32006R0196[1]

A Bizottság 196/2006/EK rendelete ( 2006. február 3. ) a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének az EN ISO 14001:2004 európai szabvány figyelembevétele céljából történő módosításáról és a 97/265/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG 196/2006/EK RENDELETE

(2006. február 3.)

a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének az EN ISO 14001:2004 európai szabvány figyelembevétele céljából történő módosításáról és a 97/265/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az EN ISO 14001:1996 európai szabvány 4. szakaszában meghatározott követelmények képezik a 761/2001/EK rendelet I. mellékletének A. részében meghatározott környezetvédelmi vezetési rendszerre vonatkozó követelményeket.

(2) Az ISO 14001:1996 nemzetközi szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) TC207/SC1 "Környezetközpontú irányítás" bizottságának munkája nyomán 2004-ben megváltoztatták annak érdekében, hogy az ISO 14001 nagyobb összhangban legyen az ISO 9001 szabvánnyal és az ISO 14001 szabvány szövege egyértelműbbé váljék anélkül, hogy újabb követelmények kerülnének bele.

(3) Az ISO 14001:2004 nemzetközi szabvány és az EN ISO 14001:2004 európai szabvány későbbi felülvizsgálatát követően az ISO újabb változatot adott közre.

(4) Az EN ISO 14001:2004 európai szabvány figyelembevétele érdekében indokolt módosítani a 761/2001/EK rendelet I. mellékletének A. részét.

(5) A 761/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6) Az EMAS-ban már részt vevő szervezeteknél átmeneti intézkedésekre van szükség.

(7) Hatályon kívül kell helyezni a 97/265/EK bizottsági határozatot (2), amelyben a Bizottság elismeri az ISO 14001:1996 nemzetközi szabványt és az EN ISO 14001:1996 európai szabványt.

(8) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 761/2001/EK rendelet 14. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 761/2001/EK rendelet I. melléklete A. részének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1) Azok a szervezetek, amelyek e rendelet hatálybalépésekor szerepelnek az EMAS-nyilvántartásban, megmaradnak az EMAS-nyilvántartásban, feltéve hogy azokat alávetik a 2. bekezdésben említett ellenőrzésnek.

(2) Az e rendelettel módosított 761/2001/EK rendelet követelményeinek való megfelelést a szervezet következő felülvizsgálatakor kell ellenőrizni.

Ha a következő felülvizsgálat e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül esedékes, a következő felülvizsgálat időpontját 6 hónappal el lehet halasztani a környezetvédelmi hitelesítő és az illetékes testület beleegyezésével.

3. cikk

A 97/265/EK határozat hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 3-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 114., 2001.4.24., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 104., 1997.4.22., 37. o.

MELLÉKLET

"I. MELLÉKLET

A. A KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETÉSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEI

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezeteknek teljesíteniük kell az EN ISO 14001:2004 európai szabvány (1) 4. szakaszának követelményeit, amelyek itt teljességükben szerepelnek:

I-A. A környezetvédelmi vezetési rendszer követelményei

I-A.1. Általános követelmények

A szervezetnek környezetvédelmi vezetési rendszert kell kialakítania, dokumentálnia, bevezetnie, fenntartania és folyamatosan fejlesztenie e nemzetközi szabvány követelményeivel összhangban, és meg kell határoznia, miként tervezi teljesíteni e követelményeket.

A szervezet meghatározza és dokumentálja, hogy milyen körre terjed ki környezetvédelmi vezetési rendszere.

I-A.2. Környezeti politika

A felső vezetés határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítja, hogy az a környezetvédelmi vezetési rendszerének alkalmazási körén belül:

a) megfeleljen a tevékenységei, termékei és szolgáltatásai jellegének, körének és környezeti hatásainak;

b) tartalmazzon kötelezettségvállalást a folyamatos fejlesztésre és a szennyezés megelőzésére;

c) tartalmazzon kötelezettségvállalást a vonatkozó jogi követelményeknek, valamint a szervezet környezeti tényezőivel összefüggő azon egyéb követelményeknek a teljesítésére, amelyek mellett a szervezet elkötelezte magát;

d) a környezeti célok és célkitűzések meghatározásának és értékelésének keretéül szolgáljon;

e) dokumentálva legyen, megvalósuljon és érvényben maradjon;

f) eljusson mindenkihez, aki a szervezetnek vagy annak megbízásából dolgozik; valamint

g) nyilvános legyen.

