A Szekszárdi Törvényszék K.20698/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 365. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16. §] Bíró: Hum Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

*Szekszárdi Törvényszék K.20698/2010/3.*, Kúria Kfv.38195/2010/4. (BH 2012.7.180)

***********

Tolna Megyei Bíróság

9.K.20.698/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tolna Megyei Bíróság a dr. ..... jogtanácsos által képviselt felperes neve és címe szám alatti székhelyű felperesnek - a ..... köztisztviselő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti alperes ellen ingatlan-nyilvántartási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az alperes 30372-2/2010. számú határozatát az I. fokú hatóság 31204/2010. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az I. fokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

A feljegyzett 20.000,- (húszezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes, mint lízingbeadó és az X Kft., mint lízingbevevő, 2010. január 29. napján ingatlan pénzügyi lízingszerződést kötöttek. A felek a szerződésben megállapodtak, hogy a felperes a helységnév, belterület 5856/1. hrsz, alatti ingatlant 166.464.000,- forint lízingdíj ellenében a lízingbevevő részére lízingbe adja 96 hónapos futamidővel. Rögzítésre került, hogy a lízingtárgy megvétele a Y Zrt. javára alapított vételi jog gyakorlásával, a felperes, mint vevő kijelölésével történt, továbbá hogy a lízingszerződés megkötésekor a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme a 41725/2009. 2009.12.02. számon került széljegyzésre a földhivatalnál.

A felek a szerződésben abban is megállapodtak, hogy a szerződést a felperes tulajdonjogának a lízingbevevő valamennyi fizetési és egyéb kötelezettsége teljesítéséig tartó időtartamra történő fenntartásával kötik meg, ennek megfelelően hozzájárultak a felperes javára szóló tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséhez. A szerződés részét képező általános szerződési feltételek a szerződés célját akként határozták meg, hogy a felperes a lízingbevevő megbízása szerint az eladótól megvásárolja az ingatlant, kizárólag abból a célból, hogy azt a lízingbevevőnek a szerződésben meghatározott feltételekkel, rendeltetésszerű használatra lízingbe adja, illetve a futamidő végén, illetve azt megelőzően bizonyos feltételek bekövetkezése esetén a lízingbevevő a tulajdonjogát megszerezze.

A felperes nyilatkozatban vállalta, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.

A felperes a helységnévi Körzeti Földhivatalhoz 2010. február 10. napján érkezett kérelmében a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének a lízingbevevő javára történő feljegyzését kérte a helységnév, belterület 5856/1. helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában.

A helységnévi Körzeti Földhivatal, mint elsőfokú hatóság a 31204/2010. számú határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperest hiánypótlásra hívta fel, melyben kérte a lízingszerződés mellékleteként az adásvételi szerződés megküldését. A hiánypótlásnak a felperes nem tett eleget. Hivatkozott ugyan arra, hogy a tulajdonszerzéséhez kapcsolódó dokumentumok a hivatalnál megtalálhatók, ugyanakkor a hiánypótlás nem a felperes, hanem a lízingbevevő tulajdonszerzése vonatkozásában hívta fel a felperest az adásvételi szerződés megküldésére. Az elsőfokú hatóság utalt továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 29. §-ra, amely alapján adásvételi szerződés hiányában tulajdonjog fenntartásról sem lehet szó.

A felperes fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú határozattal szemben, melyben a határozat megváltoztatását és a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének a lízingbevevő javára az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését kérte. Előadta, hogy a felek között megkötött szerződés megfelel a Ptk. adásvételre vonatkozó rendelkezéseinek és a Legfelsőbb Bíróság XXV. Polgári Elvi Döntésének is, és tartalmazza a tulajdonjog átruházás érvényes létrejöttéhez szükséges feltételeket. A szerződés az Inytv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek is eleget tesz. Hivatkozott továbbá az Általános Szerződési Feltételeknek a Lízingszerződés célja című fejezetének 1. pontjára, amely alapján a használat biztosításán túl a szerződés célja, hogy a lízingbevevő a vételár megfizetése esetén az ingatlan tulajdonjogát minden további jognyilatkozat nélkül megszerezze. Utalt arra is, hogy a felek a lízingszerződést a felperes tulajdonjogának a teljes lízingdíj megfizetéséig történő fenntartásával kötötték meg, és hozzájárultak annak bejegyzéséhez, így a szerződés megfelelt a Ptk. 368. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek is. Végül utalt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (6) bekezdésére, amely a tulajdonjog átszállását eredményező lízingszerződések esetén a pénzügyi lízingbeadás megtörténtének igazolásához kifejezetten megköveteli a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését.

Az alperes, mint másodfokú hatóság a 30372-2/2010. számú határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, az indokolását pedig megváltoztatta. Hivatkozott az Inytv. 16-17. §-aira, amelyek pontosan meghatározzák melyek az ingatlan-nyilvántartásba be-, illetve feljegyezhető jogok és tények, melyek között a lízing nem szerepel. Sem az Inytv., sem a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) nem tartalmaz rendelkezést a lízing tekintetében, mindezek alapján nincs olyan jog, illetve tény, amely az ingatlan-nyilvántartásba be-, illetve feljegyezhető lenne. Annak a körülménynek sincs jelentősége, hogy a szerződés alapján a futamidő végén a lízingbevevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, a futamidő elején az okirat bejegyzés alapjául nem szolgálhat. Ez alapján ugyanis csak feltételes lehet a bejegyzési engedély, ami ingatlan-nyilvántartási szempontból akként értelmezhető, hogy a bejegyzési kérelem hiánypótlási felhívásnak kiadása nélkül elutasításra kerül, mivel az okiratnak már a benyújtáskor tartalmaznia kell a bejegyzési engedélyt. Csak akkor nem történne meg az azonnali elutasítás, ha az Inytv 39. § (3) bekezdésének f) pontja alapján ha a jogosult akként nyilatkozna, hogy a bejegyzéshez az engedélyt legfeljebb 6 hónapon belül megadja, ez az azonban ingatlanlízing esetén nem valószínű. Az alperes határozatában azt is kifejtette, hogy a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése azért sem lehetséges, mert s lízingszerződés annak megkötésekor az ingatlan használatba adására, nem pedig a tulajdonjog átruházásra irányul, adásvételről csak a futamidő végén lehet beszélni. Az pedig, hogy a jogosult a futamidő végén él a tulajdonszerzési jogával egyáltalán nem biztos. Mindezek alapján az alperes szerint másodlagosak az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre irányuló beadvány egyéb hiányosságai.