintlévőségüket, pénzüket és követelésüket. A szerződés 5. pontjában a felek a tartás havi értékét 50.000 forintban, azaz személyenként 25 000 forintban határozták meg.

A felperes házastársa 2002. november 6. napján elhunyt.

Ezt követően a felperes, mint eltartott a C.-én, 2003. szeptember 10. napján kelt tartási szerződéssel az alperes, mint eltartó által a részére a nyújtott és nyújtandó tartás, ápolás fejében adta át a tulajdonát képező k.-i 067/10., 067/7., a cs.-i 1323. valamint a 1327. hrsz.-ú ingatlanokat. A szerződés 4. pontjában rögzítették a felek, hogy 2002. december óta nyújtja az alperes a szolgáltatásait, az 5. pontban pedig a tartás havi értékét 30 000 forintban határozták meg.

Az alperes 2003 év december hónap végéig hordta az ebédet a felperesnek, majd ezt követően felek között a viszony - B. J.-nének a felpereshez való költözése miatt - annyira megromlott, hogy az alperes a tartási szolgáltatások teljesítését megszüntette.

Az így megállapított tényállás alapján a perben eljárt bíróságok a felperes keresetét részben alaposnak, az alperes viszontkeresetét pedig alaptalannak találták.

Az érdemi döntésük indokolásának a jogi okfejtése szerint a peres felek között 2002. október 17. és 2003. szeptember 10. napján létrejött tartási szerződések - a felek közötti viszony megromlása folytán - a céljukat nem töltik be, ezért azok a jövőben nem tarthatók fenn.

A felperes 84 éves korára, valamint az alperes anyagi helyzetére és a jövedelmi viszonyaira is figyelemmel ugyanakkor a perbeli tartási szerződések célja - a felek kölcsönös méltányos érdekeinek figyelembevételével - az életjáradéki szerződéssé történő átalakításuk útján sem valósítható meg. Az alperes ugyanis nem igazolta, hogy a szerződések átalakítása esetén a felperes részére szükséges rendszeres havi járadék biztosítására képes lenne, a perbeli tartási szerződések célja pedig elsődlegesen a természetben nyújtott tartás volt, amit - hangsúlyozottan figyelemmel a felperes életkorára - az életjáradéki szerződés nem pótolhat. Minthogy a szerződések átalakítására nem volt lehetőség, azokat a perben eljárt bíróságok a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntették.