A Kúria Knk.37457/2015/3. számú precedensképes határozata. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.457/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt ... (cím2) szervezőnek a dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 81/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 81/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. április 9-én 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosait a cégjegyzék tartalmazza?"

2. A Nemzeti Választási Bizottság az 81/2015. számú határozatával a hitelesítést megtagadta. A hitelesítést megtagadó döntés szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésbe foglalt egyértelműség követelményének. Utalt arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaságok tagokkal és nem tulajdonosokkal rendelkeznek, azonban az általánosan elfogadott köznyelvi szóhasználatban a tag és tulajdonos kifejezéseket szinonimaként használják. A feltenni kívánt kérdés azért sérti az Nsztv. 9. § (1) bekezdését, mert azt a téves látszatot kelti a választópolgárok részére, mintha a gazdasági társaságok tagjai, tulajdonosai nem lennének nyilvántartva, illetve a nyilvántartásban nem valódi adataik szerepelnének. Ezzel szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 27. §-a szerint a Cégnyilvántartásnak a közkereseti társaság esetében a tagok nevét és lakóhelyét, betéti társaság esetében a társaság bel- és kültagjainak nevét és lakóhelyét, míg korlátolt felelősségű társaság esetében szintén a tagok nevét és lakóhelyét tartalmaznia kell, azzal, hogy amennyiben a társaság tagja cég, akkor annak nevét és székhelyét kell a nyilvántartásnak tartalmaznia. Szintén előírás, hogy a Cégnyilvántartásnak a zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság esetében a részvényes nevét és meghatározott adatait tartalmaznia kell. A Cégnyilvántartás azt is tartalmazza továbbá, hogy korlátolt felelősségű társaság esetében a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, illetve zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényes nevét és adatait, ha a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik.

Részvénytársaság esetében a Ptk. 3:245. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaság a részvényesekről, mint a részvénytársaság tagjairól, részvénykönyvet vezet, és a 3:247. § szerint a részvénykönyv - hasonlóan a Cégnyilvántartáshoz - nyilvános, abba bárki betekinthet.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelménynek, mert a kérdésben szereplő "tényleges tulajdonos" kifejezés a Cégnyilvántartás vonatkozásában nem értelmezhető, a jogalkotó ez alapján nem tudja eldönteni, hogy valójában milyen adatok Cégnyilvántartásba történő felvétele szükséges. Utalt a Nemzeti Választási Bizottság arra, hogy bár a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ptmtv.) ismeri a tényleges tulajdonos fogalmát, azonban a törvény célja a cégjegyzék vonatkozásában nem értelmezhető, mert más a jogpolitikai célja, más tárgykörre vonatkozik, nem a társaságok tagi, tulajdonosi összetételének nyilvántartására, hanem pénzügyi jogviszonyokkal kapcsolatban a pénzügyi szolgáltatónál eljáró személy, aki eltérhet a tulajdonostól, mögött álló tényleges hatalmi viszonyok feltárására irányul. Előzőekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság csak a Ptk. és a Ctv. hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a kérdés egyértelműségét.

3. A szervező a Nemzeti Választási Bizottság 81/2015. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Álláspontja szerint a Ctv. a gazdasági társaságok tagjait, vagyis a közvetlen tulajdonosokat, illetve közvetlen részesedéssel rendelkező tulajdonosokat tartalmazza.

A szervező kifejtette, hogy a gazdasági társaságok tulajdonlása sokszor bonyolult struktúrákon keresztül történik, ezért a jogrendszer többféle jogintézménnyel éri el, hogy a tulajdonlás közvetettségével ne lehessen a törvényi szabályok betartását megkerülni. Így a Ptk. 8:2. §-a a többségi befolyás jogintézményét szabályozza, a Ptmtv. 3. § r) pontja a tényleges tulajdonos fogalmát definiálja. Ezt használja még az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 55. § b) pont ba) alpontja vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont ba) alpontja is. A kezdeményező szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azt célozza, hogy a közhiteles cégjegyzékből ne csak a gazdasági társaságok közvetlen tulajdonosai, hanem a tényleges tulajdonosok is megismerhetők legyenek.

A felülvizsgálati kérelem idézte az 51/2001. (XI.29.) AB határozatot és a 17/2012. (III.30.) AB határozatot a választópolgári egyértelműség tekintetében, majd rögzítette, hogy a népszavazási kérdés az átláthatósági követelményeket előíró törvényi rendelkezésekben pontosan meghatározott fogalmakat használ. Rögzítette azt is, hogy a választópolgár számára a szavak általánosan elfogadott, köznapi jelentése alapján is egyértelműen elhatárolható egymástól a közvetlen tulajdonos és a tényleges tulajdonos.

Végül a kezdeményező arra utalt, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó el tudja dönteni, hogy milyen kötelezettsége fakad: a Ctv. 24. § (1) bekezdését kell kiegészíteni a jogrendszerben már alkalmazott tényleges tulajdonosok feltüntetésével.

II.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

1. A Kezdeményező álláspontja szerint "a Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontja, 27. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 27. § (3) bekezdés a) pontja, 27. § (4) bekezdés b) pont bc)-bd) alpontja szerint a cégjegyzék a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság esetén a tagokat, vagyis a közvetlen tulajdonosokat, zártkörűen működő részvénytársaság esetén a legalább többségi közvetlen részesedéssel rendelkező tulajdonosokat tartalmazza."