BH 1999.2.59 I. Az elsőfokú eljárás során az ülnök személyében történt változás esetén a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével a tárgyalás hat hónapon belül folytatható; az ülnök személyének a megváltozása miatt történt iratismertetés esetén a felülvizsgálati eljárásban kizárt az arra való hivatkozás, hogy a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen a tárgyaláson [Be. 187. § (3) bek., 197. § (2) és (3) bek.].

II. Ha az elsőfokú eljárás során az ülnök személyében bekövetkezett változása, esetén elmarad a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetése: nem a feltétlen, hanem csupán az ún. relatív eljárási szabálysértés valósul meg, amelynek a felülvizsgálati eljárásban történő kifogásolása eredményre nem vezethet [Be. 197. § (2) bek., 250. § II/b pont, 261. § (1) bek., 284/A. § (2)bek.].

III. A tárgyalás korábbi anyagának a tanács elnöke által történt ismertetése nem a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvek felolvasását, hanem a korábbi tárgyalási anyag lényeges adatainak az ismertté tételét jelenti, amelyre vonatkozóan a vádlottat észrevételezési jog illeti meg [Be. 197. § (2) és (3) bek.].

A terheltet a megyei bíróság az 1996. április 2. napján meghozott ítéletével - amely a Legfelsőbb Bíróság 1997. május 15. napján kelt végzésével jogerőre emelkedett - előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt 12 évi fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A fenti határozatok ellen a terhelt és a meghatalmazott védője a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésben foglalt eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint az ügyben olyan bíró vett részt az elsőfokú ítélet hozatalában, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson. Az ügyet első fokon tárgyaló tanács elnöke az 1996. március 25-én tartott tárgyaláson megállapította, hogy az egyik ülnök személyében bekövetkezett változás miatt "az eljárást az eddigi menetének ismertetésével meg kell ismételni", és a korábbi hét tárgyalási nap anyagát mindössze fél órán át ismertette. Mindez érdemi iratismertetésnek nem nevezhető; úgy kell tekinteni, hogy ezt a peranyagot az új ülnök nem ismerte. Következésképpen a határozathozatalra a Be. 250. §-ának II/b pontja szerinti - ún. abszolút - eljárási szabálysértéssel került sor, amelyet nem észlelt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság sem. Ezért a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására történő utasítását kérték.

A legfőbb ügyész átiratában - utalva arra is, hogy a korábbi tárgyalások anyagának nem teljes körű ismertetése is csupán ún. relatív eljárási szabálysértést jelent - a megtámadott határozatoknak a hatályban tartására tett indítványt.

A Legfelsőbb Bíróság a Be. 289/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el, és azt az alábbiak miatt nem találta alaposnak.

A Be. 197. §-a (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként pedig a tárgyalást elölről kell kezdeni; a (2) bekezdés szerint pedig a tárgyalás hat hónapon belül a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető, ha a hivatásos bíró személyében nem történt változás.

Mivel a hivatásos bíró személye nem változott, a megyei bíróság ez utóbbi rendelkezést alkalmazta, amikor a tárgyalást a korábbi tárgyalások anyagának ismertetésével ismételte meg.