A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40428/2014/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 8. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.428/2014/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kaiser István ügyvéd (.........) által képviselt ........... (..........) felperesnek a Kovács Szabolcs Ügyvédi Iroda (..........., ügyintéző dr. Kovács Szabolcs ügyvéd) által képviselt ........... (............) alperes elleni kártérítés iránti perében a Fővárosi Törvényszék - 2014. március 26-án kelt 28.G.40.132/2012/48. számú kiegészítő ítéletével kiegészített - 2013. december 18-án kelt 28.G.40.132/2012/36. számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 1.619.100 (egymillió-hatszáztizenkilencezer-száz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes a 2010. február 8-án kelt bérleti szerződéssel a perben nem álló ......-től határozatlan időre bérbe vette a .......... szám alatti ......... lévő - alperes tulajdonában álló - 1.000 m2 alapterületű üzletterületét, továbbá 100 m2 raktározási területet bútor és lakástextil árucikkek értékesítése céljából. A 11. pont szerint a bérlő köteles az általa használt bérleményt, illetve a saját berendezéseit, raktárkészletét biztosítani saját költségére. A 12. pontban rögzítették azt is, hogy a bérbeadó garantálja, hogy a bérlemény (épületgépészet, fűtés, elektromos- és vízhálózat, levegőcsere) használható állapotban lesz és azt folyamatosan használható állapotban tartja. Az energiaellátásban fellépő ingadozások és szünetek nem jogosítják fel a bérlőt a bérbeadóval szembeni kártérítési igényre, sem pedig a bérleti díj csökkentésére.

A bérleti jogviszonyban a ....... helyébe 2011. március 1-jén bérbeadóként az alperes lépett.

Felperes biztosítást a bérleményre nem kötött.

Az ......... alsó szintjén lévő, szintén az alperes tulajdonát képező, de bérbeadás útján hasznosított .......... kereskedelmi egységben 2011. október 16-án éjjel tűz ütött ki.

A tűz következtében a felperes által a II. emeleten bérelt területen lévő bútorok a füsttől szennyeződtek, valamint a tűz oltása következtében tönkrementek.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 20-6/2012/TVO. számú összefoglaló jelentésének 16. oldalán a tűz keletkezésének okát a következők szerint rögzíti: A fentiek, valamint a helyszíni szemle során tapasztaltak alapján a tűz keletkezési helye a csemegepult és a kávé tárolására szolgáló polcok közötti területen kialakított hűtősziget - csemegepult irányába elhelyezett Coca-Cola-s hűtő és mellette álló fagyasztó alsó részének közvetlen környezetére tehető. A tűz keletkezésének időpontja a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontjába 2011. október 16-án 23 óra 56 perckor érkezett jelzés időpontja. A tűzjelző 23 óra 37 perc 11 másodperckor adta az első jelzést. A 29200-801-9439/2011. számú vegyészszakértői vélemény alapján a vizsgálati tárgyakból - a jelenlévő égéstermékek mellett - gyújtogatásra utaló tűzveszélyes folyadékmaradványra jellemző, illékony szénhidrogén komponensek értékelhető mennyiségben nem mutathatók ki.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 20-7/2022/VO. számú tűzvizsgálati jelentése a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot az alábbiak szerint írta le. "A tűz keletkezési helye a csemegepult és kávé tárolására szolgáló polcok közötti területen kialakított hűtősziget - csemegepult irányába elhelyezett Coca-Cola-s hűtő és mellett álló fagyasztó alsó részének közvetlen környezetére tehető. A tűzeset kialakulása elektromos energia gyújtóhatásának a következménye. A rendelkezésre álló információk alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy nagy átmeneti ellenállás a vezetékek lokális, áram, hő túlterhelése, a vezetékek szigetelésének romlása, stb. hibája, vagy más esemény okozta-e a rendellenes hő termelődését."

A felperes 2012. január 24-én előterjesztett, utóbb pontosított keresetében a Ptk. 423. §-a, 424.§ (1) bekezdése, a 310. §-a, 339.§-a, 355.§ (4) bekezdése, az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 8. § (1) és (3) bekezdése, a Ptk. 305-306.§-a, valamint a Ptk. 248.§ (1) bekezdése alapján az alperest 20.239.300 forint, valamint ezen összeg után 2011. október 16-tól a kifizetésig járó Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat, továbbá perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy 2011. október 16-án az ......... alsó szintjén üzemeltetett .......... kereskedelmi egységben tűz ütött ki, a második emeleten bérelt területen lévő bútorai a füsttől szennyeződtek, valamint a tűz oltása következtében tönkrementek. A raktárrész is elázott, összesen 20.239.300 forint kára keletkezett, az alperes annak megtérítésétől a biztosítási szerződés megkötésének elmulasztására hivatkozva elzárkózott.

Arra utalt, hogy az alperes kellékszavatossági felelőssége a bérlet egész tartama alatt fennáll, a felelőssége egyébiránt attól függetlenül megállapítható, hogy mi volt a keletkezett tűz oka, illetve a tűzesetet kinek a magatartása vagy mulasztása okozta. A szavatossági felelősség a felróhatóságtól független, így a Ptk. 310. § alapján, mivel az alperes nem tudta biztosítani a bérleti időtartam alatt a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a kártérítés szabályai szerint követelheti a hibás teljesítésből eredő kárai megtérítését. Állította, hogy a tűz az alperes érdekkörében keletkezett. A jogellenes magatartás az alperes szerződésszegése, hogy nem tudta biztosítani a bérlemény folyamatos és rendeltetésszerű használatát. Az okozati összefüggést maga a tűz léte határozza meg, a bekövetkezett kár pedig a bútorok értékcsökkenése, illetőleg tönkremenetele.

Hivatkozott a bérleti szerződés 12. pontjában foglaltakra is, azzal, hogy abban az alperes a közüzemi meghibásodások vonatkozásában a szavatosságnál szigorúbb jótállási felelősséget vállalt, mivel garantálta a bérlemény folyamatos használható állapotban tartását. Az alperest terheli a bizonyítás a tekintetben, hogy mindenben eleget tett ezen szerződéses kötelezettségének. Az alperesnek kell tehát bizonyítania a bérbe adott ingatlan közüzemeinek, köztük az elektromos hálózat kifogástalan állapotát. Szükségesnek tartotta, hogy tisztázott legyen az alperesi tulajdonban lévő épület műszaki állapota, a közüzemek megfelelősége. Hivatkozott arra is, hogy felelősségbiztosítása a tűzkárra nem volt, de egyébként is irreleváns, hogy rendelkezett-e biztosítással. E körben a BDT 2011.2556. számon közzétett jogesetre utalt. A kár összegének megállapítása iránt szakértői bizonyítást indítványozott.

A 2012. április 26-i beadványában, majd ezt követően többször is kérte az alperes kötelezését a tűzoltósági határozatok csatolására, majd többször az iratok tűzoltó hatóságtól beszerzését indítványozta, utalva arra, hogy a tűz oka a bizonyítási eljárásra tartozik.