I-A.3. Tervezés

I-A.3.1. Környezeti tényezők

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania

a) annak megállapítására, hogy tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak mely környezeti tényezőit tudja ellenőrizni, illetőleg befolyásolni a környezetvédelmi vezetési rendszerének alkalmazási körén belül, tekintettel a tervezett vagy induló fejlesztésekre, valamint az új vagy megváltozott tevékenységeire, termékeire és szolgáltatásaira; továbbá

b) annak meghatározására, hogy mely tényezők hatnak vagy hathatnak jelentősen a környezetre (azaz melyek a jelentős környezeti tényezők).

A szervezetnek dokumentálja és rendszeresen frissíti ezeket az adatokat.

A szervezet gondoskodik arról, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszer kialakításakor, bevezetésekor és fenntartásakor figyelembe vegyék a jelentős környezeti tényezőket.

I-A.3.2. Jogi és egyéb követelmények

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania

a) annak megállapítására, hogy a vonatkozó jogi követelmények és az egyéb követelmények közül, amelyek mellett a szervezet elkötelezte magát, melyek kapcsolatosak a környezeti tényezőivel, valamint az ezekhez való hozzáférésre;

b) annak meghatározására, hogy ezen követelmények miként alkalmazandók a szervezet környezeti tényezőire.

A szervezet gondoskodik arról, hogy a vonatkozó jogi követelményeket és az egyéb követelményeket, amelyek mellett a szervezet elkötelezte magát, figyelembe vegyék a környezetvédelmi vezetési rendszer kialakításakor, bevezetésekor és fenntartásakor.

I-A.3.3. Célok, célkitűzések és program(ok)

A szervezetnek dokumentált környezeti célokat és célkitűzéseket kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a szervezet érintett feladatkörei és szintjei szerint.

A céloknak és a célkitűzéseknek lehetőség szerint mérhetőknek kell lenniük, ezenkívül összhangban kell állniuk a környezeti politikával, beleértve a szennyezés megelőzésére, a szervezet által vállalt jogi és egyéb követelmények teljesítésére, valamint a folyamatos fejlesztésre tett kötelezettségvállalásokat is.

Céljai és célkitűzései kidolgozásakor és felülvizsgálatakor a szervezetnek tekintettel kell lennie a jogi és az egyéb követelményekre, amelyek mellett elkötelezte magát, valamint saját jelentős környezeti tényezőire. Figyelembe veszi továbbá a technológiai választási lehetőségeit, a rá vonatkozó pénzügyi, működési és üzleti követelményeket és az érdekelt felek nézeteit.

A szervezetnek programo(ka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania ezen célok és célkitűzések elérése érdekében. A program(ok)ban szerepelnie kell, hogy

a) a szervezet mely feladatkörei és szintjei felelnek a célok és célkitűzések eléréséért; és

b) mely eszközökkel és milyen határidővel kell azokat elérni.

I-A.4. Bevezetés és működés

I-A.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör

A vezetés biztosítja azon erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a környezetvédelmi vezetési rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. Az erőforrások közé tartoznak a személyzeti erőforrások és a szakértelem, a szervezeti infrastruktúra, a technológia és a pénzügyi erőforrások.

A hatékonyabb környezetvédelmi vezetés érdekében meg kell határozni, dokumentálni kell és közzé kell tenni, hogy melyek a szerepek, a felelősségi körök és a hatáskörök.

A szervezet felső vezetése külön képviselőt (képviselőket) jelöl ki, aki (akik) - más feladataitól (feladataiktól) függetlenül - megfelelő szerepet, felelősségi kört és hatáskört kap (kapnak) arra, hogy

a) biztosítsa (biztosítsák) a környezetvédelmi vezetési rendszernek e nemzetközi szabvány követelményei szerinti bevezetését, alkalmazását és betartását;

b) értékelés céljából fejlesztési javaslatokat is tartalmazó jelentést készítsen (készítsenek) a felső vezetés számára a környezetvédelmi vezetési rendszer teljesítményéről.

I-A.4.2. Szakértelem, képzés és tudatosság

A szervezet gondoskodik arról, hogy mindenki, aki a szervezet javára vagy annak megbízásából olyan tevékenységet végez, amely a szervezet által azonosított jelentős környezeti hatással (hatásokkal) járhat, oktatás, képzés és gyakorlat révén megfelelő szakértelemre tegyen szert, és az ezzel kapcsolatos feljegyzéseket a szervezet megőrzi.

