Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27223/2015/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §] Bíró: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ügyvéd által képviselt felperes neve. (felperes címe szám alatti) felperesnek - ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe. szám alatti) alperes elleni, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára a NAV külön felhívására 30.000 (Harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S:

A felperes neve. az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV.3.) számú FVM rendelettel biztosított egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be az MVH elsőfokú hatóságához. Az elsőfokú hatóság 2009. szeptember 1-től 2009. október 14. napjáig helyszíni ellenőrzést folytatott le. A helyszíni ellenőrzésről 1108071051 számú jegyzőkönyv készült.

Ezt követően 16 tábla tekintetében a hatóság túligénylést állapított meg és az ügyfelet adategyeztetésre hívta fel. A felperes a 217/1001/10 895/7/2009. számú adategyeztető lapon 57 parcellából 14-re vonatkozóan csökkentette az igényét összesen 36,38 hektárral, 2 parcellára vonatkozóan pedig fenntartotta azt.

Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét 2009. július 2. napján kelt 217/1001/10 895/15/2009. számú határozatával elutasította, majd azt a 217/1001/10 895/24/2009. számú határozatával helybenhagyta. A határozat bírósági felülvizsgálata során az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.26.842/2013/6. számú ítéletével a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy mivel az eltelt idő miatt az eredeti állapot nem rekonstruálható, a jegyzőkönyv megállapításait figyelmen kívül kell hagyni.

Az elsőfokú hatóság által lefolytatott új eljárás során a 217/1001/10 895/46/2009. számú határozatával az ügyfél kérelmének részben adott helyt, 12.844.229 forint összegű támogatási összeget állapított meg.

A határozat rögzítette, hogy az ügyfél kérelmében 616,74 hektárt jelölt meg, ugyanakkor csak 580,36 hektár nagyságú terület állapítható meg a támogatás alapjául. Ebből következően nem az általa megjelölt 26.483.879 forint támogatás, hanem csak 24.921.659 forint illeti meg. Mivel az adategyeztetésre túligénylés miatt került sor, az a terület, - 36,38 hektár - amennyivel az ügyfél a nyilatkozatában csökkentette az igényét, jogosulatlanul igényelt támogatás alapjának minősül. Ennek jogkövetkezménye az Európai Közösségek Bizottsága 796/2004/EK rendelet 51. cikk (1) bekezdése alapján - mivel a jogosulatlanul igényelt terület aránya meghaladja a 3%-ot, de nem éri el a 20%-ot - 3.124.440 forint levonása szükséges, így a 24.921.659 forintos összeg, 21.797.219 forintra módosul. A 130/2009. (X.14.) számú FVM rendelet 1. §-a alapján a támogatás a jogosan igényelt terület után hektáronként 42.941.072 forint.

A 37/2009. (IV.3.) számú FVM rendelet 4. §-a és a 132/2009. (X.14.) számú FVM rendelet 1. §-a alapján 0,9821 ráta alkalmazásával arányos visszaosztásra került sor, tehát 21.797.219 forintos összeget 21.407.048 forintra kell csökkenteni.

A kölcsönös megfeleltetés előírásainak megsértése miatti jogkövetkezményként az elsőfokú hatóság a 21.407.048 Ft-ot annak 40%-val továbbcsökkentette, így állapított meg 12.844.229 forintos támogatást.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt.

A Földművelésügyi Minisztérium MVHF/2629/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság eleget tett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésének, amikor a tényállást tisztázta. Azt állapította meg, hogy az ügyfél kérelmében feltüntetett 616,74 hektár helyett csak 580,36 hektár nagyságú terület vehető figyelembe a támogatás alapjául. Az ügyfelet adategyeztetésre hívta fel, majd az ügyfél által visszaküldött adategyeztető lapon tett jognyilatkozatának megfelelő területnagyságot határozott meg a döntésében. Túligénylés megállapítását követően a 36/2009. (IV.3.) számú FVM rendelet 14. §-ában szabályozott módon járt el, hivatkozott a 14. § (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésére. Azon terület, - 36,38 hektár - amennyivel az ügyfél adategyeztetés során jognyilatkozatában csökkentette az igényét, jogosulatlanul igényelt támogatás alapjának minősül. Hivatkozott a 796/2004/EK rendelet 51. cikk (1) bekezdésére, a 132/2009. (X.14.) számú FVM rendelet 1. §-ára.

Megállapította, hogy a kölcsönös megfeleltetés előírásainak megszegése miatti jogkövetkezményként az elsőfokú hatóság azért csökkentette 40%-kal a támogatás mértékét, mert az erről hozott, az ügyfél fellebbezésében is említett elsőfokú határozatot helybenhagyó 221/2150/3 197/10/2010. számú másodfokú határozat jogerőre emelkedett, azt az ügyfél a bíróság előtt nem támadta meg, ezért arra vonatkozóan semmisségi ok nem áll fenn, tehát joghatást vált ki.

A határozattal szemben a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben a határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

A felperes keresetében semmisségre és alapelvi sérelmek megállapíthatóságára hivatkozott. Előadta, hogy az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.26.842/2013/6. számú ítéletében előírta a hatóság számára, hogy figyelemmel arra, hogy az eltelt idő alatt már az eredeti állapot nem rekonstruálható, az új eljárásban az alperesnek a jegyzőkönyv megállapításait figyelmen kívül hagyva kell a támogatási jogosultságot megállapítani a felperes javára. Az MVH a megismételt eljárásban 40%-os levonást érvényesített a megítélt támogatásból, a kölcsönös megfeleltetésből hozott 122597945 számú elsőfokú és 2085889497 számú másodfokú határozat alapján. Ezek a határozatok a levonás alapjául szolgáló megállapításaikat az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által egyértelműen jogsértőnek minősített, 1108071051 számú jegyzőkönyvre alapozták.

A felperes álláspontja szerint, amikor az MVH a megismételt eljárásban olyan levonást érvényesít, amely a 1108071051 számú jegyzőkönyv megállapításaira épülő határozatokon alapul, megsérti az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.26.842/2013/6. számú ítéletében foglaltakat és a Ket. 121. § (1) bekezdés e) pontját, mely közvetve a jegyzőkönyv megállapításaira alapozza döntését.