A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21062/2019/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §] Bírók: Hegedűs Mária, Kovács Helga, Ócsai Beatrix

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.21.062/2019/9/II.

A felperes: felperes neve, felperes címe

A felperes képviselője: dr. Szepesházi Péter ügyvéd, cím

Az alperes: alperes neve, alperes címe

Az alperes képviselője: dr. Próbáld Eszter ügyvéd, cím

A per tárgya: személyiségi jog megsértésének megállapítása

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.23.595/2018/31.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását részben megváltoztatja. Az indokolás nyolcadik bekezdéséből a 2015. január 5-i vizsgán a felperes 58%-os, a 2015. január 8-i vizsgán a felperes 50%-os, hallgató neve 58%-os vizsgaeredményének megjelölését mellőzi. A kilencedik bekezdés mondatának második részét hallgató2 neve és Holló Hajnalkára vonatkozó adatokat mellőzve akként változtatja meg, hogy hallgató4 neve a 2015/2016-os tanév II. félévében a 2016. május 18-i 50%-os vizsgaeredményére kapott elégséges érdemjegyet. Az érdemi döntés indokolása II. részének negyedik bekezdéséből a felperes 50 és 58%-os, hallgató neve 58%-os vizsgaeredményét mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 160.000 (százhatvanezer) forint fellebbezési és 8.000 (nyolcezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2011 nyarán felvételt nyert az alperes jogelődje, a ... Karára, levelező, három éves, hat szemeszterből álló testnevelő-edző, BSC szakos önköltséges képzésre, és tanulmányait 2011 őszén megkezdte.

Tanulmányai során a felperes jelezte az alperesnek, hogy oktató neve oktatója szerinte nem dolgozhatna tanársegédként, mert az előírások szerinti követelményeknek nem felel meg.

2013. március 9. napján, gimnasztika órán a felperes és oktató neve egyetemi tanársegéd között konfliktus, szóváltás alakult ki, melynek során oktató neve a felperest a hallgatótársak előtt aljasnak nevezte. A felperes két oktató ellen is tett általános jellegű panaszt, egyrészt oktató neve tanársegéd ellen, mert őt 2013. március 9-én aljasnak nevezte, továbbá egyetemi adjunktus neve egyetemi adjunktus ellen, aki állítása szerint az esélyegyenlőség általános elvével ellentétesen nyilatkozott. Az alperesi jogelőd etikai bizottsága a 2013. december 18. napján kelt határozatában megállapította, hogy oktató neve és adjunktus neve oktatók nem követtek el etikai normasértést. A határozat indokolása szerint az etikai bizottság az érintetteket meghallgatva megállapította, hogy a felperes az érintett oktatók ellen korábban is tett panaszt, melynek elbírálásánál a tanszék kellő körültekintéssel járt el, biztosította a hallgató részére, hogy független vizsgabizottság előtt tehesse le a vizsgáját. Az etikai bizottság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperes és oktató neve között többször alakult ki éles szóváltás és a vita hevében mind a hallgató, mind pedig az oktató részéről elhangzottak oda nem illő kifejezések, amelyek azonban nem valósítottak meg konkrét etikai normasértést. Nem volt bizonyítható, hogy az oktató a felperest vagy annak cselekedetét minősítette-e aljasnak. A felperes a határozat ellen fellebbezéssel nem élt.

[2] A felperes tanrendjébe a 2013/2014. tanév II. felében került sor a Biomechanikai Tanszék által oktatott mozgástanulás és szabályozás tantárgy felvételére, és e tantárgyból a vizsga letételére. Az egyetemen ez a tantárgy közismerten nehéz, "buktatós", amelyből a hallgatóknak jelentős számban kellett vizsgát ismételnie. Az alperes tanulmányi és vizsgaszabályzata értelmében ezt a tantárgyat is két alkalommal volt lehetséges vizsgakurzus keretében felvenni és e tárgyból is egy tárgyfelvétel alkalmával három vizsgázási lehetőség volt biztosított. E tantárgy írásbeli vizsgáján a tanszék által meghatározott követelmény szerint a vizsga sikeres letételéhez 60%-os vizsgaeredmény elérése volt szükséges. A felperes e tárgyból a 2013/2014. tanév II. félévében a 2014. május 29-i vizsgáján elégtelen érdemjegyet szerzett. A 2014/2015. tanév I. félévében a 2015. január 5-i vizsgán 58%-os eredményre elégtelen érdemjegyet kapott, a 2015. január 8. napján tartott vizsgán 50%-ot ért el, melyre elégtelen érdemjegyet kapott, míg ugyanezen a napon hallgató neve hallgató 58%-os eredményre kapott érdemjegye elégséges volt. A felperes 2015. január 9. napjára tanszékvezetői engedélyt kapott a vizsga újabb felvételére, melyre bejelentkezett, de nem jelent meg.

[3] A 2014/2015-ös tanév II. félévében a felperes az adott tantárgyból 2015. május 27. napján vizsgázott, 58%-os eredményre elégtelen érdemjegyet kapott, ekkor hallgató2 neve és hallgató3 neve hallgatók 60% alatt elért vizsgaeredményre, míg hallgató4 neve hallgató 50%-ra elégséges érdemjegyet kaptak.

2015. június 9. napján a felperes panasszal fordult a mozgástanulás és szabályozás tantárgyból tett vizsgáinak értékelése miatt az alperes rektorához, állítva, hogy hátrányos megkülönböztetés érte, mert míg ő 58%-os eredményre elégtelent kapott, más hallgató ugyanilyen százalékra elégségest, ezért kérte a vizsgadolgozatok megvizsgálását, panasza kivizsgálását. Panaszbejelentését követően 2015. június 11-én tanú 5 a tantárgy oktatóival és a felperessel történt egyeztetés után a felperest a vizsgakurzusról lejelentette, ezért a 2015. május 27-én tett sikertelen vizsgája nyilvántartásba nem került, amit a felperes tudomásul vett.

[4] 2015. október 15. napján az alperesnél tűzeset volt és a tűz, valamint az oltás során a Biomechanikai Tanszék iratainak egy része, köztük a mozgástanulás és szabályozás tantárgyból tett 2014. évi és a 2015. év januári vizsgák vizsgalapjai megsemmisültek.

[5] A 2015/2016. tanév I. félévében a mozgástanulás és szabályozás tantárgyából az alperes a felperesnek harmadik tárgyfelvételi lehetőséget biztosított, amellyel a felperes három újabb vizsgázási lehetőséget szerzett. 2015. december 21-én 36%-os, majd 2016. január 6-án 40%-os eredménye volt, melyekre elégtelen érdemjegyet kapott.

[6] A 2016. február 1-jén meghozott TH/30/K/2016. számú határozatával az alperes tanulmányi hivatala a felperes hallgatói jogviszonyát megszüntette, mert harmadik tárgyfelvételre sem teljesítette a tantárgyat. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az alperes a 2016. február 18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és további egy vizsga lehetőséget biztosított a 2015/2016-os tanév II. félévében a felperesnek, felhívva figyelmét arra, hogy ha nem teljesíti a tantárgyból a vizsgát, hallgatói jogviszonya megszüntetésre kerül. A felperes 2016. június 1-jén ismételten vizsgázott, 46%-os eredményére elégtelen érdemjegyet kapott, e vizsga alkalmával 50% alatti teljesítményre más hallgató sem kapott elégtelennél jobb értékelést.