BH 1991.2.59 A sajtóhelyreigazítás alapjául szolgáló jogsértés megállapításához elegendő, ha szűkebb szakmai vagy egyéb érdekeltségi körben vált lehetővé a sérelmezett sajtóközleménnyel érintett személy (jogi személy) felismerése [Ptk. 75. § (2) bek., 79. § (1) bek.]

1986. óta dolgoznak a magyarok a T-ben végzett beruházás megvalósításán. A beruházás fővállalkozója a felperes. A munkaterület éghajlata nagyon szélsőséges, a nyár nagyon meleg, a tél igen hideg, a levegő relatív páratartalma nagy, erős a szél, homokviharok vannak. A t-i magyar munkások települése védőkerítéssel körülvett zárt telep. Kiépítettsége magasszínvonalú, városias jellegű, a helyiségek jól fűtöttek, klímaberendezéssel vannak felszerelve, van hideg-meleg folyóvíz, vízöblítéses WC. A szélsőséges időjárás az itt dolgozókat jelentős igénybevételnek teszi ki, a hazától való nagy távolság és az a körülmény, hogy a hazai hírek késve érkeznek, egyedüllét és bezártság érzését kelti az itt dolgozókban. A t-i kőolajmező feltárását szovjet munkások végzik. A magyarok azoknak a technológiai berendezéseknek a kivitelezését vállalták, amelyek a kitermelendő kőolaj feldolgozásának az előkészítésére és a kísérő földgáz részleges tisztítására és feldolgozására szolgálnak. A kőolajat kísérő földgáz nagymértékű kénhidrogént tartalmaz, ezért állandóan potenciális veszélyforrást jelent. A fúrókutak minimum 16-18 km távolságra vannak a magyar munkások telephelyétől, így az esetleges gázkitörésből származó gázfelhő, ezt a telepet nem érheti el mérgezést okozó koncentrációban. A T-ben alkalmazott dolgozókat, tífusz, tetanusz, kolera és pestis védőoltásban, továbbá gammaglobulin védelemben részesítik.

A t-i beruházásokkal kapcsolatos munkakörülményekről, egészségügyi helyzetről az írott sajtóban, a rádióban, televízióban több közlemény jelent meg, amelyek hatására parlamenti vizsgálóbizottságot küldtek ki az ügy megvizsgálására.

Az alperes által szerkesztett napilap 1990. február 3. számában egész oldalas sajtóközlemény jelent meg a t-i beruházás területén tapasztalt állapotokról "Meddig csapnak T. lángjai? Lehet, hogy a füstje volt nagyobb, de attól is megrokkant az ember" címmel, "Egy mentőorvos vallomásai" alcímmel. A sajtóközlemény a T-ből visszatért M. L. nyilatkozataként - többek között - a következőket tartalmazza: "T-ben közbeszéd tárgya volt, hogy a teát, kávét brómozzák, de bizonyítani nehéz lenne. " - "Volt a közelben egy több hétig tartó gázkitörés. Állandóan szívtuk a kitörésből származó kénhidrogént, míg csak el nem folytották a kutat. Az emberek viszont mindenfajta betegségüket elrejtették." A dolgozók mielőtt kimentek T-be, "valamennyien csupán egy olyan vizsgálaton vettek részt, amilyet a Magyarországon fizikai munkát vállalkozók (helyesen: vállalókon) is elvégeznek".

A felperes állította, hogy a sajtóközlemény a t-i beruházással kapcsolatban valótlan tényállításokat tartalmaz, illetve a való tényeket hamis színben tünteti fel. Ezért a lap szerkesztőségétől, az alperestől helyreigazító nyilatkozat közlését kérte. Ennek eredménytelensége folytán a törvényes határidőben pert indított a szerkesztőség ellen. Módosított keresetében a következő tartalmú helyreigazító nyilatkozat közlésére kérte kötelezni az alperest:

Valótlan, hogy a T-ben dolgozók csak olyan vizsgálaton vesznek részt, amilyeneket a Magyarországon fizikai munkát vállalókon is elvégeznek. A kiküldetés előfeltétele a jogszabályban a trópusi körülményekre előírt munkaalkalmassági vizsgálat és védőoltások. Valótlan, hogy a kávéba, teába brómot raknak. Valótlan, hogy a dolgozók állandóan szívták a kénhidrogént, potenciális gázveszély volt, de kénhidrogént a folyamatos mérések nem mutattak ki.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, mert a felperes nem jogosult helyreigazítás kérésére.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Az indokolás szerint a felperes nem volt jogosult igényérvényesítésre, mert a sajtóközlemény tartalmából a felperes személye nem ismerhető fel, nem tekinthető közismert ténynek, hogy a t-i beruházás fővállalkozója a felperes.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a t-i beruházással kapcsolatos kifogásokkal sok sajtóközlemény, a rádió, a televízió, sőt az országgyűlés is foglalkozott a felperes, mint fővállalkozó megjelölésével. Ezért köztudomásúvá vált, hogy a felelős fővállalkozó a felperes. Erre tekintettel a felperes jogosan érvényesített helyreigazítás iránti igényt. Kérte ezért a keresetnek megfelelő másodfokú ítélet hozatalát.

Az alperes kérte helybenhagyni az elsőfokú ítéletet. Álláspontjára tekintettel nem kívánta bizonyítani tényállításai valóságát.