Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 1999.106 I. A megítélt perköltség fogalmába csak az ellenérdekű fél javára fizetendő perköltség, valamint az állam javára fizetendő, a pernyertes ellenérdekű fél által le nem rótt illeték tartozik [Pp. 271. § (3) bek.].

II. A feltűnően nagy értékkülönbség elvi alkalmazhatósága szempontjából általában nincs jelentősége annak, hogy azt milyen visszterhes szerződéssel kapcsolatban kell vizsgálni [Pp. 271. § (4)-(5) bek., 275. § (2) bek., Ptk. 201. § (2) bek.].

A felperes keresetében a fizető autópálya két alkalommal történt használatakor kifizetett összesen 1800 forint autópályadíjból feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással 1300 forintnak a visszafizetésére kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságát megállapíthatónak találta és azt kiküszöbölve az alperest 1010 forint megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében részben megváltoztatta és az alperes marasztalásának az összegét 350 forintra leszállította, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A jogalap kérdésében a másodfokú bíróság is úgy foglalt állást, hogy az autópálya használati szerződések díjvitáiban fogalmilag nem kizárt a Ptk. 201. § (2) bekezdésének az alkalmazása. A konkrét esetben pedig a bizonyítékok, így különösen a perszakértői vélemény alapján a másodfokú bíróság a feltűnő értékaránytalanságot a teljes szakaszra vonatkozó díj tekintetében megállapíthatónak is találta.

A jogerős ítélet őt marasztaló rendelkezése ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve hogy a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 271. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján engedélyezze a felülvizsgálatot.

Az alperesnek a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróságnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme a Pp. 271. § (3) bekezdés hatálya alá esik-e. A Pp. 271. § (3) bekezdése szerint: "Ha a kérelmező által vitatott határozatban, illetve a határozat vitatott részében megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. Az érték megállapításánál a megítélt perköltség összegét be kell számítani."

Az alperest a jogerős ítélet 350 forint "megítélt követelés" megfizetésére, valamint 15 000 forint "megítélt perköltség" megfizetésére kötelezte. Ezen túlmenően a jogerős ítélet azt az egyébként az ítélet rendelkező részére nem tartozó megállapítást tette, hogy "ezt meghaladó költségeiket a peres felek maguk viselik." Az ítéleti indokolás szerint azért az alperes köteles az általa előlegezett szakértői költségek viselésére, mert a jogalap kérdésében pervesztes lett. A szakértői költség tehát nem "megítélt", hanem az alperes által a részleges pervesztessége folytán "viselt" saját költség. A Pp. 271. § (3) bekezdés második mondatában a jogalkotó nem általában a perköltségnek, hanem kifejezetten csak a "megítélt" perköltségnek a beszámítását rendelte el az érték megállapításánál. A "megítélt" perköltség fogalmába csak az ellenérdekű fél javára fizetendő perköltség, valamint az állam javára fizetendő a pernyertes ellenérdekű fél által le nem rótt illeték tartozik. Nem esik viszont ebbe a körbe az a költség (pl. saját lerótt vagy le nem rótt illeték, előlegezett szakértői költség, saját ügyvédi költség) , ami a felülvizsgálatot kérő félnél felmerül és amit pervesztessége (részleges pervesztessége) folytán maga visel. Ez perköltség ugyan, de nem "megítélt" perköltség, és így a Pp. 271. § (3) bekezdés szerinti értékhatár megállapításakor nem jön figyelembe.

A jelen esetben tehát ún. "kis pertárgy-értékről" van szó, amiből következik, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására csak akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Pp. 271. § (4) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. A Pp. 271. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem előterjesztését csak akkor lehet és kell engedélyezni "ha az ügyben hozott jogerős határozat a 275. § (2) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel - jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság határozatától eltér vagy, ha az adott jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. Más esetben az engedély megadásának helye nincs." Az engedélyezés alapjaként az alperes arra hivatkozott, hogy az ügyben eldöntendő jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. A Legfelsőbb Bíróság azonban nem osztja ezt az álláspontot. Az ügyben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a perbevitt két autópálya-használati szerződés esetében van-e feltűnő értékaránytalanság az autópálya által nyújtott előnyök és az autópálya használati díj között. A Ptk. 201. § (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már számtalan eseti ügyben, valamint a PK. 267. számú állásfoglalásban is kifejtette álláspontját. Ennek lényege, hogy elvileg visszterhes szerződés esetében helye van a szolgáltatás- ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság megállapíthatóságának, bár bizonyos esetekben (pl. szerencseelemet, kockázati elemet tartalmazó szerződéseknél, vagy ha a szerződéses és kialakítási versenytárgyaláson, árverésen licitálás eredményeként történt) erre általában nem kerülhet sor. A Ptk. 201. § (2) bekezdés elvi alkalmazhatósága szempontjából azonban annak, hogy a feltűnő értékaránytalanság kérdése konkrétan milyen visszterhes szerződés kapcsán merül fel, nincs jelentősége. Az adott ügy nem vet fel tehát olyan jogkérdést, amely alapot adhatna a felülvizsgálati kérelem engedélyezésére, mivel a Legfelsőbb Bíróság a jogkérdésben már határozott és attól a jogerős határozat nem tért el. Törvényes lehetőség hiányában ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperes kérelmét a Pp. 271. §-ának (5) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23 726/1998. sz.)