Az Egri Törvényszék Pf.25238/2011/6. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 308. §, 326. §, 327. §] Bírók: Gulyás István, Illésné dr. László Judit, Potos Judit

A Heves Megyei Bíróság, mint polgári másodfokú bíróság

1.Pf.25.238/2011/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Heves Megyei Bíróság, mint polgári másodfokú bíróság a Dr. Novák Rudolf ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve(I.rendű felperes címe) I. r. és II.rendű felperes neve (u. ottani lakos) II. r. felpereseknek - a Dr. Kónya Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen hibás teljesítés megállapítása iránt a Füzesabonyi Városi Bíróság előtt folyamatban volt perében, a 2011. év január hó 31. napján 2.P.20.196/2009/36. szám alatt meghozott ítélet ellen az alperes részéről 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, míg fellebbezett részében h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 10.000 (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján - így többek között a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének elfogadásával - megállapította, hogy az alperes a felek között 2008. május 19-én létrejött adásvételi szerződés során hibásan teljesített, mert a szerződés tárgyát képező település neve, közterület neve házszám szám alatti ingatlan vizesedése, az épület nem kellő szigetelésének, illetve a szakszerűtlen felújításnak a következménye. Az ingatlanban az adásvételt követő első télen, 2008. novemberében már jelentkező penészesedés, vakolatmállás olyan rejtett hibának minősül, amelyre a felpereseknek még az enyhébb fokú vizesedés ismeretében kellő körültekintés esetén sem kellett számítaniuk, mert az egyrészt még a lakóingatlan építésekori szakszerűtlen, nem megfelelő szigetelésnek, illetőleg az alperes által szakszerűtlenül elvégzett felújításnak a következménye.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperesek az ingatlant 2008. május 19-én vásárolták, melybe 2008. június 1-jén költöztek be, így a 6 hónapos elévülési határidő 2008. december 1-jén letelt. Szavatossági igényüket írásban, 2008. december 3-án, azaz a 6 hónapos határidő letelte után érvényesítették. Ugyanakkor megállapítható, hogy a hiba felismerése 2008. novemberére tehető, ehhez képest a december elejei, írásbeli felhívás az alperes felé, a hiba felismerését követő 3 hónapon belül történt, így a szavatossági igényük érvényesítésével a felperesek nem késtek el, keresetük érvényesítése nem évült el.

Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a szakértői vélemény, illetve a tanúvallomások alapján azon alperesi védekezést, hogy a falak vizesedését, penészesedését a felperesek rendeltetésellenes használata okozta.

Az elsőfokú bíróság, miután a felperesek szavatossági igényének jogalapját megállapította, a hibás teljesítésből eredő értékcsökkenés mértékét, azaz az árleszállítás összegét, a szerződés szerinti vételár, illetőleg a szakértő által megállapított forgalmi érték különbözetének alapulvételével állapította meg, melynél figyelemmel volt a természetes elhasználódásból eredő értékcsökkenésre is.

Az így megállapított 1.300.000 Ft árleszállítási összegbe beszámította a felperesek által sem vitatott, elismert 500.000 Ft-os vételárhátralékot. Mindezek alapján kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 800.000 Ft-ot, s annak 2008. május 19. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát. Az ezt meghaladó keresetet elutasította, s megállapította, hogy a felek saját költségeiket maguk viselik, míg a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett szakértői költség a felek költségmentessége folytán az állam terhén marad.

Az alperes fellebbezésében változatlanul a felperesi követelés elévülésére hivatkozott. Álláspontja szerint a 2008. júniusi szerződéskötéshez képest 6 hónapon túl, tehát az elévülési határidő után ismerték fel a hibát a felperesek, a szavatossági igényüket azonban ezt követő 3 hónapon belül kellett volna az alperessel szemben bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a határidőt azonban elmulasztották, mivel az igényüket 2009. májusában érvényesítették keresettel a bíróság előtt.

Hivatkozott változatlanul arra is, hogy az alperest az ingatlan vizesedéséért felelősség nem terheli, hiszen a teljesítéskor, illetőleg azt megelőzően is az alperes az általa észlelt hibáról a felpereseket tájékoztatta, ugyanakkor tisztába kellett lenni a vevőknek azzal, hogy nem új ingatlant vásároltak, ezért számítani kellett arra, hogy abban a természetes elhasználódásból eredő hibák jelentkezhetnek.

Változatlan volt az álláspontja arra vonatkozóan is, hogy az ingatlan állapotának olyan mértékű romlása, amely tapasztalható volt, kizárólag a felperesek rendeltetésellenes, nem megfelelő használatára vezethető vissza, amelyet bizonyít az is, hogy a szakértői szemle időpontjában, az ingatlanban csak egy helyiséget fűtöttek, illetve, az ingatlan bejáratának üvegajtaja törött volt a téli időjárás ellenére. A penészesedés, a nagymértékű vizesedés a fűtés hiányával, illetőleg a nem megfelelő karbantartással van összefüggésben.

Fellebbezésükben mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperesi kereset teljes elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte.

A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozták. Kérték az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását is. Meggyőződésük szerint ugyanis az elsőfokú bíróság a perbevitt igényről, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével és azok helyes alkalmazásával jogszerűen döntött.

A fellebbezés nem volt alapos.