A Székesfehérvári Törvényszék K.22497/2008/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45. §, 95. §] Bíró: Halas Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék K.22497/2008/19.*, Kúria Kfv.37054/2010/6. (EH 2010.2274)

***********

Fejér Megyei Bíróság

8.K.22.497/2008/19. szám

a magyar köztársaság nevében!

A Fejér Megyei Bíróság Szabóné dr. Smid Mária ügyvéd által képviselt (felperes neve) (felperes címe) felperesnek, - dr. Lakatos László jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - az alperes pernyertessége érdekében dr. Guba László (címe) által képviselt (beavatkoztó neve) (címe) beavatkozó - szélerőmű építése ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

ítéletet:

a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft, alperesi beavatkozónak 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A M. K. E. H. Sz-on, 2008. április 11. napján kelt MKEH-TMBF-SZF-2373/24/2007. számú határozatával a felperesnek, mint építtetőnek engedélyezte a H. külterület .... helyrajzi számú ingatlanon 1 db ENERCON E-33 típusú 330 kw néveleges teljesítményű, 49 méter oszlopmagasságú, 33,4 méter lapátkerék átmérőjű szélerőmű építését a felperes által benyújtott tervdokumentáció szerinti kivitelben.

Az alperesi beavatkozó fellebbezésének az alperest helyt adott és a B-n, 2008. szeptember 22. napján kelt JF-335/16/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a szélerőmű építését nem engedélyezte.

Az alperes a keresettel támadott határozatában megállapította, hogy az elsőfokú eljárásba bevont szakhatóságok hozzájárultak az engedély kiadásához és mivel a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § /2/ bekezdése alapján az érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság állásfoglalásához kötve van, az elsőfokú hatóság jogszerűen adta ki az építési engedélyt.

Hivatkozott a Ket. 45. § /2/ bekezdésében foglaltakra, mely szerint a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, ezért a szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos jogorvoslati jog az érdemi határozat ellen irányuló fellebbezésben gyakorolható.

Hivatkozott a Ket. 95. § /2/ bekezdésében foglaltakra és ennek megfelelően a fellebbezésben kifogásolt elsőfokú szakhatósági állásfoglalások tekintetében másodfokú szakhatósági állásfoglalásokat kért az elsőfokú eljárásban közreműködő szakhatóságok felettes szerveitől.

Az alperes döntését az .... (továbbiakban: Főfelügyelőség) B-n, 2008. augusztus 13. napján kelt 14/3746-7/2008. ügyszámú másodfokú szakhatósági állásfoglalására alapította.

A Főfelügyelőség a másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az elsőfokú hatóság által adott szakhatósági állásfoglalást megváltoztatta és a szélerőmű létesítésére benyújtott építési engedély iránti kérelemhez a szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. Az alperes határozatában a szakhatósági állásfoglalásokat szó szerint idézi.

Az alperes a felperes építési engedély iránti kérelmét az alábbi indokok alapján utasította el:

- Táj- és természetvédelmi szempontból megállapította, hogy a H. külterület ... helyrajzi számú ingatlan szántó művelésű ágú termőföld terület. Megállapította, hogy ezen ingatlan országos jelentőségű kiemelt természetvédelmi oltalom, vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területre vonatkozó oltalom alatt nem áll, viszont közvetlenül határos a H. ... helyrajzi számú területtel, P. és M. nevű, kiemelt jelentőségű természet megőrzési területtel. Ezt követően hivatkozik az engedélyezési tervdokumentáció 12. számú mellékletében foglaltakra, és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ-re). A Főfelügyelőség a szakhatósági állásfoglalásában megjegyzi, hogy a tervezett létesítmény szabályozási tervben rögzített övezeti besorolása a tervezett építmény elhelyezését nem teszi lehetővé.

- Hivatkozik a felperes által becsatolt engedélyezési tervdokumentációhoz csatolt részletes helyszíni madártani vizsgálati anyagra, továbbá denevérek vizsgálatára vonatkozó, részletesen kidolgozott fejezetre. Az engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítja, hogy a madártani vizsgálat szerint a tervezési területen több, fokozottan védett és védett madárfaj egyede is megfigyelhető volt.

Hivatkozott a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 6. § /2/ bekezdésében foglaltakra, mely alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Idézi a Tvt. 7. § /2/ bekezdés a./, c./, h./ pontjában foglaltakat, a h./ pont szerint biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

Megállapítja, hogy a terület madárvédelmi szempontból - a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek előfordulási arányára figyelemmel - érzékeny terület. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a fokozottan védett, különösen értékes fajok, úgy, mint barnakánya, réti sas, kígyász ölyv, kerecse sólyom, vándor sólyom, gyöngybagoly jellemző repülési magassága egybeesik a tervezett létesítmény rotormagasságával. A közvetlen ütközéses veszélyeztetésen kívül a szélerőmű az élőhely területi kiterjedésére, azt módosítva, negatív befolyással hat. Megállapítja, hogy a tervezett létesítmény nem felel meg a természeti értékek megőrzése szempontjának. A tárgyi létesítési helyszín a funkcionális tájba illesztés feltételeinek nem felel meg, mert az az ökológiai hálózat, ezen belül is elsősorban a védett természeti terület védőzónája, ahol a védett és fokozottan védett fajokat közvetlenül és közvetve is veszélyezteti. Összegezve megállapította, hogy a tervezett létesítmény funkcionális és esztétikai tájba illesztése nem megoldott, az a természeti értékeket veszélyezteti és a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását - a tájkép megváltoztatásával - sem teszi lehetővé.

A felperes az alperes JF-335/16/2008. számú határozatával szemben keresetlevelet terjesztett elő.

Kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát helyezze hatályon kívül és a másodfokú hatóságot a szakhatóságok ismételt megkeresésével új eljárás lefolytatására kötelezze, mivel megsértette a Ket. 19. § /4/ bekezdését, a 44. § /5/ bekezdését, az 50. § /1/ bekezdését, valamint a 105. § /1/ bekezdését.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére.

I.) A kereseti kérelmének első részében részletesen ismerteti a Ket. 105. § /1/ bekezdésében foglaltakat. A Ket. értelmében döntésnek a fellebbezés elbírálására jogosult szerv általi megváltoztatására tulajdonképpen azért kerülhet sor, mivel annak bizonyos részei módosításra, esetleg kiegészítésre szorulnak, azonban nem szükséges az egész döntés megsemmisítése. Amikor maga az elsőfokú döntés oly mértékben megalapozatlan, vagy jogszabálysértő, hogy annak megváltoztatása nem lehetséges, akkor kerül sor a döntés megsemmisítésére.