BH 2021.1.30 Mulasztási perben a keresetlevélnek a Kp. 128. § (3) bekezdésben foglaltakat is tartalmaznia kell, amelynek hiányában a bíróságnak hiánypótlásról kell intézkednie [2017. évi I. tv. (Kp.) 128. §].

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú hatóság a 2018. május 11. napján kelt 35100/1464-19/2018. ált. számú határozatával kötelezte Biatorbágy Város Önkormányzatát a Biatorbágy alatti sportpálya csapadékvizei ásott kútba vezetése jogellenes állapota megszüntetésére, a tárgyi kútnak a csapadékvizek befogadására alkalmas szikkasztó kúttá történő átalakítására és a csapadékvizek megtisztítása érdekében olajfogó műtárgy építésére, továbbá ezen munkálatok megkezdését megelőzően vízjogi létesítés engedélyezése iránti kérelem benyújtására.

[2] A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága mint másodfokú hatóság a 2018. augusztus 29. napján kelt 35000/7120-1/2018. ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 3. §-a alapján.

Kereset, védirat

[3] A felperes keresetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés b) és d) pontjaira hivatkozással kérte annak megállapítását, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (elsőfokú hatóság) a 742/2018. (35100/1464/2018. ált.) számú eljárásban a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget, továbbá arra való kötelezését, hogy az eljárást ügyféli jogállása biztosítása mellett folytassa le és az ügyintézési határidő túllépése miatt az Ákr. 51. § c) pontja alapján 10 000 Ft-ot fizessen meg.

[4] Az alperes védiratában a keresetnek elsődlegesen - a Kp. 48. § (1) bekezdés e) pontja alapján - a visszautasítását, másodlagosan az elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú végzés

[5] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a pert megszüntette a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pont, valamint 81. § (1) bekezdés a) pont rendelkezései alkalmazásával.

[6] Indokolása szerint a kereset tartalma szerint részben a Kp. 127. §-ában szabályozott mulasztási, másrészt a Kp. 130. § (1) bekezdése szerinti marasztalási kérelem. A közigazgatási eljárás 2018. február 8. napján indult, az elsőfokú hatóság 2018. május 11. napján kelt, 35100/1464-19/2018. általános számú, az ügyet érdemben elintéző határozata a felperes részére 2018. május 16. napján került kézbesítésre, amely időpont a Kp. 128. § (2) bekezdése alapján a kereset előterjesztése határidejének kezdő napja, ezért a 2019. április 11. napján benyújtott keresetlevél elkésett.

A fellebbezés

[7] A felperes elsődleges fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú végzés helybenhagyása esetén az alperes javára megállapított 48 000 Ft perköltség összegének mellőzését, harmadlagosan pedig annak 12 000 Ft-ra történő mérséklését kérte.

[8] Előadta, hogy a 2019. január 3.-i felügyeleti intézkedés iránti kérelmére a Belügyminisztérium 2019. február 11. napján kelt válaszlevelét 2019. február 13. napján vette át. A mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről e levélből szerzett tudomást, ezért a Kp. 128. § (2) bekezdése szerinti 90 napos határidő 2019. február 14. napán kezdődött meg és 2019. május 14. napján járt volna le. A 2019. április 11. napján benyújtott keresetlevele tehát határidőben érkezett. Az alperesi határozatnak a 2018. május 16. napján történő kézbesítése, amennyiben a mulasztási per benyújtásának számításához szükséges határidő kezdeti napja, úgy a keresetlevelét a jogszabályban rögzített 1 éves jogvesztő határidőn is belül terjesztette elő.

[9] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A fellebbezés alapos.

[11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése folytán a fellebbezés keretén belül vizsgálta felül.

[12] A Kp.-nak a mulasztási per indítását szabályozó 128. § (2) bekezdése szerint a keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésre nyitva álló határidő elteltétől számított 90 napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított 1 éven belül kell a bíróságnál benyújtani. A (3) bekezdés szerint a keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,

b) a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,

c) a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladatellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,

d) a mulasztás megállapíthatóságának okait, és

e) a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott. A (4) bekezdés szerint nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha jogorvoslati szerv a mulasztás orvosolására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget. Az idézett jogszabályhelyekből megállapítható, hogy a jogalkotó a mulasztási per megindítását szigorú, szubjektív és objektív határidőhöz köti és a mulasztási keresetnek a tartalmi kellékeit szigorúan meghatározza.

[13] A keresetlevél benyújtása után a bíróság intézkedni köteles (Kp. VIII. fejezet), a 45. § (1) bekezdése értelmében az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő 8 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) a hiánypótlásnak, b) a keresetlevél áttételének, c) a keresetlevél visszautasításának vagy d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek. A 46. § (1) bekezdése szerint, ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. A (2) bekezdés szerint a felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.

[14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályi kötelezettsége ellenére nem vizsgálta a felhívott törvényhelyben foglalt, a mulasztási kereset speciális tartalmi elemeit, kellékeit. A keresetlevél nem tartalmazza a keresetindítás körében a perindítási határidő adatait, megtartottságának részletes indokolását, igazolását.

[15] Az elsőfokú bíróság a keresetlevél hiányainak pótlására sem hívta fel a felperest.

[16] Mindezek folytán az elsőfokú végzés érdemi felülbírálatra alkalmatlan, ezért azt a Kúria a Kp. 112. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó 110. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.