A Kúria Kfv.35295/2012/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 129. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 83. §, 89. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

1. Az áfa levonási jog érvényesítésének szabályai közösségen belüli értékesítés esetén.

2. A áfa alapjának meghatározása.

3. Az adóhatóságot nem terheli tájékoztatási kötelezettség fiktív számla esetén.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27086/2011/13., *Kúria Kfv.35295/2012/6.* (AVI 2016.7.51), 3041/2014. (III. 13.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.295/2012/6.szám

A Kúria a dr. Ditrói-Tóth Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Törvényszék 2012. január 10. napján kelt 30.K.27.086/2011/13. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 16. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Győri Törvényszék 30.K.27.086/2011/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. augusztus-november hónapokban repcét, búzát és napraforgót számlázott a szlovák (a továbbiakban: Vevő) részére. A kapcsolódó CMR fuvarlevelek szerint mind a fuvarozó, mind az átvevő a szlovák Vevő. A felperes a számlákon Közösségen belülre történő, adólevonási joggal járó adómentes termékértékesítést tüntetett fel. A számlák 0%-os áfa kulcsot is tartalmaznak.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. január 1-től december 31-ig terjedő időszakra áfa adónemben végzett ellenőrzést a felperesnél. Ennek során értékelték a szlovák adóhatóság tájékoztatását, amely szerint a Vevő nem rendelkezik tehergépkocsikkal, a fuvar cím szerint nincs semmilyen helyisége, ott postaláda található. Megállapították, hogy a fuvarleveleken megadott tehergépjárművek tulajdonosai nem ismerik a Vevőt, a nevükben kitöltött címet, a nyomtatványokat, terméket nem szállították a CMR levelek szerinti időpontokban. A szállítást közvetlenül vagy közvetve a rendelte meg. A tehergépjárművek a illetőleg a raktárába, onnan pedig szállították a termékeket; az árút innen hajózták be , illetve . A fuvarosok a napraforgót egyes napokon a rendelkezésére szállították.

A revízió az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1.§ (7) bekezdését alkalmazva azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok szerint az értékesítés nem a számlán feltüntetett felek között jött létre, emiatt a megkötött adásvételi szerződés semmis, színlelt.

Az elsőfokú adóhatóság 36.806.000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

Az alperes a 3758312353. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolásában kiemelte az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa.tv.) 89.§ (1) bekezdését, megállapítva, hogy a belföldön kívülre, de a Közösség területére történő értékesítés igazoltan nem valósult meg, mert a célokmányok hamisak. Az Európai Bíróság C-409/4., C-384/04., C-271/06. és egyesített C-354/03., C-355/03., C-484/03. számú ítéleteivel ellentétben az óvatosság, gondosság feltétele nem valósult meg, mert a felperes a Vevő képviselőjét nem ismerte, az értékesítés közvetítőn keresztül történt, a közösségi adószám ellenőrzése és a Vevő nyilatkozata egy hónappal megelőzte a szerződés megkötését, idő előtti. Megállapította továbbá, hogy az adó alapja a számlán feltüntetett ellenérték, melyre nem vonatkoztatható az Áfa tv. 83.§ a) pontja szerinti "visszaszámítás".

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét. Értékelése szerint az adóhatóság a tényállást kellő mértékben feltárta. A fuvarozók meghallgatása alapján helytállóan rögzített a CMR-ek meghamisítását, amelyet a peres eljárásban tett nyilatkozata szerint, már a felperes sem vitatott. Az alperes határozatát az adómentes értékesítés feltételeinek hiányára alapozta, nem pedig a felperes objektív felelősségére; a másodfokú határozat tartalmazza azokat az indokokat, amelyekből a felperes felelőssége megállapítható.

A felperes arra helytállóan hivatkozott, hogy vizsgálni kell a felperes, mint eladó esetleges jóhiszemű, gondos és körültekintő magatartását is. Ezt az elvet támasztják alá a felhívott Európai Bírósági ítéletek, ezek alapján ugyanis az adókijátszásban való aktív magatartás hiánya esetén is fennállhat az adózói felelősség. Abban az alperessel értett egyet az elsőfokú bíróság, hogy az adóhatóság helyesen értékelte, hogy a felperes a vevővel személyesen nem találkozott, egy általa korábban nem ismert vevő részére nagy mennyiségű terményt adott el úgy, hogy a termék kiszállításának körülményeiről még a fuvarozást ténylegesen végző ellenőrzésével, a CMR okmány hitelességének vizsgálatával sem győződött meg, saját nyilatkozata szerint a rakodókat a mennyiséget és a minőséget is a Vevő képviselője ellenőrizte. A felperes nem foganatosított lehetséges és ésszerű intézkedéseket.