A Kúria Pfv.21717/2012/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 586. §, 589. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

I. A tartási szerződés megszüntetése iránti perekben a megszüntetés és a másik felet megillető megfelelő kielégítés tárgyában részítélet meghozatalának nincs helye. A megszüntetésről csak a kielégítés mértékének az ismeretében lehet megalapozott döntést hozni.

II. A tartási szerződésnek nem feltétele, hogy annak megkötésekor az eltartott már folyamatos gondozásra, ápolásra szoruljon, a tartásnak az ő igényeihez kell igazodnia.

***********

Pfv.I.21.717/2012/7. szám

A Kúria a dr. Szűcs Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nyolczas László ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt 27.P.22.574/2010. számon folyamatban volt és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság által 6.Pf.20.786/2012/5. számú jogerős közbenső- és részítéletével elbírált perében az I-II. rendű alperesek részéről 2. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.786/2012/5. számú - "közbenső- és részítéletnek" megnevezett - jogerős határozatát hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy a bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket: fizessenek meg a felperesnek 2011. január 1. napjától kezdődően 2012. március 31. napjáig havi 50.000 (Ötvenezer) forint, 2012. április 1. napjától pedig havi 100.000 (Egyszázezer) forint életjáradékot.

A Kúria kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 25.000 (Huszonötezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 38.400 (Harmincnyolcezer-négyszáz) forint fellebbezési és 120.000 (Egyszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2001. január 31-én tartási szerződést kötött az I-II. rendű alperesekkel (a továbbiakban: alperesek). A szerződéssel a felperes az alperesekre ruházta át a perbeli ingatlan, valamint az ingatlanban található ingóságok tulajdonjogát tartás, valamint az ingatlan rezsiköltségeinek a viselése ellenében. Az alperesek által nyújtott tartás értékét a felek havonta 25.000 forintban, az ingatlan értékét 6.000.000 forintban határozták meg. A szerződés megkötésének napján a felek egy "nyilatkozatot" is aláírtak, amiben az alperesek arra vállaltak kötelezettséget, hogy a tartási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésén felül megfizetnek a felperesnek havonta 300 német márkának megfelelő összegű életjáradékot. Ezt követően az alperesek havonta 40.000 forintot fizettek meg a felperesnek. Természetbeni szolgáltatásuk elsősorban a ház körüli teendők ellátására és a kerti munkálatokra korlátozódott. A felperes 2010. december 31-ét követően nem fogadta el az alperesek teljesítését.

A felperes elsődlegesen a tartási szerződés érvénytelenségének a megállapítása, másodlagosan annak megszüntetése iránt terjesztett elő keresetet.

Az érvénytelenség megállapítására irányuló keresetet az elsőfokú bíróság 2011. május 11-én kelt 12. sorszám alatti részítéletével elutasította. A felperes a tartási szerződés megszüntetése iránti kereset indokául előadta, hogy az alperesek a szerződést megszegték, a természetbeni tartást nem teljesítették. Állította: az alperesek a rezsiköltségek viselésére vonatkozó kötelezettségüknek sem tettek eleget. Előadta, hogy a szerződéssel az volt a célja, hogy szeretetteljes családi légkörbe kerüljön, pénzbeni szolgáltatást sohasem kívánt az alperesektől, annak elfogadására azok kényszerítették rá. Ellenezte a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatását, figyelemmel arra, hogy életkora és egészségügyi állapota alapján személyes gondoskodásra, tényleges tartásra szorul.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésükben előadták, hogy kötelezettségük havonta 300 német márkának megfelelő összeg megfizetésére terjed ki mindaddig, amíg a felperes természetbeni ellátást nem igényel. Hivatkoztak arra, hogy a szerződést a felperes konkrét igényeinek megfelelően teljesítették, amikor az természetbeni szolgáltatást igényelt, akkor pedig azt teljesítették. Álláspontjuk szerint a felek viszonya nem az ő személyükben rejlő okból, hanem amiatt romlott meg, hogy harmadik személy rossz hatással volt a felperesre. Indítványozták a szerződés életjáradéki szerződéssé való átváltoztatását és vállalták havi 100.000 forint életjáradék megfizetését.

Az elsőfokú bíróság a tartási szerződést 2011. január 1. napjától életjáradéki szerződéssé változtatta át. Kötelezte az alpereseket, hogy a szerződés 2. és 4. pontjában meghatározottak helyett fizessenek meg a felperesnek 2011. január 11. napjától kezdődően 2012. március 31. napjáig havi 50.000 forint, 2012. április 1. napjától havi 100.000 forint életjáradékot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 750.000 forint lejárt járadékot.

Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján úgy foglalt állást, hogy a felek viszonya nem az alperesek szerződésszegése miatt romlott meg. Arra a következtetésre jutott, hogy az alperesek a szerződés szerinti tartás helyett és nem azon felül vállalták havonta 300 márkának megfelelő összeg megfizetését, ezért a havi 40.000 forint a teljes szolgáltatás ellenértéke volt. Rámutatott, hogy a pénzbeli teljesítést a felperes elfogadta, a teljesítés módját és összegét nem kifogásolta.

Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes személyes meghallgatása során maga is úgy nyilatkozott: a természetbeni tartást nem igényelte, a pénzbeli teljesítést elfogadta és csak a kerti munkákban - a hólapátolásban és a fűnyírásban - valamint a nagyobb takarításokban tartott igényt az alperesek segítségére. Az elsőfokú bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az alperesek a tartási szerződést a felperes igényei szerint teljesítették, emiatt a teljesítés szerződéstől eltérő módja nem alapozhatja meg a szerződés megszüntetését. Kifejtette, hogy a tartási szerződés megszüntetésére önmagában a szerződő felek közötti viszony megromlása, vagy a teljesítés visszautasítása sem adhat alapot. Utalt arra is, hogy a szerződés megszüntetésére csak az alperesek megfelelő kielégítése mellett van lehetőség, ehhez azonban a felperes nem rendelkezik teljesítőképességgel.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán a másodfokú bíróság közbenső és részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felek között 2001. január 31. napján létrejött tartási szerződést megszüntette. Az alperesek megfelelő kielégítésére és a szerződés megszüntetésének egyéb jogkövetkezményeire nézve a tárgyalás folytatása céljából az iratok visszaküldését rendelte el az elsőfokú bíróságnak.