A szervezet felméri, hogy a környezeti tényezőkkel és a környezetvédelmi vezetési rendszerrel összefüggésben melyek a képzési igények. Képzéseket biztosít vagy egyéb lépéseket tesz ezen igények kielégítése érdekében és a kapcsolódó feljegyzéseket megőrzi.

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania, hogy a neki vagy az ő megbízásából dolgozók tudatában legyenek:

a) mennyire fontos a környezeti politika és a kapcsolódó eljárások, valamint a környezetvédelmi vezetési rendszer követelményeinek teljesülése;

b) melyek munkájuk jelentős környezeti tényezői és az ezekhez kapcsolódó valós vagy potenciális hatások, továbbá milyen környezeti előnyökkel jár személyes teljesítményük javulása;

c) milyen szereppel és felelősségi körrel vesznek részt a környezetvédelmi vezetési rendszer követelményeinek teljesítésében; és

d) milyen következményekkel járhat az előírt eljárásoktól való eltérés.

I-A.4.3. Kommunikáció

Tekintettel a környezeti tényezőkre és a környezetvédelmi vezetési rendszerre, a szervezetnek megfelelő eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania

a) a szervezet különböző szintjei és feladatkörei közötti belső kommunikációra;

b) a külső érdekelt felektől érkező lényeges közlemények fogadására, dokumentálására és megválaszolására.

A szervezetnek el kell döntenie, hogy ad-e külső tájékoztatást a jelentős környezeti tényezőiről, és ezt a döntését dokumentálja. Ha a tájékoztatás mellett dönt, a szervezetnek módszert (módszereket) kell kialakítania és bevezetnie a külső tájékoztatásra.

I-A.4.4. Dokumentálás

A környezetvédelmi vezetési rendszer dokumentációja magában foglalja:

a) a környezeti politikát, célokat és célkitűzéseket;

b) annak leírását, hogy mire terjed ki a környezetvédelmi vezetési rendszer;

c) a környezetvédelmi vezetési rendszer főbb elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását, valamint hivatkozásokat az idevágó dokumentumokra;

d) az e nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket; valamint

e) azokat az iratokat, beleértve a feljegyzéseket, amelyek a szervezet szerint szükségesek a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos eljárások hatékony tervezésének, működtetésének és ellenőrzésének biztosításához.

I-A.4.5. A dokumentumok kezelése

A környezetvédelmi vezetési rendszer és az ezen szabvány által megkövetelt dokumentumokat kezelés alá kell vonni. A feljegyzések különleges dokumentumok, amelyeknek a kezelését a A.5.4. pont követelményeinek megfelelően kell végezni.

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania

a) a dokumentumok kiadásra való alkalmasságának jóváhagyására;

b) a dokumentumok felülvizsgálatára és szükség szerinti frissítésére, majd újbóli jóváhagyására;

c) annak biztosítására, hogy a dokumentumok módosulása és felülvizsgálatuk jelenlegi állása megállapítható legyen;

d) annak biztosítására, hogy az alkalmazandó dokumentumok érvényes változata rendelkezésre álljon a felhasználás helyén;

e) annak biztosítására, hogy a dokumentumok tanulmányozhatók és könnyen azonosíthatók maradjanak;

f) annak biztosítására, hogy azok a külső eredetű dokumentumok, amelyek a szervezet szerint szükségesek a környezetvédelmi vezetési rendszer tervezéséhez és működtetéséhez, azonosíthatók legyenek és azok terjesztését kézben tartsák; valamint

g) az elavult dokumentumok nem kívánt felhasználásának megakadályozására és a bármely okból megőrzött ilyesfajta dokumentumok azonosítására.

I-A.4.6. A működés szabályozása

A szervezetnek azonosítja és megtervezi azokat a műveleteket, amelyek a környezeti politikájának, céljainak és célkitűzéseinek megfelelő jelentős környezeti tényezőkkel összefüggnek, annak érdekében, hogy azok az előírt körülmények között megvalósuljanak, azáltal hogy

a) dokumentált eljárás(oka)t alakít ki, vezet be és tart fenn olyan helyzetek kezelésére, amelyeknél ennek (ezeknek) a hiánya a környezeti politikától, céloktól és célkitűzésektől való eltéréshez vezethetne; valamint

b) meghatározza az eljárás(ok)on belüli működési kritériumokat; továbbá

c) a szervezet által felhasznált áruknál és szolgáltatásoknál felmerülő jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos eljárás(oka)t kialakítja, bevezeti és fenntartja, valamint az alkalmazandó eljárásokat és követelményeket ismerteti a beszállítóival, beleértve a megbízott vállalkozókat is.

