A Kúria Kfv.35222/2018/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 389. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:238. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A hipa alapja az alvállalkozói teljesítések értéke körében az olyan szerződésekben meghatározott díjak értékével csökkenthető, amelyek a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek minősülnek, és az arra irányadó valamennyi kritériumnak megfelelnek.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.222/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter tanácselnök és előadó bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Vaskó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vaskó Tamás ügyvéd)

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Kató László kamarai jogtanácsos

A per tárgya: helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 10.

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.410/2017/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.410/2017/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 382.700 (háromszáznyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a D-i .. Centrumával közreműködési szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötött, amelyben a 2006. 07.01.-2021. 06. 30. időszakra egynapos sebészeti ellátás keretei között évente 200 darab stereotaxiás agyi sugársebészeti beavatkozás elvégzését, a beavatkozásokhoz szükséges technikai feltételek biztosítását, valamint heti 10 óra járóbeteg szakrendelés biztosítását vállalta. A felperes a Szerződéshez kapcsolódóan többek között humán egészségügyi szolgáltatásokra, egészségügyi vizsgálatokra, sugársebészeti beavatkozásokra több, általa alvállalkozási szerződésnek minősített megállapodást (a továbbiakban együtt: Megállapodások) kötött. A felperes az alvállalkozói teljesítések értékével a helyi iparűzési adó (továbbiakban hipa) alapját csökkentette.

[2] Az adóhatóság a felperesnél 2011-2015. évekre hipa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. A revízió lezárását követően az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére összesen 3.826.800 forint, teljes egészében adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Az elsőfokú adóhatóság - kivételes méltányosságból - az adóbírság kiszabásától eltekintett, a késedelmi pótlék felszámításának kezdőnapját pedig a határozatának jogerőre emelkedését követő 15. napban határozta meg.

[3] A felperes fellebbezését követően az alperes HB/11-HAT/02027-2/2017 ügyiratszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és a felperes fellebbezését elutasította.

[4] Álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem volt jogosult az egyes Megállapodások alapján, az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenteni a hipa adóalapját. E körben utalt a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk), és a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseire, amely szerződéses viszony elengedhetetlen feltétel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. cikk 32. pontja (2011. november 30-ig 40. pontja) szerint a hipa adóalapnak az alvállalkozói teljesítések értékével való csökkentéséhez. Ezt követően rámutatott arra, hogy a felperes által az alvállalkozói oldalon kötött Megállapodások nem feleltek meg a hipa adóalapjának az alvállalkozói teljesítések értékével való csökkentésére. A Megállapodások ugyanis egyrészt határozatlan idejűek voltak, másrészt nem konkrét munka (mű) létrehozására irányultak, hanem folyamatos munkavégzésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkoztak. A díjazásuk pedig havi rendszerű, teljesítményelszámolást követő volt, amelyek keretjellegű megrendelői megállapodások alapján kerültek továbbszámlázásra.

[5] Indokolásában rámutatott arra is, hogy a Ptk. és a régi Ptk. szerinti eredményfelelősség nem függ össze az orvosi műhibáért való felelősség kérdésével, mivel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244. § (2) bekezdése értemében az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A kereseti kérelem

[6] A felperes a keresetlevelében egyfelől hangsúlyozta, hogy az általa megkötött Megállapodások polgári jogi értelemben úgynevezett "vegyes" szerződésnek minősültek, amelyekben a vállalkozási jelleg dominált. A Megállapodások tartalmaztak eredményelemeket, és egyértelműen ezek voltak túlsúlyban.

[7] Másfelől véleménye szerint az adóhatóságok egyoldalúan és ezért jogszabálysértően értelmezték a felperes által végzett tevékenységet, egyetlen orvost sem hallgattak meg és nem tekintették meg a kezeléseket sem. Utalt a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (2) bekezdésében, valamint (3a.) bekezdésében foglalt alapelvi szintű rendelkezések megsértésére is.