A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30255/2007/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bírók: Bodor Mária, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

Gfv.X.30.255/2007/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Pásztor Pál ügyvéd által képviselt dr.P.-né felperesnek a dr.Kárpáti Margit ügyvéd által képviselt Kft. I.r., a személyesen eljárt II.r. és III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Nógrád Megyei Bíróság előtt P.20.507/2006. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2007. február 5-én kelt 13.Gf.40.458/2006/6. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.458/2006/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 15 napon belül 200.000,- (Kettőszázezer) Ft felülvizsgálati perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 1.926.614,- (Egymillió Kilencszázhuszonhatezer Hatszáztizennégy) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesi jogelőd, mint ügyvéd a 2001. szeptember 13-án kelt megbízási szerződés alapján ügyvédi tevékenységet folytatott a perben nem álló Kft. számára. A felperesi jogelőd által képviselt peres ügyek megszüntetésre kerültek, - felperesi előadás szerint - a Kft tulajdonosaiban bekövetkezett változásokra visszavezethetően. Jelen per II. és III.r. alperese ugyanis 2004. július 5-én átruházta a Kft-ben levő üzletrészét az I.r. alperesre. Ezt követően 2004. július 21-én a Kft. végelszámolója és a felperesi jogelőd között megállapodás jött létre, mely szerint a felek a felmondás miatt "5% díjazás alkalmazásában állapodtak meg" a perben érvényesített 513.763.868,-Ft ügyérték alapulvételével. A felperesi jogelőd által a Kft.-vel szemben benyújtott fizetési meghagyás 2004. október 22-én emelkedett jogerőre. E szerint a kft-t 25.000.000,-Ft tőke és kamata, 325.000,- Ft költség és 625.000,-Ft ügyvédi munkadíj fizetési kötelezettség terheli. A felperesi jogelőd az igényét a végelszámolási eljárásban a végelszámolónak, később a társaság felszámolójának bejelentette. Követelését jelen per felperesére engedményezte.

A felperes 2005. február 22-én benyújtott keresetében a Ptk.203.§-ára alapítottan annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 2004. július 5-én létrejött üzletrész adásvételi szerződés a felperes irányában hatálytalan, továbbá a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.tv. (Gt.) 56.§ /3/ és /4/ bekezdése, illetve a 296.§ /1/ és /3/ bekezdése, illetve a 2006. március 21-i keltű beadványa szerint a Gt.173.§ /3/ bekezdése alapján a bíróság állapítsa meg az I.r. alperes korlátlan és teljes felelősségét a kft. tartozásaiért. Ezen beadványában a Gt.296.§ /2/ bekezdése alapján biztosíték adására is kérte kötelezni az I.r. alperest.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A Nógrád Megyei Bíróság 2006. szeptember 19-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, a Ptk.203.§-ának /1/ bekezdése szerint fedezetelvonás nem következett be, hiszen az alperesek között létrejött üzletrész átruházás a Kft. vagyonát nem érintette, ezt követően állapodott meg a kft. végelszámolója és a felperesi jogelőd a 2001. szeptember 13-án kelt megbízási szerződés módosításában a díj mértékét illetően. Álláspontja szerint a Gt.55. és 56.§-a az adott tényállás mellett nem irányadó, hiszen az ellenőrzött társaság jogutód nélküli megszűnése még nem következett be. Kifejtette továbbá, a Gt. 296.§ /1/ bekezdése a már nem működő gazdasági társaságok vonatkozásában alkalmazandó, míg a 296.§ /3/ bekezdése szerinti felelősségi szabály alkalmazásának valamennyi feltétele nem áll fenn, figyelemmel az üzletrész megszerzése és a kft. felszámolás alá kerülése között eltelt rövid időszakra, továbbá arra, hogy a Kft, mint végelszámolás alatt álló cég a perbeli időszakban gyakorlatilag nem működött.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. február 5-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, helytálló volt az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy az alperesek között létrejött üzletrész adásvételi szerződés fedezetelvonó szerződésnek nem tekinthető, azzal a Kft. vagyona, amely a felperesi jogelődnek kielégítési alapul szolgál, nem csökkent. A Ptk.203.§ /1/ bekezdésének alkalmazásával csak konkrét szerződést illetően lehet a kielégítési alap elvonását megállapítani, ezen szerződésként pedig a felperes az üzletrész adásvételi szerződést jelölte meg. A másodfokú bíróság úgyszintén osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját atekintetben, hogy a Gt.56.§-a szerinti felelősségi szabályt csak megszűnt társaság tagjára lehet alkalmazni, ez következik a rendelkezés törvényi elhelyezéséből is. A Gt.296.§ /1/, és /3/ bekezdésére, illetve a 173.§ /3/ bekezdésére továbbá a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) a 63.§-ára alapozott kereseti kérelem kapcsán kifejtette, mindegyik esetben a felelősség áttörésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy az uralkodó tag befolyása oda vezessen, hogy az ellenőrzött társaság ügyvezetése a cég vonatkozásában hátrányos üzletpolitikát folytasson. Az üzletrész megszerzése és a kft. felszámolása alá kerülése közötti rövid időszakban (kevesebb mint 3 hónap) a hátrányos üzletpolitika folytatása nem valósult meg, ilyet a felperes bizonyítani nem tudott. A Gt.173.§ /3/ bekezdése szerinti felelősség áttörés megállapításának a fenti feltétel teljesülése előfeltétele lett volna és a kifejtettek megfelelően irányadóak a Cstv.63.§ /2/ bekezdésre történt hivatkozás kapcsán is.

Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság az alpereseket 32.110.237,-Ft tőke és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kötelezze. Álláspontja szerint a perben eljárt bíróságok a Ptk.203.§-át tévesen értelmezték. A felperesnek követelése van a Kft-vel szemben, és ennek fedezetét az alperesek rosszhiszeműen elvonták. Az I.r. alperes azzal a feltétellel vette meg a II. és a III.r. alperesek üzletrészét, ha azon két pert, melyben a kft-t a felperesi jogelőd képviseli megszünteti. A per megszüntetése a felperes követelésének jogalapját vonta el. Figyelmen kívül hagyták, hogy a megbízási szerződés 4. pont második bekezdése szerint a képviseleti díj 50%-a illeti meg a megbízottat, ha a megbízó az eljárások jogerős befejezése előtt a megbízást visszavonja. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévedett, amikor összevontan vizsgálta a Gt.296.§ /1/ és /3/ bekezdése megvalósulását ugyanis az /1/ bekezdés az ellenőrzött társaság üzletpolitikájáról, míg a /3/ bekezdés az uralkodó tag hátrányos üzletpolitikájáról szól. A Kft. egyedüli tulajdonosa 2004. október 4-től az I.r. alperes, így felelőssége a Gt.173.§ /3/ bekezdése szerint fennáll. Felperesi álláspont szerint a hátrányos üzletpolitika egy perbeli igény visszavonása, az igényérvényesítés elmaradásában is megvalósulhat. A keresetet a II.r. alperes, mint végelszámoló vonta vissza, viszont az I.r. alperes akadályozta meg a kereset ismételt beadását. Az I.r. alperesnek a Kft. felszámolásáig folytatott tevékenysége egyértelműen a fedezet elvonására, a kft. gazdálkodása ellehetetlenítésére irányult. Végül felperes hangsúlyozta, hogy módosított kereseti kérelmében, illetve fellebbezésében az I.r. alperes vonatkozásában a Gt.296.§ /2/ bekezdésére is hivatkozott, ezt a kereseti kérelmet az ítéletek meg sem említik.