BH 1994.4.195 A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincsen nyilvánvalóan helytelen következtetés. [Pp. 270. § (1) bek., 206. § (1) bek.].

A másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletében az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 30 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 239 215 forintot és annak törvényes kamatát. A jogerős ítéleti döntés alapjául szolgáló tényállás szerint az alperesek közös vállalkozásuk keretében csirkeneveléssel foglalkoztak, amelyhez több megrendelés alapján a felperes jogelőde szállította a naposcsibéket. Az átvett szállítmányok egy részének a vételárát kifizették az alperesek, de nem teljesítettek 239 215 forint vételárat. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesek nem vitatták a vételárhátralék összegét, az azonban hibás teljesítés miatt kifogásként érvényesített árleszállítás címén nem volt csökkenthető, mert az alperesek a hibás teljesítést nem tudták igazolni; az állományban jelentkezett ugyan elhullás, de annak mértéke 10% alatti, a szokásos mértékű volt. Megállapította a jogerős ítélet azt is, hogy az I-II. r. alperesek nem alkalmazottai voltak a III. r. alperesnek, hanem az alperesek társak voltak, így a tartozásért a felelősségük egyetemleges.

A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak eredményeként a vele szemben előterjesztett kereset elutasítását kérte. Ebben arra hivatkozott, hogy ő a II. r. alperessel együtt a III. r. alperes alkalmazásában állt, ezért nem felelős a vállalkozást fenntartó III. r. alperes tartozásaiért. Előadta azt is, hogy a felperes hibás teljesítését az alperesek bizonyították a perben, ezért ez okból is jogszabálysértő a marasztalásuk. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felülvizsgálati kérelem tartalma szerint valójában a bizonyítékok mérlegelését támadta arra hivatkozva, hogy a bizonyítás eredményeként a felelőssége a többi alperessel együtt nem volt megállapítható, illetőleg kötelezését kizárta a perben igazolt hibás teljesítés következményeként alkalmazandó árleszállítás.

A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el.