BH 2006.12.419 Az apaság vélelmének megdöntésére jogosult cselekvőképtelen gyermek részére a gyámhatóság akkor rendelhet ki törvényes képviselet ellátására eseti gondnokot perindítás céljából, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll [1952. évi IV. tv. 43-44. §; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 64. §].

A K. H. anyától 2005. január 4. napján született gyermek vonatkozásában az I. r. alperesi beavatkozó 2004. november 26. napján teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett az anya hozzájárulásával. Miután az anya lemondott a gyermekről a II. r. alperesi beavatkozó a kiskorút örökbe fogadta, a Gy. Város Gyámhivatala a nyílt örökbefogadás engedélyezéséről szóló 2005. január 13. napján kelt határozatában megállapította, hogy az örökbefogadásnak sem az örökbefogadó, sem a vérszerinti szülő oldaláról akadálya nincs.

A felperes 2005. január 20. napján a megyei közigazgatási hivatal gyámhivatalában kérelmet terjesztett elő, hogy a gyámhivatal eseti gondnokot rendeljen ki az apaság megdöntése iránti per megindításához, mely perben K. H.-tól született gyermek tekintetében kérné az apaság megállapítását. Ameddig a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal szerzett apai státusz betöltött, az apaság megállapítása iránt személyesen nem indíthat pert.

A Gy. Városi Gyámhivatal határozatával a felperes kérelmét elutasította, megállapítva, hogy a kiskorú gyermek családi jogállása rendezett, a perindítás nem áll a gyermek érdekében.

Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a kiskorúnak az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása nem áll érdekében, őt az apja és az örökbefogadó házastársa szeretet teljes családi közösségben neveli. E körben hivatkozott a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 44. § (4) bekezdésére, és a gyámhatóságokról és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 64. § (4) bekezdésére. Egyben a Gyer. 54. § (2) bekezdése és 64. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes nem is jogosult az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához eseti gondnok kirendelését kérni.

A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte azzal, hogy a bíróság kötelezze a gyámhatóságot a kiskorú gyermek nevében az apaság vélelmének megdöntése iránt indítandó perben a kiskorú képviseletére. Hivatkozott arra, hogy ő közvetlenül az eseti gondnok kirendelését soha nem kérte, csak a Csjt. 1. § (2) bekezdésére figyelemmel hívta fel a gyámhatóság figyelmét az eseti gondnok hivatalbóli kirendelésének szükségességére. Másrészt a gyámhatóságok nem megfelelően vizsgálták, hogy a megindítandó eljárás a kiskorú gyermek érdekében áll-e. E körben nem vették figyelembe a felperes fellebbezésében előadott tényeket és információkat, amely többek között kétségessé teszi, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat az anya hozzájárulásával jött-e létre. Büntetőeljárás indult családi állás megváltoztatása bűntett elkövetésének gyanúja miatt is. A kiskorú érdekét elsődlegesen az szolgálja, hogy vér szerinti szülője nevelje fel.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Gyer. 64. § (4) bekezdésére, mely szerint a gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a gyermek családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárult megadja-e,

azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll. Előkérdésként kellett tehát vizsgálni, hogy a kiskorú családi jogállása rendezett-e, a származás kiderítése adott körülmények között a gyermek érdekében áll-e. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az I. r. alperesi beavatkozó az anya hozzájárulásával teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, amely a Csjt. 37. § (1) bekezdése szerint egymagában megállapítja az apaságot. A hatóság a gyermek tényleges származását a nyilatkozat megtételénél nem vizsgálja, a nyilatkozat akkor is hatályos lehet, ha nyilvánvaló, hogy a gyermek nem a nyilatkozatot tevő férfitől származik. A nyilatkozat megtételének ugyanis nem feltétele a vérségi származás.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi beavatkozói család megfelelő körülményekkel, anyagi viszonyokkal rendelkezik, személyüknél fogva is alkalmasak a gyermek nevelésére. A gyámhivatali eljárásban beszerzett környezettanulmány és védőnői tájékoztatás is igazolja, hogy a gyermek szeretetteljes családi légkörben nevelkedik, abból való kiemelése nem áll a gyermek érdekében.

Az apaság vélelmének megdöntése esetén az apai státusz megüresedne, és a felperes által tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá csak akkor válna, ha ahhoz az anya hozzájárulását adná. Ennek elmaradása azzal járna, hogy a gyermek apa nélkül maradna, és az örökbefogadás felbontása révén a rendezett családi jogállását elvesztené.

Az elsőfokú bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes a Gyer. 64. § (4) bekezdésében foglaltak alapján törvényesen járt el, és a feltárt körülményekből helyesen vonta le a következtetést, hogy a per megindítása nem áll a gyermek érdekében. A felperesnek az a vélelme, hogy esetlegesen ő a gyermek apja, nem mérhető össze a gyermeknek a családhoz való jogával.

Az alperes akkor sem tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy hivatalból nem indokolt az eseti gondnok kirendelése, mivel a vér szerinti apa személyének kiderítése a rendezett családi jogállás mellett nem áll a gyermek érdekében.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, és a gyámhivatalt a kiskorú gyermek nevében hivatalból indítandó, az apaság vélelmének megdöntése iránti perben a kiskorú képviseletére kötelezését. Továbbra is fenntartotta, hogy eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet nem terjesztett elő, mivel erre nem is lett volna jogosult. A gyámhatóságnak erre hivatalból lenne jogosultsága, a Gyer. 64. § (4) bekezdése alapján mérlegelési jogkörét a gyermek érdekének megfelelően kell gyakorolnia. A bíróság nem mérlegelte megfelelően, hogy milyen körülmények között került a gyermek a jelenlegi családjába. A felperes önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy az apai státusz üres maradt. A vélelem megdöntése nem függ össze az örökbefogadás felbontásával. Családi állás megváltoztatása bűncselekményének gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárást az Áe. 37. § (1) bekezdése alapján fel kellett volna függeszteni. A gyermek érdeke, hogy megismerhesse vér szerinti édesapját, és az apja is megismerhesse őt.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.