A Fővárosi Törvényszék G.40132/2012/36. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 141. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 305. §, 310. §, 339. §, 355. §, 423. §, 424. §] Bíró: Kádárkuti Enikő

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

28.G.40.132/2012/36.

A Fővárosi Törvényszék dr. Kárpáti Péter jogi előadó (Ügyvédi Iroda címe) által képviselt Felperes neve (Felperes címe) felperesnek, Kovács Szabolcs Ügyvédi Iroda (Ügyvédi Iroda címe) által képviselt Alperes neve(Alperes címe) alperes ellen 20.239.300,- Ft és járulékai kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 1.025.100,- (azaz: Egymillió-huszonötezer-egyszáz) Ft (ÁFA-t is magában foglaló) perköltséget.

Peres felek egyéb költségeiket maguk viselik.

A bíróság a 2013. december 18. napján kelt 36. sorszámú ítélet rendelkező részét kiegészíti és kötelezi a felperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 1.214.000,- (Egymillió-kétszáztizennégyezer) Ft kereseti illetéket.

A kiegészítő ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban 4 egyező példányban lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszékre a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

INDOKOLÁS:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbiakat állapította meg:

Alperes a Budapest E.Á. II. emeletén lévő 1000 négyzetméter üzlet terület és 100 négyzetméter raktárhelyiség tulajdonosa. Felperes korábban ugyanerre a területre 2010. február 8. napján bérleti szerződést kötött a perben nem álló B.P. Kft.-vel, amely bérleti szerződés 2011. március 1. napján akként módosult, hogy a bérbeadó helyébe az alperes lépett. A bérleti szerződés határozatlan időtartamra jött létre a felperes és a perben nem álló B.P. Kft. között. A 11. pontjában a bérlő kötelességeként jelölték meg az általa használt bérlemény, illetve a saját berendezései raktárkészlete biztosítását, a saját költségére oly módon, hogy azok, illetve a bérleménybe a bérlő érdekkörében belépő személyek által okozott károkkal szemben bérbeadó bárminemű károsodása teljes mértékben kizárt legyen és köteles a biztosítási kötvény másolatát átadni a bérbeadónak.

A szerződés 12. pontjában akként állapodtak meg felperes és alperesi jogelőd, hogy a bérbeadó a bérleményt a leltár szerinti berendezésekkel a rendes használatra alkalmas és megtekintett állapotban adja át a bérlőnek. Továbbá a bérbeadó garantálja, hogy a bérlemény (épületgépészet, fűtés, elektromos- és vízhálózat, levegőcsere) használható állapotban lesz és azt folyamatosan használható állapotban tartja. Az energia ellátásban fellépő ingadozások és szünetek, például csökkenő áramfeszültség, víznyomás, energia kiesés nem jogosítják fel a bérlőt, bérbeadóval szembeni kártérítési igényére, sem pedig a bérleti díj csökkentésére. Az itt rögzítettek érvényesek minden szükséges üzemszünetre, függetlenül annak típusától, bérbeadó azonban köteles haladéktalanul intézkedni az üzemszünet megszüntetéséről.

Felperes nyilatkozata szerint (/20. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 8. oldal 2. bekezdés): A tűz nem a felperes bérleményében keletkezett; az épületgépészet, fűtés, elektromos, vízhálózat, levegőcsere vonatkozásában: fűtés volt; épületgépészet; levegő és vízhálózatban probléma nem volt, s elektromos probléma sem volt.

Alperesi jogelőd és felperes a szerződés 20. pontjában oly módon állapodtak meg, hogy a bérlemény használatára a bérlő által jogosított, illetve azon személyek által okozott kár esetén, akik a bérlő tevékenységével kapcsolatban jelentek meg a bérleményben, és okoztak kárt, bérbeadó a bérlő költségére állítja helyre a bérleményt, eredeti állapotát és javíttatja meg a bérlemény berendezéseit. Bérlő legkésőbb a bérbeadói számla benyújtását követően 8 napon belül átutalással kifizeti bérbeadónak a javítási költségeket.

Felperes bérlőként a bérlemény berendezésére semmi nemű biztosítást nem kötött.

2011. október 16-án az E.Á. alsó szintjén üzemeltetett C. kereskedelmi egységben tűz ütött ki. Ezen kereskedelmi egység az alperes tulajdonában álló, más, a perben nem álló bérlő által üzemeltetett bérleményi ingatlanrész.

A tűz következtében a felperes által a II. emeleten bérelt területen lévő bútorok és bútorzat a füsttől szennyeződtek, valamint a tűz oltása következtében tönkrementek.

Felperes kérésére a F.K.I. beszerzett iratok alapján a .... összefoglaló jelentés 16. oldala a tűz keletkezésének okát az alábbiak szerint rögzíti: "A fentiek, valamint a helyszíni szemle során tapasztaltak alapján a tűz keletkezési helye a csemegepult és kávé tárolására szolgáló polcok közötti területen kialakított hűtősziget - csemegepult irányába elhelyezett C.C.-s hűtő és mellette álló fagyasztó alsó részének közvetlen környezetére tehető. A tűz keletkezésének időpontja a F.T.P. hírközpontjába 2011. október 16-án 23 óra 56 perckor érkezett jelzés időpontja. A tűzjelző 23 óra 37 perc 11 másodperckor adta az első jelzést. A .... számú vegyészszakértői vélemény alapján a vizsgálati tárgyakból - a jelenlévő égéstermékek mellett gyújtogatásra utaló tűzveszélyes folyadékmaradványra jellemző, illékony szénhidrogén komponensek értékelhető mennyiségben nem mutathatók ki. A .... tűzvizsgálati jelentés (F.K.I.) a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot az alábbiak szerint írta le. "A tűz keletkezési helye a csemegepult és kávé tárolására szolgáló polcok közötti területen kialakított hűtősziget - csemegepult irányába elhelyezett C.C.-s hűtő és mellette álló fagyasztó alsó részének közvetlen környezetére tehető. A tűzeset kialakulása elektromos energia gyújtóhatásának a következménye. A rendelkezésre álló információk alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy nagy átmeneti ellenállás a vezetékek lokális, áram, hő túlterhelése, a vezetékek szigetelésének romlása, stb. hibája, vagy más esemény okozta-e a rendellenes hő termelődését."