A Szegedi Törvényszék P.21281/2005/32. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 242. §, 375. §, 523. §] Bíró: Molnár Judit

Csongrád Megyei Bíróság

1.P.21.281/2005/32. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Csongrád Megyei Bíróság - az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nahóczky Endre ügyvéd 6722 Szeged, Nemestakács u. 12/A.)által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Jakab Károly ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 30.) által képviselt I.rendű alperes neve 6727 Szeged, Zrínyi u. 3. I/3. szám alatti lakos I. rendű és a dr. Nagy Barbara jogtanácsos által képviselt II.r.alperes neve (II.rendű alperes címe) alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes köteles megfizetni az I. r. alperesnek 15 napon belül 200.000 (Kettőszázezer) Ft perköltséget, míg a II. r. alperesnek 20.000 (Húszezer) Ft perköltséget.

A 35.400 (Harmincötezer-négyszáz) Ft szakértői díjként felmerült költséget az állam viseli.

A le nem rótt 840.000 (Nyolcszáznegyvenezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban, 4 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Csongrád Megyei Bírósághoz kell benyújtani

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A felperes kizárólagos tulajdonát képezte a ... szám alatti ingatlan, melyen a cég1 javára 2.700.000 Ft összegű építési hitel teljesítésére jelzálogjog került az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre. A felperes az ingatlant tehermentesíteni kívánta, s mivel saját anyagi forrással nem rendelkezett, ezért hitelt kívánt igénybe venni. Így került arra sor, hogy a felperes az I.r. alperestől kölcsön kapott 2003. április 10-én és 11-én, összesen 4 millió Ft-ot, melyből 2.100.000 Ft-ot a felperes a banki kölcsön törlesztésére fordított, és így a jelzálogjog törlésre került. A felek között 2003. április 10-én megállapodás jött létre, vételi jog kikötéséről, melyben a felperes a perbeli ingatlanra fél évre szólóan vételi jogot engedett az I.r. alperesnek, s az ingatlan vételárát 4.550.000 Ft-ban határozták meg a felek. Az okiratot ... ügyvéd készítette és ellenjegyezte. A felek között 2003. április 11-én átvételi elismervény készült, melyben a felperes aláírásával elismerte, hogy 4.550.000 Ft-ot átvett az alperestől az ingatlan vételáraként.

Az I.r. alperes 2003. április 10-én az opciós szerződés benyújtotta a földhivatalhoz, ahol kérelme elutasításra került, mivel az okiratszerkesztő ügyvédet már az okirat szerkesztésekor kizárták az Ügyvédi Kamarából. Az erről szóló földhivatali határozatot 2003. május 26-án kézbesítették.

A felperes 2003. április 22-én újabb 300.000 Ft-ot vett át az I.r. alperestől, ennek átvételét kézírással az eredeti átvételi elismervényre rávezették.

... ügyvéd irodagondnokaként ...ügyvéd került kijelölésre, így a peres felek 2003. július 9-én megjelentek nála az újabb opciós szerződés elkészítése céljából. Ezt megelőzően ugyanaznap folyamán a felperes újabb 3 millió Ft kölcsönt kért és kapott az I.r. alperestől. Az összes pénzátadáskor csak a felek voltak jelen.

... ügyvéd 2003. június 9-én 2 db okiratot szerkesztett, egy tartozás elismerő nyilatkozatot, mely szerint a felperes több részletben 8 millió Ft-ot vett át az I.r. alperestől, mely összeg tartalmazza a kölcsönszerződésből eredő tőke és kamattartozásokat.

A másik okirat a vételi jogot engedő szerződés volt, mely szerint a felperes a perbeli ingatlanra 6 hónapra vételi jogot enged. Az I.r. alperes az ingatlan tulajdonjogát egyoldalú nyilatkozattal 8 millió Ft vételárért megvásárolhatja.

A 6 hónap leteltét követően a felperes a kölcsönt nem fizette vissza az I.r. alperesnek, így az a vételi jogával élve az ingatlant a földhivatal 2004. január 8-án kelt határozatával megszerezte.

Az I.r. alperes a II. r. alperestől 16.300 EURO kölcsönt vett fel, így a II. r. alperes jelzálogjoga a földhivatal 2004. szeptember 2-án kelt határozatával bejegyzésre került.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy közte és az I.r. alperes között összesen 3.800.000 Ft összeg vonatkozásában jött létre kölcsönszerződés, mely a kamat tekintetében, annak uzsorás jellege miatt semmis. Kérte, hogy a havi 10 %-os kamatot évi 10 %-ra mérsékelve nyilvánítsa érvényessé a kölcsönszerződést a bíróság oly módon, hogy a felperes köteles megfizetni az I.r. alperesnek összesen 3.800.000 Ft tőkét, ennek 2003. április 11-től 2004. január 9-ig évi 10 %-os, ezt követően a törvényes kamatát.

Kérte továbbá a 2003. június 9-én létrejött opciós szerződés semmisségének a megállapítását. Álláspontja szerint a szerződés azért semmis, mert nem az ingatlan valóságos forgalmi értékéhez igazodik, hanem az adós tartozásának összegében került meghatározásra. További álláspontja szerint a földhivatal nem is jegyezhette volna be az I.r. alperes tulajdonjogát, mivel a felperes nem adta hozzájárulását a bejegyzéshez. A szerződésben meghatározott opciós vételárat sem kapta meg az I.r. alperestől, és vele szemben az I.r. alperes sem akkor, sem azóta beszámítással nem élt. A felperes kérte továbbá az eredeti állapot helyreállítását, így az I.r. alperes tulajdonjogának törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

A II. r. alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni.

Kérte továbbá az I. r. alperes marasztalását a perrel felmerült költségei tekintetében.