BH 2005.6.209 Az áru (szolgáltatás) kereskedelmi nevére vonatkozó ötlet, javaslat nem felel meg a know-how ismérvének és önmagában egyéb szellemi alkotásnak sem minősül [Ptk. 86. §].

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletével megváltoztatta és megállapította: Az alperes jogsértést követett el azzal, hogy a felperes pályázatában szereplő - Valton - megjelölést új pezsgő-terméke elnevezésének kiválasztásánál felhasználta. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A peres felek másodfokú perköltségét egyenként 150 000 forintban állapította meg.

A részítéletben megállapított tényállás szerint a pezsgőgyártással foglalkozó alperes 1999 őszére új pezsgőmárka piaci bevezetését határozta el. A termék gyártmányfejlesztését követően 1999 tavaszán előkészületeket tett a csomagolás, kiszerelés, a címke grafikai tervezésére, illetve március 12-én belső pályázatot írt ki a termék nevére. A belső pályázaton a V. A. nevű személy is részt vett, és többek között javasolta a Walton név használatát. Az 1999. április 15-én lefolytatott belső bírálat e nevet a harmadik helyre sorolta. Ezt követően 1999. május 11-én az alperes pályázatot írt ki az új termék reklámkampányára. A felperes pályázott, és pályázatában a termék neveként egyebek mellett a Valton név használatát is javasolta. A második fordulóban az alperes mind a felperestől, mind a később győztessé nyilvánított L. cégtől véleményt kért a belső pályázaton első és második helyezést elért márkanevekről, melyeket azonban egyikük sem tartott megfelelőnek. A felperes felvetette a névválasztással kapcsolatban a közvéleménykutatás lehetőségét is, amelyre nem került sor. Végül a reklámtevékenységre szóló megbízást az L. cég nyerte el, és az alperes az új termék neveként a belső pályázaton harmadik helyre sorolt Walton nevet választotta és vezette be.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új termék neve a termékhez kapcsolódó reklámtevékenységgel összefüggésben a Ptk. 86. § alapján speciális védelemre jogosult szellemi alkotásnak minősülhet. Nem találta azonban bizonyítottnak, hogy a felperes pályázatában javasolt Valton nevet az alperes jogosulatlanul felhasználta, mert a felperes pályázatát megelőzően az alperesnél már felmerült a Walton név, mely írásmódjában is eltért a felperes pályázatában javasolt névtől. Ezért a névötlet mint szellemi alkotás jogosulatlan elsajátítása miatti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetet elutasította. Mellőzte a felperes által indítványozott tanúk meghallgatását, mert a tanúk csak a jogvita elbírálása szempontjából irreleváns körülményekre tudtak volna nyilatkozni.

A felperes fellebbezése folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kereskedelmi termék még közkinccsé nem vált neve olyan vagyoni értékű gazdasági ismeret, amely mint szellemi alkotás a Ptk. 86. § bekezdése alapján védelem alatt áll. Nem értett azonban egyet az elsőfokú bíróság azon ténybeli következtetésével, hogy az alperes a termék bevezetése során nem használta fel jogosulatlanul a felperes pályázatában szereplő nevet. Megállapította, hogy a pályázati felhívásból is kitűnően a kiíráskor az alperes még nem döntötte el, hogy mi legyen az új termék neve, ezért azt a pályázat részévé tette. A felperes a pályázatában önálló szellemi alkotásként javasolta egyebek mellett a Valton név lehetséges használatát. A névhasználatot a pályázat sem döntötte el, és mivel a belső pályázaton előre sorolt nevek sem kaptak kellő támogatást, az alperes - nyilvánvalóan a rendelkezésére álló valamennyi információ értékelése eredményeként - a lehetséges névajánlatok közül a Walton nevet választotta. A névválasztás folyamatában az alperes szükségképpen felhasználta a felperes pályamunkájában szereplő névjavaslatot legalább abban a tekintetben, hogy a név kiválasztásában megerősítette. Az ítélet indokai szerint a nevek írásmódjában észlelhető csekély eltérés - a nevek kiejtésbeli azonossága miatt - ezt a megállapítást nem zárta ki. Mivel a felhasználás sajátos körülményei és a felhasználás módja a védelemre jogosult szellemi alkotás jogosulatlan felhasználását nem zárta ki, a Legfelsőbb Bíróság részítéletével a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította. A vagyoni eredményből való részeltetés iránt indított kereseti kérelem tárgyában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Ptk. 87. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatás mértékének tisztázására utasította az elsőfokú bíróságot.

A jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 86. § (1), (3) és (4) bekezdésének a megsértésével önálló szellemi alkotásnak minősítette a felperes névjavaslatát, és ennek alapján azt jogvédelemben részesítette. Kifejtette, hogy a felperes névjavaslata nem önálló szellemi alkotás. Mint ötlet önálló vagyoni értékkel nem bír, nem tekinthető vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretnek. Állította, hogy a névötlet a marketing- és reklámtevékenység meghatározó elemeként a reklám és kommunikációs tevékenység eredményeként képviselhetett volna vagyoni értéket. A leendő termék kitalált neve mint ötlet nem volt önálló szellemi tevékenység eredménye sem, különös tekintettel annak közismert személy- illetve településnévvel való azonosságára. Ugyanezen okokból - amíg egy név nem bevezetett márkanév - a névötlet nem volt önálló vagyoni értékkel rendelkező know-how-nak sem tekinthető.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a részítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a perbeli névjavaslat a pályázati anyagának meghatározó elemét képezte. A pályázat kiírására azért került sor, mert az alperes a belső pályázat eredményével elégedetlen volt. A perbeli nevet az alperesi termék arculattervezése keretében, alkotómunka kimunkált eredményeként alkotta meg. A névjavaslat tehát nem névötletnek, hanem önállóan védendő szellemi alkotásnak minősül.

Felülvizsgálati ellenkérelmét utóbb kiegészítve a felperes hangsúlyozta, hogy a Valton név az ő szellemi terméke, mivel széles körben felhasználható, még közkinccsé nem vált fantázianév, ami a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján jogi oltalom alatt áll. E név az alperes cégnevévé is vált, egyben terméknévként sikeres márkanév lett, ezért jelentős vagyoni értéket képvisel. Az alperes a szellemi alkotás létrehozását maga is elismerte, és szakértője annak értékét is megállapította.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa elöljáróban hangsúlyozza, hogy a jogerős részítéletet a Pp. 213. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rész- és közbenső ítéletként bírálta felül.

Ennek indokai a következők voltak:

A felperes két egymással szorosan összefüggő igényt terjesztett elő a perben. Egyrészt kérte a szellemi alkotáshoz fűződő joga megsértésének megállapítását a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján, másrészt a Ptk. 87. § (2) bekezdésére alapított, 15 000 000 forint összegű vagyoni követelést érvényesített.