A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.129/2015/24. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 27. §] Bírók: Antalné Dobó Eszter, Nagy Józsefné, Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.M.129/2015/24. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Tasi Judit ügyvéd által képvisel felperes neve felperesnek Dr. Halmi Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Halmi Franciska) által képviselt Takarékszövetkezet „f.a." alperes ellen - felmondási időre távolléti díj és végkielégítés kifizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.325.435.- (Egymillió-háromszázhuszonötezer-négyszázharmincöt) forint felmentési időre járó távolléti díj különbözetet,

3.099.790.- (Hárommillió-kilencvenkilencezer-hétszázkilencven) forint végkielégítés különbözetet.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy fizessen meg ezen összegnek 2014. december 16-tól a kifizetésig minden naptári félévre a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes munkaviszonya 2015. június 16-án szűnt meg alperesnél.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak az adóhivatal felhívásában megjelölt módon és számlájára fizessen meg 265.513.- (Kétszázhatvanötezer-ötszáztizenhárom) forint le nem rótt eljárási illetéket.

A további 90.010.- (Kilencvenezer-tíz) forint illetéket az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 60.000.- (Hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdésének b) - d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A felperes 2005. október 1-én létesített munkaviszonyt az alperesnél a Kirendeltség vezetőjeként, a felperes, a társaság volt elnök ügyvezetőjének házastársa, a felperes fellett a munkáltatói jogkört ezen kapcsolatra tekintettel az igazgatóság gyakorolja.

2013. július 16-ai keltezéssel a felek között munkaszerződés-módosításra került sor, amely alapján a felperest munkáltatói felmondás esetére hat havi felmondási idő, illetve 12 havi „átlagjövedelemnek" megfelelő mértékű végkielégítés illeti meg.

A felek a megállapodásban és egyéb módon sem szabályozták, hogy átlagjövedelem alatt milyen számítási mód szerint megállapítandó összeget kívánnak érteni.

A felperes havi illetménye 300.000.- Ft, távolléti díja 309.979.- Ft volt.

Alperes 2014. december 16-tól kezdődő 50 napos felmondási idővel a felperes munkaviszonyát 2015. február 4-vel megszüntette.

Részére 50 nap felmondási időre járó 474.563.- Ft összeget, valamint 619.958.- Ft kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést fizetett ki 2014. december 22-én.

A határozatot az alperes végelszámolója hozta, a határozat tartalmazza, hogy az alperes sem aktív, sem passzív üzletági tevékenységet nem folytat, végelszámolási eljárás következtében gazdasági tevékenységet nem végezhet a jövőben, a csökkent munkafeladatokat a felperes kollégái látják el.

A felperest a felmentési időre a felmondás teljes idejére alperes mentesítette a munkavégzés alól.

2013. július 15-én az alperes igazgatósági ülést tartott, amelyen az igazgatóság hét tagjából hat fő volt jelen, az igazgatóság tagja a társaság volt ügyvezetője ügyvezető elnök, egyebek mellett I. sz. tag és II. sz. tag is.

Az ügyvezető elnök személyi ügyekben döntéshozatalt javasolt az ekkor röviddel ezelőtt már hatályba lépett integrációs törvény hatásaként jelentkező problémák miatt.

A javaslattétel során egyebek mellett előadta, hogy a szövetkezet előtt álló feladat meggyőzni a betéteseket, hogy a pénzük továbbra is biztonságban van és legjobb tudásuk szerint a munkát folytatni kell. A következő igazgatósági ülésre egy hosszútávú javadalmazási politika kidolgozását javasolta, valamint alapbéremelésre, felmondási időre és végkielégítés mértékének emelésére tett javaslatot.

Ügyvezetők esetében a felmondási időre egy évre módosulna, a végkielégítés pedig egy évről két és fél évre.

Nyilatkozott arról is, hogy felesége munkaszerződésének módosítását szintén kéri, mert ha ő megy, akkor valószínű, hogy ez érinteni fogja feleségét is.

Nyilatkozott arról a várható következményről, hogy bezárnak fiókokat, létszámot csökkentenek.

A javaslattal kapcsolatban az igazgatóság tagjai részéről az vetődött fel, hogy a munkaszerződés-módosítás mind a nyolc kirendeltség-vezető szerződését érinti.

Ezen előterjesztések után az igazgatóság 38/2013. (VII.15.) Igazgatósági határozatával a hat egyhangú igen szavazattal úgy döntött, hogy a szolnoki, ceglédi, martfűi és törökszentmiklósi kirendeltség-vezetők munkaszerződését akként módosítja, hogy a munkáltató által történő felmondás esetén a felmondási idő hat hónap és végkielégítés mértéke egy év átlagbér legyen.

Az ügyvezető elnök előterjesztésekor és igazgatósági döntésében is azt mérlegelte, hogy az integrációs törtvény hatásaként a szövetkezetnél új feladatok jelentkeznek, mely többletfeladatokat hárít a dolgozókra, a szövetkezet önálló döntési jogköre beszűkül, és a dolgozók megtartása érdekében intézkedést szükséges tenni, vagy bérfejlesztés biztosításával, vagy juttatáscsomag megalkotásával lehet ottmaradásukat ösztönözni. Az integrációs törvény nyújtotta lehetőségek következtében az ügyvezető elnök felfüggeszthető, leváltható és ez a változás feleségét is közvetlenül érinti.

II. sz. tag igazgatósági tag az igazgatósági döntés során mérlegelte, hogy az ügyvezetésnek, az igazgatóságnak az volt az elképzelése, hogy mindenképpen meg kell menteni a szövetkezetet, azt működtetni kell, a javaslatnak mind munkáltatói, mind munkavállalói érdekek szempontjából kellő indoka volt, a kirendeltség-vezetők munkáját, ha nem erősítette volna a szövetkezet, az a takarékszövetkezet működése szempontjából problémát jelentett volna.