A Kúria Pfv.20068/2012/3. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 20. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a közérdekű igényérvényesítés feltételei. A személyhez fűződő jog megsértése esetén a sérelmes helyzet megszüntetése a személyiségi jogi perben érvényesíthető. Reális, teljesíthető és végrehajtásra alkalmas kereset hiányában azonban nem rendelhető el. 1959. IV. Tv. 84. § (1) a), 2003. CXXV. Tv. 20. § (1)

***********

Pfv.IV.20.068/2012/3.szám

A Kúria a dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt 3.P.20.950/2008. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.416/2010/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 39. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletének a jogsértést megállapító rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes az egyenlő bánásmód követelményét az oktatási intézményben a gyermekek vagyoni helyzetük alapján való jogellenes elkülönítésének fenntartásával is megvalósítja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes önkormányzat fenntartásában működő .. Általános Iskola sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulásban akadályozott körzetben és a körzeten kívül lakó, valamint vidékről bejáró gyermekeket is oktat. Az iskolához tartozó oktatási körzet etnikai összetétele az 1970-es évektől jelentősen megváltozott, a cigány etnikumhoz tartozók aránya egyre nagyobb mértékűvé vált, 2004-ben a város cigány etnikumhoz tartozó lakosságának többsége az iskola működési területén élt. Az iskola 2003/2004. évi tanévi beszámolója, a 2004. évi pedagógiai programja, valamint az alpolgármesternek az alperes fenntartásában működő oktatási intézmények 2005. évi szakmai feladatainak teljesítéséről szóló beszámolója megállapította, hogy a perbeli oktatási intézményben a tanulók több mint 2/3-a a cigány etnikumhoz tartozik. A 2005. évi alpolgármesteri beszámoló, a 2007. évi Győr Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja helyzetelemzése, valamint a perbeli általános iskola 2008. évi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve rögzítette, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya - azok városi arányához viszonyítottan - az iskolában rendkívül magas. Az alperes 2009. januárjában módosította a perbeli iskola körzethatárait annak érdekében, hogy az iskola körzetéhez tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számaránya megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A körzethatárok változásáról a lakosság megfelelő tájékoztatást kapott, a szülők szabad iskolaválasztási jogának eredményeként azonban az iskolában tanuló gyermekek összetétele nem változott. A perbeli iskolában a 2010/2011. oktatási évben nem indult első osztály.

A közérdekű igényérvényesítés keretében személyiségvédelmi pert kezdeményező felperes módosított keresetében kérte megállapítani: az alperes fenntartásában működő iskolában az alperes fenntartásában működő többi iskolához képest a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a nem cigányoktól és nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektől 2004. február 1. napjától, a tanév második félévétől jogellenesen elkülönítik. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, valamint a jogsértő helyzet megszüntetésére akként, hogy az alperes tagadja meg az olyan osztályok indítását, amelyekben a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többségben vannak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen a felperes közérdekű keresetindítási jogosultságát vitatta. Érdemben azzal védekezett, hogy az adott iskolában az erre irányuló igényeket kiszolgáló cigány etnikai kisebbségi nevelés-oktatás nem minősíthető jogellenes elkülönítésnek. A kialakult helyzet a perben csatolt szülői nyilatkozatokra is figyelemmel, tudatos szülői választás eredménye. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az elkülönítés ténye az idő közben módosított körzethatárokra tekintettel ugyancsak nem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a 2003/2004-es tanév II. félévétől, 2004. februártól a cigány etnikai kisebbséghez tartozó és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egy oktatási intézményben, a Kossuth Lajos Általános Iskolában való jogellenes elkülönítésének fenntartásával az alperes megsérti az egyenlő bánásmód követelményét. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az elsőfokú perköltség és illeték viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes közérdekű keresetindítási joga az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 20. § (1) bekezdése alapján fennáll. A felperes az Ebktv. 2006. december 31-ig és 2007. január 1-től hatályos 19. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bizonyítási kötelezettségének eleget tett. Igazolta, hogy a perbeli időszakban a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a perbeli oktatási intézményben lényegesen magasabb volt, mint más, az alperes által működtetett iskolákban. Az alperes ugyanakkor - a kimentés körében - az Ebktv. 19. § (2) bekezdése alapján az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni és a perben csatolt szülői nyilatkozatokkal az Ebktv. 28. § (2) bekezdése alapján a jogsértést kizáró önkéntes elkülönülést sem igazolta eredményesen. A perbeli iskolában 2004. február 1-től intézményi szinten megvalósult a cigány etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek elkülönítése. Az alperest az Ebktv. 10. § (2) bekezdése szerint e jogellenes helyzet fenntartása miatt terheli a felelősség. Ezért az elsőfokú bíróság a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, az alperest a b) pont szerint kötelezte a jogsértés abbahagyására és a d) pont alapján a sérelmes helyzet megszüntetésére. Kifejtette, hogy a sérelmes helyzet megszüntetésének keresetben igényelt módját azért nem határozta meg, mert a jogellenes elkülönítés közjogi viszonyban alakult ki, így a szükséges intézkedések meghatározása is a közjog keretei között történik. A per kereteit meghaladó szakmai szempontok alapján kialakított program végrehajtásával lehet csak a jogsértő helyzetet megszüntetni a közoktatás intézményi és finanszírozási rendszerének teljes áttekintésével. Az érintett városrész rehabilitációja folyamatban van, az iskolafenntartási rendszer nagyobb területi egységeket átölelő iskolaszervezés, körzethatár kijelölés és a fenntartási rendszer megvalósítása önkormányzati hatáskörbe tartozik.