A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20485/2018/8. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 70/A. § (1) bek., (1) bek., 70/F. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 86. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.485/2018/8/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kulcsár István pártfogó ügyvéd (cím) által képviselt kk. felperes neve (felperes címe) felperesnek, az Isépy Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Mydloné dr. Isépy Eszter ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a Berényi és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Solymár Károly ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 20. napján meghozott 20.P.20.213/2016/35. számú ítélete ellen a felperes részéről 37. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére az állam köteles.

A le nem rótt 160.000 (Százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A kiskorú felperes 2010. szeptember 1. napján kezdte meg az általános iskolai tanulmányait a Sz. Általános Iskola és Gimnáziumban, amelynek fenntartója az I. rendű alperes. A beiratkozás időpontjáig az iskolaérettségről nem készült el a végleges állásfoglalás. A felperes sajátos nevelési igénye miatt az integrált oktatása nem vezetett eredményre, ezért 2010. novembertől a felperest édesanyja nem hordta iskolába. A ... Bizottság 2011. január 10. napján készült szakvéleménye szerint a felperes gyermekkori autizmusa miatt sajátos nevelési igényű különleges gondozásra jogosult, integráltan nevelhető lenne, de a jegyző által megadott jegyzékben a jelenlegi iskolája nem szerepel, a kerületben nincs egyetlen autista gyermekeket fogadó iskola sem. Kijelölte a gyermek számára a Sz. Általános Iskolát, kérte a jegyzőt, hogy teremtse meg a gyermek oktatásához, fejlesztéséhez szükséges feltételeket felperes jelenlegi iskolájában, ezen időpontig a felperes különleges gondozásáról a kijelölt Sz. Általános Iskola gondoskodik. Javasolta, hogy a felperes tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. Meghatározta a fejlesztési javaslatot. A felperes törvényes képviselője a szakértői vizsgálattal szemben felülvizsgálat iránti kérelmet nem terjesztett elő, azzal egyetértett.

A felperes édesanyja, a nevelési tanácsadó és az iskola között a tanuló megfelelő gondozásának kialakítása érdekében tárgyalások folytak, mert a Sz. Általános Iskola az alapító okirat szerint sem biztosított oktatást autista gyermeknek, a sajátos nevelési igénynek megfelelő oktatás feltételeit utóbb kellett megteremteni. 2011. március 16. napján megállapodott felperes törvényes képviselője, két iskola, valamint a nevelési tanácsadó arról, hogy a K. Szakszolgálat részéről heti öt órában a felperes fejlesztését gyógypedagógiai tanár végzi, míg a Sz. Általános Iskola rendszeresen konzultál a nevelési tanácsadó szakemberével. A nevelési tanácsadó részéről pedig heti egy alkalommal fejlesztő gyógypedagógus került biztosításra. 2011. március 22. napján a felperes magántanulói jogviszony engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, mert a mulasztott órák száma miatt tankötelezettségét már csak ekként tudta teljesíteni. A felperes 2010/2011. tanévet iskola-előkészítőként fejezte be.

2011. szeptembertől a felperes továbbra is a Sz. Általános Iskola tanulójaként kezdte meg a tanévet, magántanulói státuszban. Az I. rendű alperes képviselő-testülete 2011. október 13-án meghozott önkormányzati határozatával az iskola alapító okiratát módosította, amely lehetővé tette évfolyamonként egy autista gyermek oktatását az intézményben. 2011. december 19-től gyógypedagógus foglalkozott a felperessel heti kétszer négy órában, az első osztályt magántanulóként végezte el.

2012 márciusában az iskola jelezte, hogy felperes nem tud a többségi tanterv alapján tanulni, a szükséges kultúrtechnikákat nem tudta elsajátítani, a szociális integrációs cél nem valósult meg, kérte a szakértői vélemény felülvizsgálatát. A ... Bizottság 2012. szeptember 17. napján elkészült szakértői véleménye szerint felperes sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igényel. A fogyatékossági típusának megfelelő nevelési intézményben külön nevelését javasolták, tankötelezettségét kizárólag iskolába járással teljesítheti. A gyermek számára kijelölte a Sz. Diákotthont, a gondozás kezdetét 2012. szeptember 17. napjában jelölte meg. Felperes ezen időponttól a Sz. Diákotthon, Gyermekotthon tanulója.

Felperes törvényes képviselője 2012. évben az Alapvető Jogok Biztosához fordult állásfoglalás érdekében. Az Alapvető Jogok Biztosa .../2012. számú 2013. április 27. napján elkészült jelentésében rögzítette, hogy a ... Önkormányzatának Jegyzője azzal, hogy 2011 februárjától 2012 szeptemberéig nem biztosította a panaszos integráltan nevelhető autizmussal élő gyermeke állapotának megfelelő iskolai ellátását, visszásságot okozott a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődése biztosítását szolgáló állami gondoskodáshoz és védelemhez, valamint a művelődéshez, tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggésben, de mulasztása alkalmas az esélyegyenlőség előmozdítása követelményének megsértésére is. Mivel a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet értelmében az intézményi jegyzék összeállítása a járási hivatal, az abban nem szereplő iskola kijelölése a tankerületi igazgató hatáskörébe került, érdemi intézkedést nem tett.

Felperes keresetében I. és II. rendű alpereseket 2.000.000 forint nem vagyoni kár és 2010. október 24. napjától a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamat egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. Keresete jogalapjaként a Ptk. 339. § (1) bekezdését, 348. §(1) bekezdését, 349. §(1) bekezdését, 348. § (1) bekezdését, 355. § (1) bekezdését, 349. § (1) bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy a felperest az alperesek magatartása folytán két évig tartó bizonytalan helyzet nagyon megviselte, a fejlődésében lelkileg visszaesett, nehezebben kezelhető lett, nem lehetett neki megmagyarázni, hogy miért nem járhat iskolába. Ezzel a testi épséghez, egészséghez való joga is sérült. Felhívta az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdését. Igazságügyi orvosszakértő bevonását kérte a perbe, emellett tanúbizonyítást ajánlott fel. I. rendű alperes jogellenes magatartását abban jelölte meg, hogy az 1993. évi LXXIX. törvény 86. §-a ellenére nem gondoskodott arról, hogy az általa fenntartott intézmények között legyen olyan, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátását is képes biztosítani. Még a kijelölt iskola alapító okiratának módosítását követően sem tette lehetővé a felperes integrált oktatását. A felperes közösségbe nem járhatott, tanulmányait csak magántanulói viszonyban folytathatta. Az I. rendű alperes nem biztosította az általa fenntartott intézményben a felperes szükségleteinek megfelelő eszközök alkalmazását. Álláspontja szerint I. rendű alperesnek megfelelő tanárt kellett volna biztosítania, nem alkalmazta a V. intézmény által javasolt ... kártyát a gyermek napirendjének betartására. A szülő kéréseit nem teljesítették. Álláspontja szerint ennek következtében alakult ki az a helyzet, hogy a gyermeket a félév végén ön- és közveszélyesnek nyilvánították, az iskola felvette az államtól járó normatív támogatást és ennek megemelt díját is. Sérelmezte, hogy a gyermek heti 5 órás foglalkoztatása nem nevezhető oktatásnak, nevelésnek, kifogásolta, hogy 2011 decemberétől a gyermeknek csupán a fejlesztése történt meg, az oktatása azonban nem.