I-A.4.7. Készültség és reagálás vészhelyzet esetén

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania annak megállapítására, hogy milyen vészhelyzetek és balesetek fordulhatnak elő, amelyek a környezetre hatással lehetnek, és miként reagáljon rájuk.

A szervezet reagál a valós vészhelyzetekre és balesetekre, valamint megelőzi vagy enyhíti a hozzájuk kapcsolódó káros környezeti hatásokat.

A szervezet rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén átdolgozza a vészhelyzeti készültségi és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után.

A szervezet lehetőség szerint rendszeresen ellenőrzi az ilyen eljárásokat.

I-A.5. Ellenőrzés

I-A.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania azon folyamatok és tevékenységek fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérése és mérése céljából, amelyek a környezetre jelentős hatással lehetnek. Az eljárás(ok)nak azon adatok dokumentálását is magában kell foglalnia, amelyek a teljesítménynek, a működés előírt ellenőrzéseinek és a szervezet által kitűzött környezeti célok és célkitűzések teljesülésének felügyeletéből származnak.

A szervezet gondoskodik arról, hogy a felügyelethez és a mérésekhez kalibrált vagy ellenőrzött eszközöket használjanak és tartsanak fenn, valamint hogy az erről szóló feljegyzéseket megőrizzék.

I-A.5.2. Felmérés az előírások betartásáról

I-A.5.2.1. A szabálykövetés melletti elkötelezettségével összhangban a szervezet eljárás(oka)t dolgoz ki, valósít meg és tart fenn annak felmérésére, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásokat mennyire tartják be.

A szervezet feljegyzésekben rögzíti e rendszeres felmérések eredményeit.

I-A.5.2.2. A szervezet felméri azon többi követelmény teljesülését is, amelyekre kötelezettséget vállalt. A szervezet ez utóbbi felmérést tetszése szerint végezheti a jogszabályok betartására vonatkozó, A.5.2.1. pont szerinti felméréssel összevonva, vagy külön e célra kidolgozott eljárás(ok) alapján.

A szervezet feljegyzésekben rögzíti e rendszeres felmérések eredményeit.

I-A.5.3. Eltérések, korrekciós intézkedések és megelőző intézkedések

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a valós vagy potenciális eltérések kezelésére, valamint a korrekciós intézkedésekre és a megelőző intézkedésekre. Ebben (ezekben) meg kell határoznia az alábbiakra vonatkozó követelményeket:

a) az eltérések felderítése és kiigazítása, valamint a környezeti hatásuk mérséklésére szolgáló intézkedés(ek);

b) az eltérések kivizsgálása, okuknak (okaiknak) a felderítése és a megismétlődésük elkerülésére szolgáló intézkedések;

c) az eltérés (eltérések) megelőzését szolgáló intézkedés(ek)re való igény felmérése és a bekövetkezésük megelőzésére alkalmas intézkedések megvalósítása;

d) feljegyzés készítése a meghozott korrekciós intézkedés(ek) és megelőző intézkedés(ek) eredményeiről; valamint

e) a korrekciós intézkedés(ek) és a megelőző intézkedés(ek) hatékonyságának értékelése. A meghozott intézkedéseknek arányban kell lenniük a felmerült problémáknak és azok környezeti hatásainak mértékével.

A szervezet gondoskodik arról, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszer dokumentációjában megtegyenek minden szükséges módosítást.

I-A.5.4. A feljegyzések kezelése

A szervezet szükség szerint feljegyzéseket készít és őriz meg a környezetvédelmi vezetési rendszerében és az ezen szabványban foglalt követelmények teljesülésének, valamint az elért eredményeknek az igazolására.

A szervezetnek eljárás(oka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a feljegyzések azonosítására, tárolására, védelmére, visszakeresésére, megőrzésére és megsemmisítésére.

A feljegyzéseknek olvashatóknak, azonosíthatóknak és nyomon követhetőknek kell lenniük és maradniuk.

I-A.5.5. Belső ellenőrzés

A szervezetnek biztosítania kell, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszert belső ellenőrzéseknek vessék alá meghatározott időközönként annak érdekében, hogy

a) megállapítsák a környezetvédelmi vezetési rendszerről, hogy

- megfelel-e a környezetvédelmi vezetés tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit is,

- megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;

b) a szervezet vezetését tájékoztassa az ellenőrzések eredményeiről.

