A Pécsi Ítélőtábla Bhar.99/2011/7. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 22. §, 31. §, 180. §, 183. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 52. §, 164. §, 171. §, 173. §, 217. §, 297. §, 331. §, 332. §, 352. §, 373. §, 385. §, 386. §, 387. §, 392. §, 398. §, 399. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Siklósi Járásbíróság B.88/2010/9., Pécsi Törvényszék Bf.409/2010/2., *Pécsi Ítélőtábla Bhar.99/2011/7.* (ÍH 2011.97), 3263/2018. (VII. 20.) AB határozat

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság

Bhar.II.99/2011/7. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2011. évi július hó 18. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A harmadfokú bíróság a becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 3.Bf.409/2010/2. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- I.rendű vádlott at a 3 rb. a Btk.180.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott becsületsértés vétségének a vádja alól felmenti;

- II.rendű vádlott vonatkozásában a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

I n d o k o l á s

A Siklósi Városi Bíróság a 2010. évi július hó 6. napján kelt 4.B.88/2010/9. számú ítéletével I.rendű vádlott at 3 rb. becsületsértés vétsége miatt 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte, II.rendű vádlott at pedig rágalmazás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta.

A másodfokon eljárt Baranya Megyei Bíróság a 2011. évi március hó 8. napján kelt 3.Bf.409/2010/2. számú határozatával I.rendű vádlott vonatkozásában a fenti ítéletet a Be.373.§ (1) bekezdés I/b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a vele szemben indult eljárást - a Be.332.§ (1) bekezdés b) pontjában írt okból, magánindítvány hiánya miatt - megszüntette, míg II.rendű vádlott at a Be.352.§ (1) bekezdés b) pontjában írt rendelkezés alkalmazásával - eltérő tényállás megállapítása mellett - az ellene emelt vád alól felmentette.

E határozat ellen - a Be.386.§ (1) bekezdés c) pontja alapján - az eljárás megszüntetése, illetve a felmentés miatt az ügyész jelentett be fellebbezést hatályon kívül helyezés és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása végett.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a vádlottak terhére bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta.

A harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet - a Be.387.§ (1) bekezdése alapján - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, vizsgálva az eljárási szabályok megtartását, valamint a másodfokú ítélet megalapozottságát.

E körben azonban - figyelemmel az ügy sajátosságára - mindenekelőtt a Btk.22.§ h) pontjában megjelölt büntethetőségi akadály elemzésének a szükségessége merült fel; annak megválaszolása, hogy az ügyben sor került-e joghatályos magánindítvány előterjesztésére, vagy sem.

------------------------

A büntetőeljárás megindítása, a nyomozás elrendelése a ..........i Rendőrkapitányság megbízott vezetőjének, tanú1 őrnagynak a 2009. április 27-én kelt és ugyanezen a napon iktatott feljegyzése alapján történt meg. Ebben elsőként a .........i Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának az alkalmazottai - közelebbről tanú2, tanú3 és tanú4 - által 2009. április 4-én foganatosított intézkedés került leírásra, majd az, hogy az érvényes vezetői engedéllyel, környezetvédelmi igazolólappal és kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező II.rendű vádlott, illetve a kevéssel később megjelenő I.rendű vádlott a helyszínen milyen magatartást tanúsított.

A szóban forgó feljegyzés szerint II.rendű vádlott a ..........i Rendőrkapitányságot "korruptnak", míg I.rendű vádlott ugyanezen testület dolgozóit "faszszopónak" nevezte, annak hangsúlyozása mellett, hogy "mi lenne, ha egyszer a büntetés behajtása helyett dolgoznának is".

E feljegyzés alapját az a szabálysértési ügyben keletkezett feljelentés képezte, melyben az intézkedő rendőrök - a fentiekkel egyezően - röviden leírták a történések menetét.

Ezt követően, már az elrendelt nyomozás keretében, 2009. június 17-én tanú2t, tanú3t és tanú4-t tanúként is kihallgatták, akik az események jegyzőkönyvezetése során mindhárman úgy nyilatkoztak, hogy a sértő kijelentések miatt I.rendű és II.rendű vádlott ak ellen magánindítványt kívánnak előterjeszteni.

A Be.52.§ (4) bekezdése értelmében a becsületsértés és a rágalmazás bűncselekménye közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. Mindez, a "közvádra üldözendő" jelleg természetesen nem változtat azon a tényen, hogy az említett bűncselekmények elkövetői - figyelemmel a Btk.183.§ (1) bekezdésére - magánindítványra büntethetők.

A magánindítvány előterjesztésére - a Btk.31.§ (2) bekezdése alapján - a sértett jogosult. Mindez a következetes ítélkezési gyakorlat szerint azt jelenti, hogy a hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett becsületsértés és rágalmazás vonatkozásában - eltérő rendelkezés hiányában - a megsértett hivatalos személy, míg a hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben megvalósított ugyanilyen bűncselekmény miatt a hatóság vezetője jogosult a magánindítvány megtételére. /Büntető eljárásjog - Kommentár a gyakorlat számára, szerk. dr.Belegi József - HVGORAC, Könyv- és Lapkiadó Kft., 560/46. oldal./

A szabálysértési feljelentés, majd a feljegyzés és - nem utolsó sorban - az intézkedő rendőrök kihallgatásáról készült jegyzőkönyvek áttekintése után megállapítható, hogy a nyomozás során rendelkezésre álló, a Be.164.§ (2) bekezdésének szem előtt tartásával összegyűjtött bizonyítékok egybehangzóan a hatóság, közelebbről a .........i Rendőrkapitányság, és nem az egyes hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekményre utaltak. Ennek megfelelően, a nyomozás iratainak az ismertetésekor, tanú1 megbízott vezető 2009. április 27-én tett feljelentése - miután az a Be.173.§ (3) bekezdésében írt feltételeknek, valamint a fentebb vizsgált rendelkezéseknek mindenben megfelelt - joghatályos magánindítványnak volt tekinthető.

Ehhez képest azonban a Siklósi Városi Ügyészség B.769/2009/10. számú vádirata némileg másként határozta meg a sértettek körét, amikor a Be.217.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti szerkezeti részben - a vád tárgyává tett cselekmény leírásakor - I.rendű vádlott at érintően azt rögzítette, hogy a "jelenlévő rendőröket nevezte faszszopóknak", velük közölte, hogy "mi lenne, ha egyszer a büntetés behajtása helyett dolgoznának is". Ennek megfelelően az említett személy ellen 3 rb. - tanú2, tanú3 és tanú4 sérelmére megvalósított - becsületsértés vétsége miatt került sor a vádemelésre.

Pusztán ennek alapján helyes lehetett volna a másodfokú bíróságnak a magánindítvány elkésettségével kapcsolatosan kifejtett álláspontja. A jelen ügyben azonban, amint arra a nyomozás részleteinek az ismertetésekor már utalás történt, másról volt szó.