A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20064/2021/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bek., (2) bek., 82. §, 100. §] Bírók: Kovács Helga, Tóth Gabriella, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A Kúria következetesen érvényesíti azt a jogi megközelítést, hogy a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva nem alkalmas bármely más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére. A Ptk. 84. § (1) bekezdésében felsorolt jogkövetkezmények alkalmazása, mint például a további jogsértéstől való eltiltás, a jogsértés abbahagyására való kötelezés, egyúttal a más jogviszonyokba történő beavatkozást jelentene a bíróság részéről, amely szembe kerülhetne az egyéb jogterületen alkalmazott jogkövetkezményekkel.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.20.064/2021/11.

A felperes: felperes1, cím2, I. rendű,

felperes2, cím2, II. rendű

A felperes képviselője: Sallai Ügyvédi Iroda, cím4 amely az I. rendű felperest képviseli,

Dr. Füredi Katalin ügyvéd, cím6, aki a II. rendű felperest képviseli

Az alperes: Alperes1, Cím1

Az alperes képviselője: dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd, cím5

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 21.P.20.175/2019/42.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, az I. és II. rendű felperes által személyenként fizetendő illeték összegét 144.000 (száznegyvennégyezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget és az államnak személyenként - az állami adóhatóság felhívásában szereplő határidőben, módon és számlára - 192.000 (százkilencvenkétezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú eljárásban releváns tényállás szerint a cím2 szám (a megosztási vázrajz szerint hrsz1) alatti ingatlan a felperesek, a 30. szám (hrsz2) alatti ingatlan 2008-tól az alperes tulajdonában van. A két telek határán korábban épült családi házas épület áll, amelynek elkülönített részeit használják a felek.

[2] Az alperes gyermeke számára épületrésze pincéjében lakást alakított ki, amely tényt az önkormányzat jegyzője tudomásul vett. A pincelakásban a felperesekkel határos falat az alperes hő- és hangszigeteléssel látta el. Az alagsor lakásként történő használatával együtt járó zavarás kismértékű, nem éri el a szükségtelen zavarás mértékét. A lakásba az alperes gyermeke 2008 szeptemberében költözött be.

[3] A felperesek kert felé néző terasza délután kap tűző napfényt, részben az alperes ingatlanrésze felől. A terasz felett átlátszó üveggel borított előtető van, a terasz három szabad oldalán kovácsoltvas korláttal rendelkezik. Az alperessel közös oldalhatárra eső részen belülről a felperesek műanyag hullámlemezt szereltek fel. A terasz az alperes telke felől két oldalon teljes szélességében és kb. 150 cm magasságban szabadon áll. A felperes telekrészén helyezkedik el a külső feljárást biztosító lépcső. A felperesek teraszának két oldalán ültetett szőlő nyári időszakban árnyékot ad, részben védi a teraszt az esőtől és a tűző napsütéstől. Az alperes kertrésze és lakása intimitásának biztosítása érdekében a telekhatárt megtörő terasz köré, attól 20-30 cm távolságban, valamint az egyenesen folytatódó és már meglévő kerítés mellé párhuzamosan, kb. 2-3 m hosszúságban, a saját telekrészén dróthálót feszített ki.

[4] Az alperes 2008 és 2010 között fehér, nagyméretű lepedőanyagot függesztett a kerítésmerevítésre, majd előbb lecserélte a kerítéshez támasztott 150 cm magas hullámpalákra, később pedig eltávolította és barna színű műanyag szövött anyagot helyezett el az oszlopok közé kifeszítve. Kúszónövényeket futtatott fel a terasz melletti részeken, míg a kerti kerítés mellett növényeket ültetett, a felperesek tiltakozása miatt azonban azokat utóbb eltávolította. A futónövényeket a 2019-ben kötött perbeli egyezség szerint eltávolította és átlátszó műanyag hullámlemez elhelyezését vállalta.

[5] Az alperes a 2018. február 13-án készített, a járásbíróság előtt folyó birtokvédelmi perben benyújtott beadványában szereplő nyilatkozata szerint a járásbíróságon a felperesek dehonesztáló kijelentéseket tettek rá. Nyilatkozott arról is, hogy "(a) II. rendű felperes a teraszkorlát átlépésével közlekedett ingatlanukon keresztül a túlsó szomszédba, vagy tűzifájáért jött át a kerítés megépítéséig". (...) "A teraszukról az I. rendű felperes rendszeresen leskelődött, kiabált velünk és szitkozódott, ha a konyhánkban voltunk vagy az udvaron, ezt kívülálló személy jelenlétében is megtette". Ez utóbbi alátámasztására hivatkozott a beadványban a felperesek birtokháborítási (szomszédjogi) perben benyújtott keresetlevelére, amelyben az szerepelt, hogy az I. rendű felperes labilis idegzetű asszony, a II. rendű felperes jegyzőkönyvbe vett kijelentésére, amely szerint az I. rendű felperesnek olyan megnyilvánulásai vannak, ami egyfajta elnéző hozzáállást tesz szükségessé, továbbá "nagyon hirtelen mond dolgokat és még nem szokta meg, hogy hogyan kell ilyen helyzetben viselkedni".

[6] Az alperes 2018. augusztus 31-én tartott helyszíni szemlén, a bíróság P.20..../201.... számon folytatott eljárásában azt nyilatkozta, hogy "a felperesek a kint tartózkodásunk során velünk kapcsolatosan dehonesztáló kijelentéseket tettek, illetve volt olyan is, hogy átszóltak a konyhánkba".

[7] A felperesek személyhez fűződő jogaik sérelmére alapított kereseteikből az első három keresetet kölcsönösen és azonos tartalommal, a negyedik keresetet pedig különböző ténybeli alapon terjesztették elő.

[8] Első keresetük annak megállapítását célozta, hogy az alperes azzal a magatartásával, miszerint két és fél évig 2,5 m magasra helyezte ki a lepedőit, majd a 2,5 m magas kerítésre sűrűn felfuttatott, rossz hatású örökzöld növényeket, majd sűrű hálót is tett a felperesek terasza köré és részben a terasz mögötti kerítésre, elvonta a felperesek teraszától a fényt és a levegőt, valamint a teraszról nyíló nappalitól a fényt és a levegőt, jelentősen és hosszantartóan korlátozta a felperesek lakása és terasza használhatóságát 2009. március 15-től 2019. március 30-ig; megsértette a felperesek méltó lakhatáshoz való jogát. Ezzel összefüggésben kérték az alperes további jogsértéstől való eltiltását és az I. rendű felperes javára 400.000 forint, a II. rendű felperes javára 200.000 forint "nem vagyoni kár, illetve sérelemdíj" megfizetésére kötelezését.

[9] Második keresetük annak megállapítására irányult, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a pincéjében jogellenesen kialakított egy lakrészt 2008-ban, a pince lakásként használatával, valamint a pincerész lejárójának használatával folyamatosan zavarja a felpereseket a teraszuk és a teraszról nyíló nappalijuk használatában a folyamatos hanghatások révén; megsértette a felperesek méltó lakhatáshoz való jogát. A jogkövetkezmények körében kérték az alperes további jogsértéstől eltiltását és az I. rendű felperes 200.000 forint, a II. rendű felperes 100.000 forint "nem vagyoni kár, illetve sérelemdíj" megfizetésére tartott igényt.