A szervezetnek belső ellenőrzési programo(ka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania, figyelembe véve az érintett műveletek környezeti jelentőségét és a korábbi ellenőrzések eredményeit.

Olyan ellenőrzési eljárás(oka)t kell kialakítani, bevezetni és fenntartani, amely(ek) kitér(nek):

- az ellenőrzések tervezéséhez és végrehajtásához, az ezek eredményeiről szóló jelentésekhez és a róluk készült feljegyzések megőrzéséhez kapcsolódó felelősségi körre és követelményekre,

- az ellenőrzés kritériumainak, alkalmazási körének, gyakoriságának és módszereinek meghatározására.

Az ellenőrök kiválasztásakor és az ellenőrzések végrehajtásakor ügyelni kell, hogy az ellenőrzési eljárás objektív és pártatlan legyen.

I-A.6. Vezetőségi felülvizsgálat

A felső vezetés terv szerinti időközönként felülvizsgálja a szervezet környezetvédelmi vezetési rendszerét annak biztosítására, hogy az mindenkor megfeleljen a rendeletésének és az elvárásoknak, valamint hatékony maradjon. A felülvizsgálatok során azt is mérlegelni kell, hogy milyen fejlesztések lehetségesek és milyen módosításokra van szükség a környezetvédelmi vezetési rendszerben, beleértve a környezeti politikát, valamint a környezeti célokat és célkitűzéseket is.

A vezetőségi felülvizsgálatokról készült feljegyzéseket meg kell őrizni.

A vezetőségi felülvizsgálat a következőkre támaszkodik:

a) azok az eredmények, amelyek a belső ellenőrzésekből, illetőleg azon felmérésekből származnak, amelyeket a jogi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek a betartásáról készültek;

b) külső érdekelt felek közleményei, beleértve a panaszokat is;

c) a szervezet környezetvédelmi teljesítménye;

d) a célok és a célkitűzések teljesülésének mértéke;

e) a korrekciós és megelőző intézkedések jelenlegi helyzete;

f) a korábbi vezetőségi felülvizsgálatok utóintézkedései;

g) a körülményekben bekövetkezett változások, beleértve a környezeti vonatkozású jogi és egyéb követelmények fejlődését is; valamint

h) fejlesztési javaslatok.

A vezetőségi felülvizsgálat folyományaként döntésekre és intézkedésekre kerülhet sor a környezeti politika, a célok és a célkitűzések, valamint a környezetvédelmi vezetési rendszer többi elemének esetleges módosításaira vonatkozóan, a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel összhangban.

NEMZETI SZABVÁNYÜGYI TESTÜLETEK JEGYZÉKE

BE : IBN/BIN (Institut belge de normalisation/Belgisch Instituut voor Normalisatie)

CZ : ČNI (Český normalizační institut)

DK : DS (Dansk Standard)

DE : DIN (Deutsches Institut für Normung e.V.)

EE : EVS (Eesti Standardikeskus)

EL : ELOT (Ελληνικός Οργανισμός Τυποποίησης)

ES : AENOR (Asociación Española de Normalización y Certificación)

FR : AFNOR (Association française de normalisation)

IEL : NSAI (National Standards Authority of Ireland)

IT : UNI (Ente Nazionale Italiano di Unificazione)

CY : Κυπριακός Οργανισμός Προώθησης Ποιότητας

LV : LVS (Latvijas Standarts)

LT : LST (Lietuvos standartizacijos departamentas)

LU : SEE (Service de l'Energie de l'Etat) (Luxembourg)

HU : MSZT (Magyar Szabványügyi Testület)

MT : MSA (Awtorità Maltija dwar l-Istandards/Malta Standards Authority)

NL : NEN (Nederlands Normalisatie-Instituut)

AT : ON (Österreichisches Normungsinstitut)

PL : PKN (Polski Komitet Normalizacyjny)

PT : IPQ (Instituto Português da Qualidade)

SI : SIST (Slovenski inštitut za standardizacijo)

SK : SÚTN (Slovenský ústav technickej normalizácie)

FI : SFS (Suomen Standardisoimisliitto ry.)

SE : SIS (Swedish Standards Institute)

UK : BSI (British Standards Institution)."

(1) Az e mellékletben közölt szöveg felhasználása a CEN engedélyével történt. A teljes szöveg megvásárolható a nemzeti szabványügyi testületektől, amelyek jegyzékét e melléklet tartalmazza. Tilos e mellékletről kereskedelmi céllal másolatot készíteni.