A Kúria Kfv.35605/2017/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 12. §, (3) bek. c) pont, 48. §, (1) bek., 97. §, (4) bek.] Bírók: Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Ha a gazdasági esemény nem a számlában szereplő felek között valósult meg, úgy vizsgálni kell, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna az adókijátszásról.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélet

Az ügy száma: Kfv.VI.35.605/2017/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: ...)

A felperes képviselője:jogtanácsos

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (...)

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes és alperes

A felülvizsgálati kérelmek száma: felperes: 31. alperes: 33.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Gyulai Közigazgatási és

Munkaügyi Bíróság 2017. május 16-án kelt 7.K.27.115/2016/28. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.115/2016/28. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a keresetet teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 1.700.000 (egymillió-kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 6.829.000 (hatmillió-nyolcszázhuszonkilencezer/forint együttes kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi cég 2000. évben kezdte meg működését gabonakereskedelem fő tevékenységi körrel, a vizsgált időszakban hatályos képviselője T.G. (a továbbiakban: Magánszemély 1.) volt.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2010. évre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. A felperes a vizsgált évben levonásba helyezte különféle gabonák (napraforgó, repce, búza, kukorica) értékesítéséről kiállított számlák általános forgalmi adó tartalmát, így többek között a ...(a továbbiakban: Kft.1.) nevében kibocsátott összesen 47 db számla áfa tartalmát 32.818.899,- forint, a ...(a továbbiakban: Kft.2.) nevében kibocsátott 29 darab számla áfa tartalmát 18.292.942,- forint, az ...(a továbbiakban: Kft.3.) nevében kibocsátott 4 db számla áfa tartalmát 4.952.922,- forint, valamint a ... (a továbbiakban: Kft.4.) által kibocsátott 3 db számla áfa tartalmát 15.084.904,- forint összegben.

[3] A revízió eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 64.448.000,- forint adókülönbözetet állapított meg, amelyből 35.906.000,- forint összeget adóhiánynak minősített. Ezen túlmenően 19.493.000,- forint következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg, valamint 26.929.000,- forint adóbírságot szabott ki és 5.004.000,- forint késedelmi pótlékot számított fel. Rögzítette, hogy a fent megjelölt négy társaság nevében kiállított számlákat nem fogadta el az adólevonási jog gyakorlására alkalmas hiteles dokumentumnak figyelemmel arra, hogy habár a gazdasági esemény megvalósult, azonban a számlák valótlan gazdasági eseményeket tartalmaznak. A rajtuk szereplő gabonát valójában a felperes szerezte be, az adókijátszás megvalósítása céljából azonban a négy társaság nevében vették meg azokat, majd számlázták tovább a felperes részére. A felperes ezen adókijátszásról tudott, annak aktív részese volt.

[4] Felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) 2015. december 10. napján kelt 3414386360 számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, az elsőfokú hatóság a tényállást teljes körűen feltárta, abból okszerű következtetéseket vont le. Helyes az a megállapítás, hogy a számlákban szereplő gazdasági események nem a felperes és a négy cég között történtek meg, ezen négy cég valós gazdasági tevékenységet nem végzett, a számla szerinti áruval nem rendelkeztek, tevékenységük az átszámlázásra, számlakibocsátásra korlátozódott, amiről felperes tudomással bírt.

A kereset és ellenkérelem

[5] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperesi határozatot kérve annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, annak hiányában a hatóság új eljárás lefolytatására utasítását. Érvelése szerint ellentmondásos nyilatkozatokra nem lehetett volna alapozni a felperes terhére tett megállapításokat. Az értékesítés körülményeiből pedig kizárólag az tárható fel, hogy azok minden esetben N.S. (a továbbiakban: Magánszemély 2.) és nem a felperes törvényes képviselőjéhez kapcsolhatóak voltak. Ő volt az a személy, aki az értékesítéseket bonyolította és a papírmunkát végezte. Az alperes kétséget kizáróan nem tudta azt bizonyítani, hogy a felperes ügyvezetője tudott, illetve kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy alkalmazottja megtéveszti őt. Az sem értékelhető a terhére, hogy a számlakibocsátók nem adtak be bevallást, arra rálátása nem volt. Sérelmezte, hogy az alperes megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát azzal, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 48.§-a alapján nyilatkozatot tevő személy adatainak zártan kezelését rendelte el, továbbá diszkriminatívan járt el akkor is, amikor 6 nap alatt elbírálta fellebbezését annak részletes indoka bevárása nélkül.

Az elsőfokú ítélet