A Szekszárdi Törvényszék Bf.6/2010/8. számú határozata zaklatás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §] Bíró: Hauszmann-né dr. Szőke Rita

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Járásbíróság B.108/2009/21., *Szekszárdi Törvényszék Bf.6/2010/8.*, Kúria Bfv.818/2010/5. (BH 2011.11.302)

***********

Tolna Megyei Bíróság,

mint másodfokú bíróság

2.Bf.6/2010/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tolna Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Szekszárdon a 2010. évi május hó 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

V É G Z É S T :

A zaklatás vétsége miatt I.rendű vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Szekszárdi Városi Bíróság 2009. évi november hó 24. napján kihirdetett 32.B.108/2009/21. számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

I N D O K O L Á S :

A Szekszárdi Városi Bíróság 2009. november 24. napján kelt 32.B.108/2009/21. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I.rendű vádlott neve vádlottat zaklatás vétségében (Btk. 176/A. §. (1) bekezdés), ezért 2 évre próbára bocsátotta, továbbá kötelezte őt az eljárás során felmerült 33.330,- forint bűnügyi költség megfizetésére.

A városi bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, pénz főbüntetés kiszabása, míg a vádlott és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést.

A Tolna Megyei Főügyészség a BF.B.2081/2009/1-II. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a felmentést célzó védelmi fellebbezést alaptalannak találta.

A vádlott képviseletét ellátó védő a főügyészségi indítvány ismeretében fellebbezését írásban is részletezve terjesztette elő. Mindemellett csatlakozott a vádlott által benyújtott azon indítványhoz is, mely az eljárás felfüggesztését célozta. E tárgykörben a megyei bíróság a kérelmet elutasította, mely határozat az arra jogosultaktól származó fellebbezés hiányában kihirdetésének napján jogerőre emelkedett, így az érdemi felülbírálatnak nem volt perrendi akadálya.

Az ügy érdemére vonatkozó fellebbezések alaptalanok.

A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét a Be. 348. §. (1) bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt felülvizsgálta. A felülbírálat során megállapította, hogy az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékok felderítése az eljárási szabályok szem előtt tartásával történt meg, olyan részletességgel, hogy a feltárt adatok alapján a büntetőjogi főkérdésben megnyugtató módon állást lehetett foglalni.

Tolna Megyei Bíróság,

mint másodfokú bíróság

2.Bf.6/2010/8. szám

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 352. §. (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel - az iratok tartalma alapján - mindössze azzal egészítendő ki, hogy vádlott 2008. július 10-e és július 24-e közt eltelt időben több mint 70 alkalommal kezdeményezett hívást a sértett felé, továbbá június 16-a és július 24-e közt eltelt időben 23 db SMS-t küldött részére. A városi bíróság az általa lefolytatott bizonyítás eredményeként, a fenti kiegészítéssel a Be. 351. §. (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes történeti tényállást állapított meg, mely a bizonyítékok indokolt és logikai hiba nélküli, okszerű mérlegelésén alapul.

E történeti tényállás a másodfokú eljárásban is irányadó volt, ekként azt a megyei bíróság ítélkezésének alapjául elfogadta.

Az elsőfokú bíróság a tagadásban lévő vádlott védekezésével szemben álló bizonyítékok egymással történő összevetése és értékelése mellett indokolási kötelezettségét is teljesítve okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére, így a városi bíróság bizonyítékok mérlegelése kapcsán, részletesen kifejtett álláspontját támadó fellebbezés a bűnösség körében eredményre nem vezethetett.

A jogi relevanciával bíró zaklatásnak három alapvető megnyilvánulási formáját különböztethetjük meg: