A Szegedi Ítélőtábla Pf.20150/2009/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 212. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 199. §, 200. §, 205. §, 210. §, 219. §, 220. §, 222. §, 361. §] Bírók: Kiss Gabriella, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.150/2009/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - a dr. Herjeczki Ágnes ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r. és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve alatti lakos II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. január hó 7. napján kelt 6.P.20.169/2008/23. számú ítélete ellen a felperes részéről 25., míg az I.r. alperes részéről 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben - az alábbiak szerint újraszövegezve - megváltoztatja:

Elrendeli a ... hrsz-ú, (perbeli ingatlan címe) alatti lakásingatlan tulajdoni lapján az ingatlan 1/1 eszmei hányadára az I.r. alperes (...) javára a ... Körzeti Földhivatal 62084/2004. számú határozatával vétel jogcímén bejegyzett tulajdonjog törlését és a felperes (....) tulajdonjogának ugyanezen ingatlan 1/1 eszmei hányadára történő visszajegyzését eredeti állapot helyreállítása jogcímén.

Megkeresi a ... Körzeti Földhivatalt, hogy a ... hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapján a tulajdonjogot érintő változást a fentiek szerint vezesse át az ingatlan-nyilvántartáson.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy 300.000.- (háromszázezer) Ft, míg a II.r. alperest, hogy 90.000.- (kilencvenezer) Ft elsőfokú eljárási költséget 15 napon belül fizessen meg a felperesnek.

- 2 -

A le nem rótt 390.000.- (háromszázkilencvenezer) Ft elsőfokú eljárási illetékből az I. és a II.r. alperes egyetemlegesen köteles megfizetni 39.000.- (harminckilencezer) Ft-ot, a I.r. alperes ezen felül 351.000.- (háromszázötvenegyezer) Ft-ot az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

Kötelezi a I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000.- (egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A felperes köteles az illetékes állami adóhatóság külön felhívására megfizetni a Magyar Államnak 5.000.- (ötezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a II.r. alperes lánya. Az építési vállalkozással foglalkozó gazdasági társaságokban érdekeltséggel rendelkező II. r. alperes 2003. folyamán gazdasági kapcsolatba került az I. r. alperessel. Ennek keretében az I. r. alperes több ízben nyújtott a II. r. alperesnek milliós nagyságrendű kölcsönt. A kölcsönszerződésekből eredő kötelezettségeivel összefüggésben a II. r. alperes tartozáselimerő nyilatkozatokat tett és tartozásai biztosítására a saját, valamint cége, a /cég1/ tulajdonát képező ingatlanokra jelzálogjogot engedett az I. r. alperesnek. Utóbb a II. r. alperes fizetési kötelezettségeinek rendezése körében az alperesek adásvételi szerződéseket kötöttek egymással, amelyek alapján 2004. júniusára az II. r. alperes és a /cég1/ valamennyi ingatlana az I. r. alperes tulajdonába került.

Az alperesek a szerződéseket, illetőleg a tartozáselismerő nyilatkozatokat írásba foglalták. Az okiratokat zömében /okiratszerkesztő ügyvéd neve/ ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

Az alperesek 2004. június 15. napján újabb kölcsönszerződést kötöttek. Ez ennek alapján az I. r. alperes által átadott - az átvételi elismervény szerint 3 millió forint összegű - kölcsön biztosítására a II. r. alperes a felperes tulajdonát képező perbeli lakásingatlant kívánta fedezetül engedni. Ennek érdekében a II.r. alperes kiváltotta az ingatlan tulajdoni lapját a... Körzeti Földhivatalnál 2004. június hó 16. napján, majd a felperessel a lakás eladására vonatkozó meghatalmazást íratott alá /okiratszerkesztő ügyvéd neve/ ügyvéd előtt azt ígérve, hogy a vételár felhasználásával másik ingatlant vásárol számára. Az okirat szerint a felperes arra adott meghatalmazást édesapjának, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan adásvételi szerződést kössön, az ingatlan-nyilvántartási eljárás során nevében és helyette eljárjon, a szükséges jogi nyilatkozatokat megtegye és a vételárat átvegye. A

- 3 -

Pf.II.20.150/2009/2. szám

meghatalmazás alapján az alperesek 2004. június hó 21. napján megkötötték az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést 6.500.000.- Ft-os vételáron. E szerződést szintén /okiratszerkesztő ügyvéd neve/ ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. A szerződés 2. pontja szerint a vételárat az I.r. alperesi vevő már a szerződés megkötését megelőzően megfizette az eladónak meghatalmazottja útján, amelynek átvételét az eladó képviseletében eljáró II. r. alperes a szerződés aláírásával elismerte. Rendelkeztek arról, hogy a vevő az ingatlan birtokába a szerződéskötést követő 15. napon lép, amely időponttól kezdődően húzza annak hasznait, viseli terheit és a kárveszélyt is.

Az I.r. alperes az ingatlant sem a szerződés megkötése előtt, sem azt követően nem tekintette meg, birtokba lépési szándékát nem jelezte a felperes felé és nem viselte az ingatlannal kapcsolatos terheket sem. Használati díj fizetésére első ízben 2007. tavaszán, a szerződés megtámadására irányuló felperesi közlést követően szólította fel az felperest.

A II.r. alperest sikkasztás bűntette miatt a Békéscsabai Városi Bíróság szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek következtében 2007. január hó 23. napján letartóztatták. Családja ekkor szerzett tudomást pénzügyi gondjairól, mivel a II.r. alperes hivatalos leveleit korábban nem lakóhelyükre kézbesíttette, hanem a szomszédos vendéglátóipari egységbe. A felperes is csak ezután, 2007. februárjában tudta meg, hogy lakása eladásra került.

A II.r. alperes 2007. folyamán feljelentéssel élt az I.r. alperes ellen a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságnál amiatt, hogy neki az I.r. alperes 2003-2004. években 8-10 millió forint összegű kölcsönt adott uzsorakamatra, amely szerződésekkel összefüggésben ingatlanai az I.r. alperes tulajdonába kerültek. A nyomozást a Békéscsabai Városi Ügyészség B.1674/2007-20/I. számú határozatával 2008. május hó 28. napján azzal szüntette meg, hogy nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, miszerint a II.r. alperesi feljelentő sérelmére bűncselekmény elkövetése történt. A határozat indokolása utal arra, hogy az I.r. alperes vagyoni helyzete, személyi jövedelemadó bevallásai alapján nem rendelkezett akkora jövedelemmel, amely igazolná a 17 millió forintos, II.r. alperessel szembeni követelés hátterét. A büntetőeljárás során az I.r. alperes a kölcsönök forrásaként részben a korábbi ...-i lakásának eladásából származó 7.200.000.- Ft összegű vételárat, részben szülei segítségét jelölte meg.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2004. június hó 18. napján kelt meghatalmazás és az ennek alapján megkötött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen. Jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállítására terjesztett elő kérelmet. Kereseti kérelmének indokolásában hivatkozott arra, hogy mind a meghatalmazás, mind az adásvételi szerződés jogszabályba, illetőleg a