A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40250/2010/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 310. §, 314. §, 339. §, 340. §, 355. §, 360. §, 424. §, 427. §, 536. §, 558. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 9. §, 10. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Molnár József

Fővárosi Ítélőtábla

13.Gf.40.250/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czilli Teréz ügyvéd (8200 Veszprém, Kossuth utca 10. I/105.) által képviselt felperesnek a Sár és Társai Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. II.em., ügyintéző: Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében - amely perbe az Óvári és Társai Ügyvédi Iroda (1123 Budapest, Kékgolyó utca 6.) által képviselt I. rendű, és az Óvári és Társai Ügyvédi Iroda (1123 Budapest, Kékgolyó utca 6.) által képviselt II. rendű beavatkozó az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2009. december 10. napján kelt 16.G.40.419/2006/58. számú ítélete ellen az alperes részéről 59. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, az alperes marasztalásának összegét 2.171.750 (Kettőmillió-egyszázhetvenegyezer-hétszázötven) forinttal 7.041.526 (Hétmillió-negyvenegyezer-ötszázhuszonhat) forintra, és az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 391.470 (Háromszázkilencvenegyezer-négyszázhetven) forintra leszállítja, továbbá a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét az alperesnél 423.905 (Négyszázhuszonháromezer-kilencszázöt) forintban, a felperesnél 190.451 (Egyszázkilencvenezer-négyszázötvenegy) forintban határozza meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (Egyszázhúszezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 132.720 (Egyszázharminckétezer-hétszázhúsz) forint fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes és az alperes között a beavatkozók írásbeli hozzájárulása mellett 2005. február 1-jétől 2006. július 31-jéig szóló határozott időtartamú szerződés jött létre, amelyben a felperes díj fizetésére, az alperes pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperes használatába adja a beavatkozók tulajdonában álló Budapest, XIII. ... út ... szám alatti "R" épületben lévő 381,8 m2 alapterületű üzlethelyiséget, valamint egy 215,8 m2 alapterületű raktár, iroda és mellékhelyiségekből álló helyiségcsoportot (a továbbiakban: bérlemény). Megállapodtak abban, hogy a felperes a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének biztosítékaként 2005. január 15. napjáig óvadék címén átutal az alperes részére 1.250.000 forintot, amely a szerződés megszűnésekor kamataival együtt a felperes részére visszajár.

A szerződés rögzítette, hogy a felperes a bérleményt kis- és nagykereskedelmi üzlethelyiség és raktár céljára kívánta használatba venni. A szerződés 9.1. pontja szerint az alperes az épületre épületállag biztosítást köt, míg a felperes a bérelt helyiségekben elhelyezett berendezési, felszerelési és egyéb vagyontárgyainak, továbbá az általa okozott vagy hibájából származó károkra köteles vagyonbiztosítást kötni, amelynek elmulasztásából eredő minden kárért a felperes felel. Ezen túlmenően a felperes köteles bérlői felelősségbiztosítást is kötni. A szerződés 12.4. pontja alapján a felperes jogosulttá válik a szerződés felmondására, ha az alperes a rendeltetésszerű használatot írásbeli felszólítás ellenére sem biztosítja.

A felperes az 1.250.000 forint óvadékot a szerződésben foglaltaknak megfelelően az alperes részére megfizette.

A felperes az üzlethelyiség bevezetése céljából a perben nem álló E. 2004 Kft.-től az U. K. elnevezésű, időszakonként megjelenő újságban hirdetéseket rendelt meg, amelynek ellenszolgáltatásaként mindösszesen 720.000 forintot fizetett ki.

A bérlemény 2005 áprilisától kezdődően többször beázott. A felperes az egyes káresemények között a bútorokat megpróbálta a bérlemény beázással nem érintett részein elhelyezni, azonban a többszöri és eltérő helyeken keletkező beázás miatt azok továbbra is károsodtak.

A felperes megbízásából eljáró - perben nem álló - S. L. igazságügyi szakértő 2005. április 21-én a felperes, az üzlet vezetője és helyettese, valamint az üzlet egyik vevője jelenlétében a helyszínt megtekintette. A károsodásokról fényképfelvételeket készítettek és jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a tárolt bútorokat víz érte, amely az állagukat és értéküket jelentősen rontotta.

A felperes a káreseményekről az alperest 2005. május 5-én írásban értesítette és felszólította a bérlemény hibájának kijavítására. Kérte a szerződésben foglalt hat hónapos felmondási idő egy hónapra történő csökkentését, ennek hiányában a felperes felmondásának tudomásul vételét. Ez utóbbi esetben vállalta, hogy a helyiséget egy hónapon belül kiüríti. Az alperes 2005. május 12-én tájékoztatta a felperest, hogy információi szerint a tetőt kijavították.

A bérlemény 2005. május 19-én ismét beázott, ezért a felperes a szerződést felmondta és több alkalommal felszólította az alperest a beázással összefüggésben felmerült kárainak megtérítésére. Az alperes 2005. május 31-én felhívta a felperest, hogy igazolja a kár tényleges bekövetkezését, majd június 8-án tájékoztatta arról, hogy a kézhez vett fényképfelvételekből nem tudja beazonosítani azok elkészítésének helyét és időpontját.

A felperes 2005. április és május hónapra az alperes részére 2.543.052 forint bérleti díjat fizetett meg.

S. L. igazságügyi szakértő a bérleményt 2005. május 20-án ismét megtekintette és a 2005. június 21-én készített szakvéleményében - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatszolgáltatására is figyelemmel - megállapította a beázás tényét, valamint a helyiségben lévő ingóságok károsodását.

A felperes 2005. június 16-án selejtezési jegyzőkönyvet vett fel, amelyben a károsodott bútorok áfával növelt beszerzési árát 3.044.320 forintban, fogyasztói árát 4.750.000 forintban tüntette fel.

A felperes a bérleményt az alperes részére ingóságaitól kiürítve 2005. június 20. napján átadta.

A perben nem álló N. O. tárgyszakértő - a felperes megbízása alapján - 2005. szeptember 10-én szakértői véleményt készített a beázások miatt megrongálódott bútorok beázás utáni forgalmi értékének megállapítása tárgyában. Rögzítette, hogy a 2005 augusztus végére tervezett helyszíni szemle időpontjában a bútorok már nem voltak megtekinthetőek, így vélemény-nyilvánítása a rendelkezésére bocsátott okiratokon alapul. A szakértő figyelembe vette az építész-szakértői véleményt, a beázások utáni és a felperes kárigényét felsoroló jegyzőkönyveket, a beszerzési számlákat, szállítóleveleket, fényképfelvételeket és a gyártmánykatalógusokat. A károsodott bútorok fogyasztói árát 4.750.000 forintban határozta meg. A szakvélemény szerint a fogyasztói árak reálisak, alacsonyabb árfekvésüknek köszönhetően 2005 első és második negyedévében az értékesítésre sor került volna.